3. fejezet

- Kikyo, v�gre fel�bredt�l? Azt hittem, hogy otthon alszol, de �jszaka itt tal�ltalak – sz�lt egy hang a f�r�l.

- Te meg ki vagy? – k�rdezte Kagome s feln�zett. Egy feh�r haj� fi�t l�tott a felette l�v� �g t�v�ben. – A te k�penyed ez? Nagyon k�sz�n�m, hogy betakart�l vele, de most m�r vissza kell mennem a faluba. Gyere le, hogy visszaadjam!

- Hm? – r�ncolta �ssze Inuyasha a szem�ld�k�t - Mi�rt nem ismersz meg? �n vagyok az Inuyasha. Mi�rt kell a faluba menned, meg�ln�nek a l�zad�k.

Kagome ereiben a n�v hallat�n megfagyott a v�r. „I… I… Inuyasha? Te j� �g, mibe keveredtem!”

- De vissza kell mennem, bocs�ss meg, sietek – Kagome ledobta a k�penyt �s elszaladt.

Sajnos m�g nem ismerte ki mag�t az erd�ben �s elt�vedt.

- Valaki! Van itt valaki?! H�pp… Seg�ts�g elt�vedtem! H�pp… - nem sok�ig tudta visszatartani a k�nnyeit. – ELT�VEDTEM, SEG�TSEN M�R VALAKI!!!!!!!!

Egy fa t�v�ben keresett mened�ket. M�r nem fojtotta mag�ba k�nnyeit �s kit�rt bel�le a s�r�s.

- Kikyo, mi�rt futott�l �gy el, �s most mi�rt s�rsz? – Hallatszott a fa mell�l.

- Menj innen. Nem �rtottam neked, k�rlek, ne �lj meg! – Kagome nagyon meg volt r�m�lve, hogy Inuyasha meg�li, �s m�r csak percei vannak h�tra.

- Te megbolondult�l? Nem �llek meg, csak gyere m�r ki! – Inu megfogta a karj�t �s �vatosan, de hat�rozottan kih�zta a fa t�v�b�l. – De te nem is Kikyo vagy!

- Nem. �n nem vagyok a bar�tn�d. Kagom�nak h�vnak. Vezess ki az erd�b�l, vissza kell mennem a faluba. Meg�g�rted, hogy nem �lsz meg! – figyelmeztette a szellemet.

Inuyasha d�bbenten m�rte v�gig, mintha tal�lkoztak volna m�r. Kagome szint�n j�l megn�zte mag�nak. „Sz�val te vagy a h�res-h�rhedt Inuyasha. Nem is t�nsz gonosznak.” gondolta.

- Olyan ismer�s vagy. Tal�lkoztunk m�r? – k�rdezte Inu.

- Nem – Kagome nem merte megmondani, hogy r�gen ismert�k egym�st.

- K�r, pedig nekem j�k a meg�rz�seim – Inu �vatosan k�zelebb l�pett �s let�r�lte Kagome k�nnyeit – �gy m�r sokkal jobb. Gyere, kivezetlek.

�tk�zben Kagome azon t�n�d�tt, hogy mi�rt mondj�k a t�rsai, hogy Inuyasha egy v�rszomjas szellem, amikor olyan kedves hozz�. Miut�n a falu hat�r�ba �rtek elb�cs�ztak egym�st�l �s Kagome egy puszit nyomott a szellem arc�ra.

A faluban m�r mindent t�v� tettek �rte, mire visszat�rt. Miroku �s Sango is d�h�sek voltak, hogy semmilyen jelet nem hagyott maga ut�n.

-… De �n csak elmentem s�t�lni… - v�dekezett.

- Arra nem gondolt�l, hogy megt�madnak �s meg�lnek? Ha Kikyo vagy Inuyasha tal�lt volna meg, biztos meg�lt volna! Merre j�rt�l id�ig? – k�rdezte Sango.

- Nyugi, m�g itt vagyok. Sajnos elt�vedtem, de egy rendes szellem kivezetett az erd�b�l.

Elhat�rozta, hogy soha nem mondja el senkinek, hogy Inuyash�val tal�lkozott. Aznap este m�r v�gyott az ut�n, hogy megint l�thassa �t, �s most hagyott egy cetlit, hogy elment. Az ezer �ves fa alatt �ld�g�lt, amikor Inuyasha is meg�rkezett.

