El�zm�ny:

T�rt�net�nk a k�z�pkori Jap�nban j�tsz�dik. Inu Yasha egy f�lszellem, mert az apja egy kutyaszellem, az anyja pedig haland� volt. A szent �kk�- mely egy hatalmas er�vel rendelkez� k� volt, n�gy l�lek �kk�v�nek is nevezt�k- seg�ts�g�vel teljesen szellemm� v�lhatott volna, �s ennek megszerz�se volt a c�lja.

De az �kk�vet azonban egy papn�, Kikyou �rizte.

Inu Yasha beleszeretett Kikyou-ba, �s meg�g�rte neki, hogy- c�lj�val szemben- haland� emberr� lesz.

�lt ekkor azonban egy gonosz ember, Onigumo. Onigumo olyan s�r�l�seket szenvedett, hogy nem volt k�pes talpra �llni sem, teste �gett volt, �s mindennapjait csak fekv�ssel t�lt�tte egy barlangban. Kikyou papn�nek megesett a sz�ve Onigum�n, �s minden nap elment hozz�, hogy gy�gy�tgassa, �s etesse. Ez a gonosz ember pedig szerelmes lett a papn�be, �s minden�ron meg akarta szerezni mag�nak. Egyik napon felaj�nlotta test�t a gonosz szellemeknek, hogy bel� sz�lljanak, �s adjanak neki er�t a fel�p�l�sre, �s hogy elnyerje Kikyou szerelm�t. T�bb ezer gonosz szellem

sz�llt Onigumo test�be, �s ezen

szellemek �sszess�g�b�l j�tt l�tre

Naraku.

Mivel Narakuban –b�r picit is- de m�g

mindig Onigumo sz�ve dobogott, f�lt�-

keny lett a f�lszellem Inu Yash�ra.

Kikyou teljes sz�v�b�l szerette Inu Yash�t, �s felaj�nlotta neki az �kk�vet, hogy haland� lehessen. Ha erre a c�lra haszn�ln� az �kk� erej�t, az megtisztulna, �s neki nem kellene t�bb� vigy�znia r� /�gy egy�tt �lhetn�nek…/.

De k�zbel�pett Naraku: mikor Kikyou a r�ten v�rta a f�lszellemet az �kk�vel, a gonosz Inu Yasha alakj�t �lt�tte, �s hal�lra sebezte a papn�t. Elvette t�le az �kk�vet, �s szemreh�ny�an otthagyta a haldokl�t.

Mindezekr�l az igazi Inu Yasha semmit sem tudott.

Kikyou bossz�t esk�d�tt, �s utols� erej�vel felkereste a f�lszellemet, �s egy f�hoz sz�gezte szent ny�lvessz�j�vel.

Inu Yash�n Kikyou �tka fogott: �r�k id�kre f�ra sz�gezve kell �lnie, �s sohasem �bredhet fel.

Kikyou m�g aznap meghalt, de el�tte megb�zta h�g�t, Kaed�t, hogy l�pjen a nyomdokaiba. B�r Kaed�nak sohasem volt akkora ereje, mint Kikyounak…

A f�lszellem pedig 50 �vet t�lt�tt a szent f�n, kez�ben a szent �s hatalmas �kk�vel, amit sohasem kaphat meg…

                                I. r�sz

50 �v. M�g mindig ott az �kk� Inu Yasha kez�ben. De egyszer csak valami el�l�pett a f�k k�z�l. Kagome, a v�mp�r. Az�rt kereste fel Inu Yash�t, hogy tiszta f�lszellem v�r�b�l szippantson egy keveset, hogy szellemi er�t kaphasson…

Kagome lassan k�zeledett az eszm�letlen Inu Yasha fel�… de egyszerre elrep�lt el�tte a szent k�rpenge, a Kitavoyga. A zavart Kagome el�tt pedig hirtelen ott termett a Kitavoyga gazd�ja, a harcos L�thime.

Kagome nem �rtette ezt: m�r h�napok �ta figyelte a f�lszellemet, �s m�g soha senkit nem l�tott a k�zel�ben. Meglepett volt, hogy t�rsas�ga is lett, de nem foglalkozott t�lzottan egy k�z�ns�ges haland�val.

