4. fejezet

- Itt maradunk éjszakára! - mondja Inuyasha

- Stratégiailag rosz hely, de tőlem maradjunk....

- Nekem tetszik. - mondja Kagome. - Legalább fürödhetünk

- Mi van? - kérdezi Rianni.

- Fürdés, nem jössz????

- Éppenséggel mehetek. – feleli végül Rianni.

- Lessük meg őket! - súgja Miroku Inuyashának.

- Meg ne próbáljátok!! - kiált vissza Sango

- Shippou, megtennéd, hogy őrködsz???? - kéri Kagome

- Persze! – ugrik a kis rókadémon.

- Na menjünk...

Azonban Mirokunak nem jelentett akadályt a kis rókacsemete, meg aztán Inuyasha is utána ment.

- Pszt, lányok, a fiúk leskelődnek...- suttogja Kagome - Ezt figyeljétek..... Rianni, mondták már neked azt, hogy Fekszik????

Nem. – felel Rianni.

Ekkor egy hatalmas robajjal Inuyasha megfejelte a földet

- Hogy csináltad? Tanítsd meg! – kérleli Rianni Kagomét.

Sajnos ez csak nekem áll hatalmamban, mivel Inuyashának egy szelidítő nyaklánca van - mondja Kagome

- Kár. – szomorodik el Rianni.

- Ezt az előző életem készítette. – mondja Kagome.

- Hogy érted? – kérdezi Rianni.

- Tudod én annak a papnőnek vagyok a reinkarnációja aki a Négy Lélek Szent Ékkövét őrizte, így én is miko vagyok vagy mi a szösz. – feleli Kagome.

- Teeeeee? - Rianni elkezd vészesen hátrálni

Kagome kisétáll a vízből és felöltözik. Sango is követi

- Ezt Miroku nagyon megkeserüli....- mondja Sango. – Csak kerüljön a kezeim közé!

- Most mi bajod van, Rianni???

- Hagyj békén!

- Mi a baj Riann? Miért félsz???

- Tudom, hogy megakarsz ölni! – kiált Rianni.

- Miért akarnálak? Hiszen a barátunk vagy. És még nem is vagyok teljesen tisztába azzal, hogy miféle erőm van  Na, gyere vacsoraidő van – mondja Kagome.

- Aha, persze. Nekem nem ezt mondták. Ugye ti vagytok a kutyafülű Inuyasha, Te Kagome,ő Sango, a szerzetes pedig Miroku, az a kölyköt meg hogy is hívják Shippou és a macska akivel együttvan Kirara- beszéd közben Rianni még visszafordul és megáll

- Te ezt honan tudod???? – csodálkozik el Sango.

- Jaj, még mindig nem esett le? – fogja a fejét Rianni.

- Naraku??? – kérdezi Kagome.

- IGEN! TŐLE SZÖKTEM! – kiált Rianni.

- Ha megszöktél tőle, akkor a mi oldalunkon állsz, nem??? – kérezi Sango.

- Ti mindenkit meg akartok ölni. Igaz hogy Narakunak nem hiszek de a parasztoknak igen. Mielőtt ellenetek akartak vezérelni ők figyelmeztettek. – fakad ki Rianni.

- Hogy mi? Csak ez nem igaz. Biztos Naraku ismét felvette Inuyasha alakját. – világosítja fel Kagome.

- És én ezt el is higgyem?

- Ha hiszel hiszel, ha nem hiszel nem hiszel. - Kagome elindul a tábor felé. - Naraku már mindannyiunknak fájdalmat okozott. Ezért akarjuk megölni. Sajnos arról nem tehetek, hogy amerre Ékkőszilánkot érzek, ott mindig csapdát állít és egy falut mindig lemészárol. Gyere Sango, menjünk. Na jössz vagy nem???

- Értem. Bocsánat. Még lenne egy kérésem visszaszereznéd a szerzetestől a ruhámat ha felöltöztél? – pirul el Rianni.

- Miért ellopta??!! - üvölt Sango.

Igen… - nyel Rianni.

MIROKU!!!!!!!! - ordít Sango és egy két puff meg csatt után mosolyogva hozza a ruhát. - Tessék, itt van.

Köszönöm. – feleli Rianni.

Rianni elkezd öltözködni a parton, miközben Kagoméék őrködnek.

- Köszönöm. Talán tényleg nem vagytok olyan rosszak mint amilyennek lefestenek titeket – mondja közben Rianni, de azért ugrásra kész minden izma amíg öltözik.

- Csak igyekezz, mert már innen hallom Inuyasha gyomrát! - nevet Kagome.

- Kész vagyok köszönöm. – áll fel Rianni.

Ekkor azonban megjelenik egy hatalmas démon.