- Te megint itt vagy? – Inu meglep�d�tt- Azt hittem, hogy nem mer�szkedsz t�bb� az erd�be.

- De itt vagyok, mint l�tod – Kagome mosolygott �s tekintete szinte itta a szellem l�tv�ny�t – Csak kicsit f�zom.

- V�rj, hozok f�t, addig is ter�tsd ezt magadra! – odaadta a k�peny�t a l�nynak.

Nemsok�ra m�r egym�s mellett �ltek �s �lvezt�k a t�z meleg�t. Valami l�thatatlan er� vonzotta �ket egym�s fel�. Inuyasha nem tudta, hogy mi ez az er� �s hi�ba menek�lt el�le, nem siker�lt neki. K�v�nta Kagom�t. A l�ny szint�n els� l�t�sra bel�szeretett, de nem merte megmondani. Csak �ltek egym�s mellett. Nem kellett sz�, tudt�k, hogy mit �rez a m�sik. Inu egy kicsit zavarba is j�tt, mikor Kagome a v�ll�ra hajtotta a fej�t.

- Kagome, Kagome �bredj! Kikyo megl�that benn�nket, gyere, el kell menn�nk! - �l�be vette a szenderg� l�nyt �s egy cs�ndes barlangba vitte. Lefektette, majd t�zet gy�jtott. � is lefek�dt aludni.

Reggel arra �bredt, hogy Kikyo l�kd�si.

- INUYASHA!!!!!!!!! AZONNAL �BREDJ FEL!!!!! Hol volt�l eg�sz �jszaka?

- �n… �n csak… sz�val j�rtam az erd�t �s v�g�l itt k�t�ttem ki. Mi van, m�r el se mehetek an�lk�l, hogy nem sz�lok?! NEM VAGYOK EGY BOLH�S KUTYA, HOGY P�R�ZON TARTS!!!!!! Szabad szellem vagyok…

- Ha-ha-ha! Te szellem?! Elfelejtetted, hogy csak f�lig vagy szellem? – k�rdezte Kikyo g�nyosan – �s nem vagy szabad, eny�m a lelked �s a tested is. Sz�ks�ged van r�m, hogy �letben maradj. Ha-ha-ha, te szabad?

Inuyasha duzzogva fel�lt�z�tt �s otthagyta Kikyot.

Kagome napk�zben a gonosz szellemekkel k�zd�tt �s alig v�rta az est�ket, hogy egy�tt legyen szerelm�vel. Inuyasha nagyon kedves volt hozz�, �s sok k�l�nleges helyre elvitte �t �jszak�nk�nt. �m egyik este lebuktak…

Ott �ltek az ezer �ves fa alatt, amikor felt�ntek a l�lekrabl�k.

- Te j� �g! Kikyo a k�zelben van, Kagome gyere gyorsan. Menek�ln�nk kell! – Inuyasha fel�llt �s meg akarta ragadni Kagome karj�t, amikor egy ny�lvessz� f�r�dott a tenyer�be.

- Sz�val �gy �llunk! Megint ez a kis cafka! Nem volt vil�gos sz�modra, hogy Inuyasha nem veled, hanem velem akarja le�lni az �let�t? Megmondta akkor, mi nem volt vil�gos? Elmondjam �n is? – Kikyo szem�b�l sug�rzott a gy�l�let.

- Micsoda? �n ismertem Kagom�t? Nem eml�kszem semmire… - Inu a v�rz� kez�re n�zett, majd Kagom�re – Kagome, te ismert�l engem vagy sem, MOND MEG AZ IGAZAT!!!!!! – ilyen is ritk�n fordult el�, Inu szem�ben k�nnyek csillogtak.

- �n… �n…

- Na mi lesz? B�kd ki, hogy hazudt�l neki! – sz�lt Kikyo g�nyosan.

- Sajn�lom, Inuyasha – Kagome szem�b�l elkezdett patakzani a k�nny �s elrohant.

- L�tod, � is csak j�tszott veled. Hah, azt hitted, hogy rajtam k�v�l b�rki is igaz�b�l szeretni fog? Gyere, menj�nk! – Kikyo kih�zta Inu kez�b�l a ny�lvessz�t �s elindult.

- NEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!! DE MI�RT???!!!! Kagome, mi�rt???!!! Ez�rt m�g bossz�t �llok! Esk�sz�m! – � sem b�rta visszatartani a k�nnyeit.