-Meghalsz, v�rsz�v�!- ki�ltott L�thime, �s egy er�s kardcsap�ssal belev�gott Kagome nyak�ba.

A v�mp�r nem sz�m�tott arra, hogy egy ember ilyen er�s legyen. F�jdalm�ban a f�ldre zuhant, m�g �lt ugyan, de nyak�b�l �ml�tt a v�r.

L�thime lassan odas�t�lt Kagome mell�, kardj�t a sebes nyak�r�hoz szegezte.

-Te mocskos haland�!- ny�gte f�jdalmasan.

L�thime m�rgesen ragadta meg a kardot, �s f�gg�legesen Kagome sz�v�be sz�rta. A v�mp�r felsik�tott, majd teste elporladt, s a sz�l f�jta sz�t.

A l�ny let�r�lte kardj�r�l Kagome v�r�t, s visszarakta.

Szem�gyre vette a f�hoz sz�gezettet.

„Ki ez, hogy ennyire fontos?”- k�rdezte mag�t�l.

Azt�n �szre vette kutyaf�leit.

„Ez egy f�lszellem. Se nem ember, se nem szellem!”- vette �szre.

Megpillantotta a sz�v�be f�r�dott szent nyilat. Megpr�b�lta kih�zni, de �szrevette, hogy valami csillog a v�rt�csa kell�s k�zep�n. Lehajolt, �s felvette.

Kez�ben egy picike krist�lyg�mb�t l�tott.

-Ez a szent �kk�!- mondta.

Gondolkod�s�t megzavarta a cs�rtet� E�maru ordib�l�sa.

E�maru teljesen szellem/n�/ volt, a leger�sebbekhez tartozott, s m�r igen sokat k�zd�tt L�thim�vel. Az�ta azonban t�bb t�z �v telt el, mik�zben a haland�l�ny er�sebb �s feln�ttebb lett, a szellemen semmi sem v�ltozott, hiszen m�r elm�lt 160 �ves is. K�ls�leg alig l�tszott 19-nek.

-Mi a szent szart csin�lsz a szent fa k�zel�ben a szent �kk�vet szorongatva?

-�s te mi a fen�t keresel itt? Tudtommal m�r teljesen szellemm� v�lt�l, �s ezzel el�rted a c�lod!

-H�t tudod, miut�n c�lom el�rtem, kicsit unalmas lett az �letem, ez�rt �gy gondoltam, ha m�r egyszer szellem vagyok, akkor azt ki is kell haszn�lni!- veszekedtek.

-Nem sokat v�ltozt�l az �vek folyam�n! �n er�sebb lettem, te pedig… h�t… nos… �regebb!

-Egy szellem sohasem �regszik, kisap�m! Egy�bk�nt te sem vagy m�r fiatal, m�r kin�zel 18 �vesnek… No! T�rj�nk a t�rgyra.- kezdte E�maru, de egyszer csak vak�t� f�ny vil�g�totta meg a szent f�t, �s reccsen�s hallatszott.

-H�, ennek �gy kell lennie?- k�rdezte L�thime, a leveg�be emelked� f�ra mutatva.

-�n m�g nem l�ttam rep�l� f�t!- mondta E�maru lekicsinyl�en.

-H�t, ha jobban belegondolok, te is egy ilyen f�ra hasonl�tasz, amikor rep�lsz az �gen!

-Ha-ha-ha! L�tom, a humorod sem v�ltozott. Ugyanolyan nyers, �s modortalan.

-N�zd! Ott valami mozg�st l�tok! Ez egy ember… de hogy f�nylik! Szinte megvak�t…- ki�ltotta csod�lkozva L�thime.

-Ki a f�szkes fene ez?- �gy E�maru.

-A term�szet az eny�m!- mondta az idegen.- �s amit a term�szet mag�hoz l�ncolt, az is az eny�m!

-Hallom a hangot, de nem tudom, ki�!- kiab�lt L�thime.

-A nevem Nessajo. �s elviszem, ami az �n tulajdonom.

E�maru sz�m�ra most j�tt el az a pillanat, amikor kiragadhatn� L�thime kez�b�l az �kk�vet, de Nessajo megel�zte.

Az �kk� az idegen kez�ben landolt. L�thime gyorsan felm�rte a helyzetet, �s cselekedett.

