XII. fejezet: Boldogs�g �s f�jdalom

• Aludhatok akkor melletted Keiko?
• H�t persze Rin. Nem tudom hova mehetett Se… - itt Keiko megsz�d�lt.

Megkapaszkodott a falba, de nem tudta tartani mag�t, �jultan esett �ssze. Rin felsik�tott. A fogad� �sszes embere k�r� gy�lt. Felvitt�k Keikot a szob�ba �s azonnal h�vtak egy gy�gy�t�t. Az mindenkit kik�ld�tt a szob�b�l �s hosszasan vizsg�lta a l�nyt. Keiko v�gre fel�bredt.

• M-mi t�rt�nt?
• El�jult kisasszony. Mit �rzett pontosan?
• H�t, hirtelen megsz�d�ltem �s azt�n els�t�t�lt a vil�g.
• �rtem. Allergi�s valamire? Esetleg evett valamit, amivel elrontotta a has�t?
• Nem. Eddig semmi ilyen nem volt, �s nem is ettem olyan dolgot ami romlott lett volna.
• Akkor ez kiz�rva. Nem vegye tolakod�snak a k�rd�st, de m�g �rtatlan?
• �hm… - Keiko elpirult. – Nem, m�r nem.
• �rtem. �s volt f�rfival �gy 4-5 hete?
• Igen. Mi�rt?
• Akkor vil�gos a probl�ma. Kisasszony, �n gyermeket v�r!

Keikot hidegzuhanyk�nt �rte a bejelent�s.

• H�t akkor �n megyek is. Vigy�zzon mag�ra �s az �nben n�vekv� cs�pps�gre is.
• Uram, k�rem, maradjon kett�nk k�z�tt az �llapotom. M�g nem tudom a baba apja mit fogsz sz�lni mindehhez.
• Ez csak term�szetes. H�t minden j�t. – ezzel a gy�gy�t� kil�pett, Keiko pedig hanyattv�gta mag�t az �gyon.

M�g mindig nem akarta elhinni, hogy Sesshoumaru gyermek�t v�rja.

Ezalatt Sesshoumaru csendben s�t�lt a tal�lkoz�hely fel�, nem is sejtve mi t�rt�nik a fogad�ban. Anyja m�r ott �llt.

• Na v�gre. Azt hittem m�r nem j�ssz el. – sz�lalt meg Seiya.
• Itt vagyok any�m. Mi�rt k�rted, hogy tal�lkozzunk?
• A f�lembe jutott, hogy egy haland� n�be szerett�l. Nem hittem a pletyk�knak, ez�rt elmentem, hogy l�ssam a saj�t szememmel. H�t nem nagyon akartam hinni neki! Te k�pes vagy hemperegni egy haland�val?! Mit tan�tottam neked?!
• Szeretem �s � is szeret.
• Fiam! Az �rzelmek csak gyeng�tenek egy szellemet! N�zd meg ap�dat! Meghalt! Mi�rt? Mert egy haland�t szeretett! �s ha netal�nt�n terhes lesz mif�le korcsnak adnak �letet?! Ott van az �cs�d int� p�ld�nak!
• De…
• Semmi de! Vagy elhagyod �nsz�ntadb�l �s elfelejted v�gleg, vagy k�nytelen leszek meg�lni!
• Any�m, ezt nem teheted!
• Szembe mersz szeg�lni velem?!
• Nem… - hajtotta le a fej�t Sesshoumaru.

Er�s szellem volt, ehhez nem f�r k�ts�g, de anyja m�g n�la is er�sebb. Legal�bbis � �gy hitte.

• Fiam… - mondta valamivel l�gyabb hangon Seiya. – Tudod, hogy �n csak a te javadat szeretn�m. T�bbet �rdemelsz te egy haland�n�l. Hagyd el…
• �rtettem any�m.
• Ez az. Okos fi� vagy. – mosolygott neg�desen Seiya, majd elt�nt.

Sesshoumarunak k�nny csillant meg a szem�ben. �let�ben el�sz�r s�rt. Majd elindult visszafel�, de nagyon lassan. Sz�ve tele volt f�jdalommal. El kellett hagynia a n�t akit szeret. A l�ny �rdek�ben, hogy �lhessen tov�bb.