|
Bossz vagy szerelem? XVI.
Kagome-girl 2006.09.30. 19:34
XVI. fejezet: Gondolatok
- Ez kptelensg! Ez abszurd! Naraku megint elrte amit akart! – pattogott Inuyasha.
- Nyugodj meg Inuyasha. Akr tetszik akr nem, ez a gyermek a mi unoknk is. – csittotta kagome hirtelen harag prjt, br ezt az utols szt nehezre esett kimondani.
Br Kagome korban mr 35 ves volt, nem ltszott rajta egyetlen v sem, a Szent kk miatt. A Szent kk fiatalsgot biztostott neki, gy nem kellett Inuyashval azon aggdniuk, hogy Kagome megregszik, Inuyasha pedig fiatal marad.
Inuyasha, amikor Kagome kimondta az unoka szt elhallgatott.
- s klnben is, nem hinnm, hogy Naraku tudna rla, mert akkor mr rg magnak kvetelte volna a picit. s nem szmt, hogy Haro elhagyott kicsim, mi melletted llunk s segtnk neked. – lt le Minako mell Kagome.
Erre Minako megeresztett egy halvny mosolyt.
Ezalatt Haro tettetett vidmsggal lt az asztalfn. Rajta fekete, Marenn pedig fehr dszkimon volt. Az eskv vgn, ideje volt, hogy a pr visszavonuljon a szobjba. Haronak nem volt kedve Minako utn mssal is egytt lenni, gy rszegsget tettetett.
- Hogy tudtad gy leinni magad, Haro? – pattogott Marena.
- Csak egy pr pohr volt…na j, veg. – szdelgett Haro.
- Ilyen llapotban mellm nem fekszel! Menj csak szpen a szobdba. Majd ha holnap kijzanodtl akkor beszlgetnk! – tuszkolta be Harot a szobjba, becsapta az ajtt, majd is elindult a sajtja fel.
Odabent Haro egy shajtssal nekitmaszkodott az ablaknak s feltekintett a sziporkz csillagos gre.
“Jajj, Minako, merre lehetsz? n hlye, hogy tudtalak otthagyni egy olyan jszaka utn? letemben akkor voltam a legboldogabb. De most biztos gyllsz s azt hiszed, csak kihasznltalak. Mr tudom, hogy szmomra te vagy az egyetlen. Istenem, ha visszaforgathatnm az id kerekt, akkor nem lennk ilyen gyva. Akkor taln most a mi eskvnket nnepelnnk.”
Ezalatt Minako is az ablakban csrgtt s is a csillagokat nzte.
“Vajon hol lehet most Haro? Nem, Minako, mg csak ne is gondolj r! Az a szemt alak, miutn megkapott, elhagyott! De nem szmt. Ha trik ha szakad kihordom, megszlm s felnevelem ezt a picit. Haro pedig soha nem fog tudni rla. s Naraku sem…”
Mindketten a gondolataikkal aludtak el, ott az ablakban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