A Kitavoyga m�r sz�guldott is Nessajo fel�, �s a karj�t, amelyben az �kk� volt, kett�has�totta. A Kitavoyga visszafordult, �s az �kk�vet m�g est�ben kett�v�gta. Nessajo bal keze zuhant a f�ld fel�, mellette pedig az �kk� k�t darabja a v�g�s fel�let�n t�volodott egym�st�l.

„Ez a L�thime igen sokat er�s�d�tt.”- gondolta E�maru.- „De nem szabad az eg�sz dics�s�get neki hagynom! A legend�s szent �kk� az eny�m lesz!”

�s m�r ugrott is a leveg�be (a szellemek igen hatalmasra k�pesek ugrani), hogy a k� fel�t megszerezze.

A m�sik fel��rt Nessajo �s L�thime harcolt, de Nessajo gyorsabb volt, �s a leveg�be emelkedett a k�vel egy�tt.

-Csak az �kk� fele jutott nekem, de a fi�t elviszem k�rp�tl�sk�nt. A m�sik fel��rt m�g visszaj�v�k!

Ezzel Nessajo elt�volodott a felh�k k�z� a szent f�val egy�tt.

„Azt term�szetesnek tal�lom, hogy egy szellem ilyen er�s legyen. De egy haland� vajon hogy tett szert ekkora er�re?”- elm�lkedett Nessajo, mik�zben lakhelye fel� vette az ir�nyt.

A k�t n� p�r m�sodpercig csak �llt.

-Na, ezt j�l megcsin�ltad, te haland�!- zuttyant le egy szikl�ra E�maru.

-Te besz�lsz? Amikor mindv�gig csak… bamb�n �llt�l?!

-�n szereztem meg ezt a f�l �kk�vet.- mutatta a kez�ben- �s nem �ll sz�nd�komban visszaadni!

-�n szereztem meg! Te csak egyszer�en felvetted a f�ldr�l!- mondta L�thime.

-Mik�zben zuhant!- ellenkezett a szellem- Te m�g a saj�t feledet sem volt�l k�pes elvenni!

-Hi�ba van n�lad az �kk�!- v�gott vissza L�thime- Egyed�l nem m�sz semmire!

-Am�g nincs meg a m�sik fele, addig ez a fele ENGEM boldog�t!

A haland�l�ny fels�hajtott.

-�s mit akarsz tenni, miut�n mind a k�t darabot megszerezted?

-Gonosz akarok lenni. Mindig megesik a sz�vem valami kis f�rgen. De ha gonosz leszek, ilyen soha nem fog velem el�fordulni!

-De ahhoz �n is kellek, hogy a kett�t �sszeilleszd! Kaede a nagyany�m, � pedig Kikyou h�ga! Az � hatalmas ereje r�szben bennem is megvan! �s… egy�bk�nt is. M�r gonosz vagy. Enn�l gonoszabb nem is lehetn�l! Sz�val… arra akarok kilyukadni, hogy… fogjunk �ssze! Keress�k egy�tt meg az �kk�vet! Meg… ments�k meg a f�lszellemet…- mondta hirtelen L�thime.

-Mi�rt t�rsuljak veled, �s mi�rt k�ne egy balf�k f�lszellemet megmentenem? Mi hasznom lesz ebb�l?

-Mint m�r mondtam, �n tudom egyes�teni a k�veket… �s… azzal a f�lszellemmel… er�sebbek lehetn�nk!

E�maru elgondolkozott.

-�n mindig egyed�l dolgozom, de… persze megegyezhetn�nk… Mondjuk elfogadom a felt�teleket, seg�tek megmenteni azt a balf�ket… de te cser�be egyes�ted az �kk�vet, �s �tadod nekem!

-H�t…- bizonytalankodott a haland�- rendben! Megegyezt�nk!

„Persze ez a szellem nyilv�nval�an nem tudja, hogy ha a teljes �kk� a kezembe ker�l, akkor engem is hatalmas er�vel ruh�z fel!”- gondolta L�thime.

-Kezet r�!- mondta E�maru, mit sem sejtve L�thime sz�nd�k�r�l.- K�vetkez� k�rd�sem az lenne, hogy mib�l gondolod, hogy az a balf�k csatlakozna hozz�nk?- k�rdezte.

-Mi�rt ne? Szerintem az � sz�nd�ka is, hogy megszerezze az �kk�vet!- mondta L�thime magabiztosan.

-De te nekem adod a k�vet!- mondta eml�keztet��l E�maru, �s fenyeget�en felemelte a hangj�t.

„Ez a L�thime k�sz�l valamire. Legjobb lesz, ha rajta tartom a szemem.”

-F�jj! Mi ez a patk�ny?- ki�ltotta a szellem fintorg� hangon, egy kis �llatra mutogatva, amint Nessajo itt maradt f�l kez�t szagolgatta.

-Mi? Ja, hogy �! � Kovu, h�s�ges t�rsam �s bar�tom! Mindig mellettem volt a bajban!

E�maru f�lve tekintett a kis�llatra. Kovu sz�j�ba vette a kezet, de az egyszer csak semmiv� porladt el.

-�n ilyen patk�nnyal nem utazom! �rtana az imidzsemnek!

-Majd megl�tod, milyen er�s! �t tud alakulni ilyen kiscic�b�l er�s oroszl�nszer� �llatt�… b�r… m�g nem nagyon megy neki…

-Remek… Nagyszer�! Fantasztikus…

Nessajo Inu Yash�val egy�tt rep�lt a felh�k felett. Inu Yasha elkezdett �ledezni. Mire felfogta, hogy mi t�rt�nt, m�r egy b�zletes mocs�r partj�n voltak. F�ldet �rtek, �s a f�lszellem egy kicsit k�b�n felt�p�szkodott. Id� k�zben ugyanis Nessajo k�pes volt megt�rni az �tkot, �s kiszedni a f�lszellemb�l a szent ny�lvessz�t.

-Hol vagyok?- k�rdezte.- �s ki vagy te?

-A v�ramban vagyunk.- v�laszolt Nessajo.

-�n nem l�tok itt semmijen v�rat!- de m�g ezt kimondta, a mocs�r hely�n egy hatalmas kast�ly �llt.

Hogy be tudja cipelni a v�rba, Nessajo elk�b�totta Inu Yash�t. A f�lszellem �jultan esett �ssze.

Bevitte a v�rba, �s bez�rta egy szob�ba.

-Most pedig foglalkozzunk a kezemmel.- �s ezzel lement a m�hely�be, hogy a s�r�lt v�gtagj�t p�tolja…

M�r este volt, mikor Inu Yasha mag�hoz t�rt.

-Ilyen nincs! 50 �vet gubbasztok egy rohadt f�n, erre elrabol egy repked� bolond! Mit akarhat t�lem?

„H�t, �n ugyan meg nem v�rom, am�g kider�l…”- gondolta.

-L�ssuk csak! Hogyan tudn�k kijutni innen… Az ajt� z�rva. De az ablakon m�g r�cs sincs! Ez az!- azzal kiugrott az ablakon, azt�n elnyelte �t a s�t�t �jszaka…

Nessajo bek�t�tte karj�t, �s felment, hogy megn�zze, fel�bredt-e m�r a f�lszellem. Nagy megr�k�ny�d�s�re a szoba �res volt. Nessajo nagyon-nagyon m�rges lett…

L�thime �s E�maru (meg Kovu) v�ndoroltak a naplement�ben. Nem tudt�k, merre is keress�k Nessaj�t.

-Kezd s�t�tedni! Jobb lesz, ha bet�r�nk a k�zeli faluba! M�r volt alkalmam erre j�rni, nagyon rendes n�pek…- magyar�zta L�thime.

-�n nem b�zom a te rendes n�peidben! Ink�bb pihenj�nk le az erd�ben!

-Na j�… Ha te f�lsz t�l�k…

E�maru felki�ltott.

-Micsoda?! M�g hogy �n?! Mir�l besz�lsz?! �n nem f�lek az emberekt�l, csak nem b�zom benn�k!

-J�l van, j�l van! Akkor menj�nk t�zif�t keresni!- aj�nlkozott a haland�l�ny.

-�n nem szedegetek f�kat!- mondta makacsul a szellem.

-Ki mondta, hogy gyere? �n Kovura gondoltam.

E�maru felciccent, majd elm�nyedt gondolataiban.

„Ha ezt csin�lja eg�sz utunkon, meg�l�m. Meg�l�m!”

Lassan letelepedtek, t�zet gy�jtottak, besz�lgettek. Amikor… Kovu hirtelen felugrott, �s morogni kezdett.

-Mit �rzel, Kovu?- k�rdezte L�thime.- Valaki van a k�zelben…

Ekkor E�maru felvett egy hatalmas hus�ngot, �s bedobta a bokorba. Valami �v�lt�s hallatszott, �s el�j�tt a bokor m�g�l Inu Yasha egy nagy p�ppal a fej�n.

-Mi a fene…- csod�lkozott E�maru.

-�n nem vagyok fene, te szellem! Hogy k�pzeled, hogy f�kat v�gsz a fejemre?!

-Hmmm… J�l felv�gt�k a nyelved, te korcs!

-Micsoda?!- esett neki Inu Yasha E�marunak, de L�thime k�z�j�k �llt.

-�llj! �llj! Te vagy az a f�lszellem, akit Nessajo elrabolt?

-Elrabolt?- nevetett E�maru.

-�ppen nem voltam magamn�l, ha nem tudn�d!- undokoskodott a f�lszellem.

-A l�nyeg- z�rta le a vit�t L�thime- hogy kiszabadult�l. Most legal�bb el tudsz vezetni minket Nessaj�hoz.

-M�r mi�rt vezetn�tek el titeket?- vonta k�rd�re L�thim�t Inu.

-Ez�rt!- mutatta meg E�maru a szent �kk� fel�t.

Inu kikapta a kez�b�l.

E�maru el�r�ntotta kardj�t.

-Add vissza!- parancsolta.

-�s ha nem? Fejbe v�gsz a bicsk�ddal?

E�maru egyszer csak felemelte kardj�t, �s amint Inu Yash�hoz �rintette, az id� lelassult, majd meg�llt. Kivette a f�lszellem kez�b�l az �kk�darabot, �s az id� lassan �jra elindult.

-Mi? Hogy?- �rtetlenkedett Inu.- Add vissza!

-H�t te tot�l fl�gos vagy!- jelentette ki E�maru befejez�sk�ppen, �s vissza�lt a hely�re.

A f�lszellem inger�lten n�zte, ahogy a szellem a nyak�ba akasztja az �kk�vet. Hirtelen a haland�ra n�zett.

-Te ki vagy?

-A nevem L�thime.

Inu Yasha v�gign�zett rajta.

-Haland� vagy, igaz?

E�maru megsz�lalt.

-Nan�! Mit gondolt�l? �ssze se lehet hasonl�tani egy szellemmel!

L�thime nagy leveg�t vett.

-Kezdesz az idegeimre menni!

-Te akartad, hogy csatlakozzak, aranyom! A kiskutya m�r megvan, m�r csak az �kk� m�sik fele kell!

-Mi? Milyen kutya?- idegeskedett Inu Yasha.

-R�d c�loztam.

-Te…- �s fogta mag�t, �s r�ugrott E�marura. Egy darabig vert�k egym�st, de E�maru v�g�l els�p�rte mag�t�l Inu Yash�t.

-Sz�llj le r�lam!

A f�lszellem morogva le�lt a t�z k�r�.

-J� lenne, ha kord�ban tudn�nk tartani ezt a… kutyust.

-A nevem: Inu Yasha.

-Inu Yasha. Vagyis kutyaszellem?

Inu Yasha nem sz�lt.

L�thime le�lt E�maru mell�, �s halkan s�gta neki:

-Ha nem akarjuk, hogy �lmunkban meg�lj�n minket, akkor el kell vinn�nk Kaede-hoz, a nagyany�mhoz. � biztos ad majd valamit, amivel korl�tozhatjuk az erej�t… � papn�…

E�maru vonakodva b�r, de beleegyezett.

-Ha akarod…

L�thime arc�n enyhe mosoly l�tszott.

-Mi az?- k�rdezte a szellem.

-Semmi…- v�laszolt- csak… most el�sz�r �rtett�l velem egyet.

Fel�llt, le�lt a f�be, E�maru pedig kardj�t biztons�gos helyre rakva lehunyta szem�t.

Inu Yasha azonban m�g mindig elm�lkedett.

„Kik lehetnek ezek? �s vajon megb�zhatok-e benn�k?”

Majd ezekkel a gondolataival aludt el.

Reggel mindenki der�sen �bredt. M�g E�marunak is j� kedve volt, ami pedig igen ritka.

L�thime sz�lalt meg el�sz�r.

-Nos… vel�nk tartasz?- mondta Inu Yash�nak.

-Mi? H�t…

El�g bizonytalan volt, b�r eg�sz �jjel ezen t�prengett, hamar elaludt a f�radts�gt�l, �s a v�gs� d�nt�st nem hozta meg.

-H�t… ti is az �kk�vet keresitek…

-Igen.- �gy E�maru.

-�s.. el�g er�sek vagyunk �gy egy�tt..

-Igen.- mondta L�thime.

-Tulajdonk�ppen…

E�maru �s L�thime fesz�lten figyeltek.

-Igen. Veletek tartok.

L�thime arca felragyogott (tal�n tetszett neki Inu?), E�maru nem mutatott nagy �rdekl�d�st, b�r sz�ve m�ly�n �r�lt, hogy nem kell egyed�l v�ndorolnia L�thim�vel.

-Akkor gyer�nk!- mondta L�thime, �s E�maru is elindult.

Inu megtorpant.

-Hov�?

Egy k�z�pkori jap�n h�zban �ld�g�ltek. Azt�n bej�tt Kaede.

-Sz�val f�lszellem vagy!- mondta.

-Mi�rt j�n mindenki ezzel?- m�rgel�d�tt Inu Yasha. L�that�an ki nem �llhatta, ha valaki f�lszellemnek h�vja.

E�maru frapp�ns v�laszt tal�lt.

-Tal�n az�rt, mert f�lszellem vagy.

Inu felciccent, majd fel�llt.

-Csal�di l�togat�sr�l nem volt sz�!- �s kiment.

-Igen modortalan az �j bar�tod, L�thime.- mondta Kaede.

-Az�rt j�tt�nk, mert meg kellene f�kezni az erej�t. El�gg� hirtelen harag�…

Ek�zben kint Inu Yash�t k�rbe vett�k a falusi emberek, �s a f�leit tapogatt�k, sugdol�ztak k�r�l�tte.

-Lesz�lln�tok v�gre r�lam?!- hallatszott a ki�lt�s.- �gy egy perc nyugta sem lehet az embernek!

Mindez j�l hallatszott bent a h�zban. E�maru fel�llt, �s felh�borodottan megsz�lalt.

-S�rg�sen kell valami ez ellen a…

-A neve Inu Yasha!- tette hozz� L�thime.

E�maru morogva zuttyant le a hely�re. Kaede elgondolkodott.

-Hmmm… tal�n van egy megold�s!

Az any� felt�p�szkodott, kotort valamit a szekr�ny�ben, �s el�vett egy gy�ngy�kkel kirakott s�t�tlila nyakl�ncot.

-Nos ez lenne az!- mondta.- Csak r� kell tenni a nyak�ra, �s ha azt mondod, FEKSZIK!, akkor lezuhan a f�ldre, �s elter�l.

-�n mondjam?- k�rdezte L�thime.

-Ez a gy�ngy m�g a n�v�rem�, Kikyou-� volt. � haszn�lta ezt. Te �r�k�lted az � erej�t, L�thime, csak a te szavadra fog engedelmeskedni.

-�s hogy tessz�k r�?- k�rdezte E�maru.

-Megfogod, �s r�rakod.- v�laszolt unottan Kaede.

-Majd cselhez folyamodunk!- mondta L�thime- Aj�nd�kk�nt adjuk oda…

-Fantasztikus…,de…

-De ha nem akarja felvenni, akkor le�ll�tod az id�t, �s �n r�rakom.- felelte L�thime a fel nem tett k�rd�sre.

-Inu Yasha!- ki�ltott ki.

-Mi van?

-Gyere be egy percre, k�rlek!

-M�g csicsk�ztattok is?- m�rgel�d�tt a f�lszellem.

Inu Yasha nagy nehezen bev�nszorgott. E�maru el�r�ntotta a kardj�t, �s le�llt az id�. A f�lszellem nyak�ba akasztotta a l�ncot, majd az id� lassan �jra elindult.

L�thime k�rd�en n�zett E�maru fel�, �s � el�gedetten b�lintott, jelezve, hogy az akci� v�gbement.

Mindenki sz�tlanul �llt.

-Most mi van?- k�rdezte a f�lszellem.

L�thime �nnep�lyesen felsz�lalt.

-Fekszik!

Erre Inu Yasha a f�ldh�z v�g�dott.

-Na, ez siker�lt.- �llap�totta meg E�maru.

A f�lszellem egy darabig a f�ldh�z ragadt, azt�n felt�p�szkodott. Furcs�llva n�zett v�gig mag�n, majd �szrevette a l�ncot. R�ncig�lta, de a l�nc v�d�pajzsot vont maga k�r�, �s ellen�llt minden s�r�l�snek.

-Szedj�tek m�r le!

-K�sz�nj�k, Kaede.- b�cs�zott L�thime- Viszl�t!

Ezzel elmentek, �s folytatt�k �tjukat.

A nap m�r a delel�n is t�l volt, mikor fel�rtek egy nagy dombra, ami az erd� k�zep�n volt. A nap f�nyesen s�t�tt az �gen.

-De meleg van- s�hajtott L�thime- Mi az a k�dfolt ott messze?- mutatta.

-Semmi, egy b�r�nyfelh�!- mondta Inu Yasha.

-Az egy torn�d�!- ki�ltott L�thime.

-Ez Nessajo lesz! �s nagyon be van p�ccenve!- fedezte fel E�maru.

A torn�d�ban lassan kirajzol�dott Nessajo d�h�s arca. A sz�l elkapta a t�bbieket, E�maru azonban rend�thetetlen�l �llt, Inu Yasha majdnem elsz�llt, de L�thime visszar�ntotta.

-Az enyhe kifejez�s, hogy be van p�ccenve!- ord�tott a sz�lbe a f�lszellem.

-Kellett neked megsz�kni! Mi�rt nem v�rtad meg, am�g megment�nk?- undokoskodott E�maru.

-M�g hogy k�t n� mentsen meg!- v�gta r� Inu Yasha.

-El�g!- szak�totta f�lbe a veszeked�st Nessajo.

A sz� ut�n megrengett a f�ld.

-Na ide figyelj, te fennh�j�z� szellem! Hagyj minket b�k�n, �s add vissza az �kk�vet!- er�sk�d�tt Inu Yasha.

Nessajonak elege lett a s�rteget�sekb�l.

-Meg kellett volna �ln�m t�ged, te f�lszellem!

-Mi? M�g hogy meg�lni!- erre Inu k�sz�lt az ugr�sra, hogy karmaival sz�tdarabolja Nessaj�t, de L�thime visszah�zta.

-Nem �lheted meg! � j�!

Inu elk�pedt.

-M�g hogy j�? � is ugyanolyan �kk��rt s�v�rg� szellem, mint a t�bbi!- n�zett E�marura.

-Akkor sem �lheted meg! � a term�szet szelleme! Ha meghal, felborul az egyens�ly!- okoskodott L�thime.

Nessajo felnevetett.

-Okos l�ny ez a L�thime. L�tod-l�tod, Inu Yasha, majdnem v�gzetes hib�t k�vett�l el!

Inu Yasha egyre idegesebb lett, de L�thime lefogta, �gy csak morogni tudott.

-Ha! �s most mit akarsz tenni, Nessajo? Ha j�l tudom, a j�kat te sem b�ntod!

Nessajo lassan besz�lt, hogy ideges�tse Inut.

-Milyen igaz! Az nem az �n st�lusom. De ismerek valakit, aki viszont abban leli az �r�m�t, hogy meg�lj�n!

Ekkor Nessajo m�g�tt kirajzol�dott Sesshomaru.

-Na ne!- lep�d�tt meg Inu Yasha.

-�dv�zlet, testv�rk�m. Ahogy eln�zlek, ugyanolyan sz�nalmasan festesz, mint 50 �ve!

-F�lre innen, L�thime! Eressz!- tolta f�lre Inu a l�nyt.

-Ki ez a sz�vd�gleszt�… a… akarom mondani er�s szellem Nessajo mellett, Inu Yasha?- k�rdezte E�maru.

-� a b�ty�m, Sesshomaru.

-A b�ty�d?- furcs�llta L�thime.- De hiszen… � teljesen szellem!