1. fejezet

Bevezet�s

T�rt�nt egyszer, Sesshoumaru-sama keresett egy krist�lyt, amivel n�velheti a hatalm�t. Ez z�ld sz�n� volt, �s Goutan-k�nek nevezt�k. Ugyanekkor egy n� is kereste. Ez a krist�ly ugyanis meg er�s�ten� azt, a lila �kk�vet, ami a Takashima kl�n erej�t adja. A lila krist�ly arra j�, hogy egy v�d� aur�t var�zsoljon b�rki fel�, �s az emiatt sokkal er�sebb lesz. A lila krist�ly, az �vsz�zadok sor�n legyeng�lt, �s m�r t�bb szellem is �tjutott az akad�lyon, ezek, pedig megt�madt�k az embereket, ezzel zsarolva a kl�nt, hogy adj�k �t a lila k�vet.Ennek a neve Meido-k�. Ha azonban hozz�teszik a z�ld �kk�vet (amit Sesshoumaru is keresett), akkor a lila k� visszanyeri a r�gi erej�t.

*

A tal�lkoz�s

 Sakura magas, csinos �s rendk�v�l n�ies alakkal rendelkezett. Hossz�, der�kig �r� z�ldes-fekete haj�t kiengedve hordta. �gsz�nk�k szemei voltak. Aki ismeri, azt mondja, Jap�nban m�g nem l�tott n�la szebb n�t. Papn�i �s szellemi k�pess�gei egyar�nt voltak. Apja egy dayoukai(nagyon er�s szellem), m�g anyja egy papn� volt. �gy, � �s �ccse, Kageromaru, csak f�lszellemek voltak. Kageromaru hasonl�tott n�v�r�re, magas, d�lceg f�rfi volt, hossz�, z�ldes-fekete, der�kig �r� haj�t befonva hordta, szeme sz�ne szint�n �gsz�nk�k. Ugyan�gy, mint testv�re, � is rendelkezett szellemi �s papi k�pess�gekkel, �s kit�n� szamur�j volt. Sz�leik m�r r�gen meghaltak, egy rokonuk �lt m�g: a nagyapjuk, � nevelte �s tan�totta a testv�rp�rt, a neve Takashima Isido shuonin-sama, aki egy nagyhatalm� pap, �s daimjo (f�ldes�r). Ez a pap �s unok�i ir�ny�tj�k a Meido-k� �ltal kibocs�tott aur�t, mely pajzs a szellemek ellen. Kageromaru �r�k�lte az apj�t�l a Raiu-chi kardot, ami egy nagy hatalm� katana (kard).Ezt a kardot szint�n Totosai k�sz�tette egy legy�z�tt, viharid�z�,l�ngol� v�r�ss�rk�ny agyar�b�l, Sakura apja k�r�s�re. Sakura v�llalta a feladatot, hogy a Goutan-k� nyom�ba ered, addig Kageromaru v�di a kardj�val az embereket.  A z�ld �kk�vet egy nagyon er�s sz�rny �rizte. Sakura m�r legal�bb egy hete utazott, n�h�ny gyeng�bb szellem keresztezte csak az �tj�t, �m ezeket k�nnyen legy�zte. Az �tja egy nagy h�f�dte hegyre vezetett, itt volt egy barlang, melyben a hatalmas sz�rny lakott. Id�k�zben Sesshoumaru is erre tartott. Sz�rny� nagy h�vihar t�madt, Sakura m�r nagyon f�zott, mikor megl�tta a barlangot. Gondolta, bemegy, �s t�zet rak. �m valaki megel�zte. A h�vihar a f�rfit �s furcsa kis z�ld szolg�j�t is utol�rte. A f�rfinak hossz�, ez�stsz�n� haja volt, �s arany szemei. Arc�n lila m�regcs�kok h�z�dtak, homlok�n lila f�lhold. Magas volt �s j� ki�ll�s�. Fegyverk�nt egy kardot viselt. A kutyaszellemek kl�nj�hoz tartozott.

-„Na v�gre, egy barlang, itt megh�zhatjuk magunkat �jjelre, egy hete nem pihentem..."-gondolta a f�rfi.

-Nagyuram, egy barlang! Itt megh�zhatjuk magunkat �jjelre, egy hete nem pihentem!- ki�ltott fel a kis z�ld szerzet, �m a f�rfi felmordult, �s �ttaposott rajta.

-Ne mondj ilyen nyilv�nval�t! Gyer�nk!- mondta �s elindult a barlang bej�rata fel�.

-IIIIgen is nagyuram, k�rlek ne haragudj!- hajlongott a a z�ld kis gn�m.

-Rakj t�zet!- morgott a f�rfi.

-Ahogy parancsolod, nagy�r!- mondta a szolga �s m�r t�zet is rakott, tal�lt n�mi f�t a barlangban, �s a botj�val meggy�jtotta.

A f�rfi le�lt, nekit�maszkodott a falnak, �s behunyta szemeit.

-„Ha megtal�lom a Goutan-k�vet, er�sebb leszek, mint valaha.... a sz�rny ennek a barlangnak a m�ly�n tany�zik, reggel �tnak is indulok..."

*

Sakura egy papn�i ruh�t viselt, �s s�lat k�t�tt a fej�re, �s fekete k�peny�be burkol�zott, hogy az �vja mag�t a vihart�l, de �gy is nagyon f�zott.

-„Fen�be, micsoda id�! Ha nem tal�lok valami fedelet �jjelre, megfagyok"- gondolta, �s botj�ra t�maszkodva ment tov�bb.

-„Egy barlang! Megvan, amit kerestem...De mi az a f�ny? Mintha t�z lenne...Nem sz�m�t, bemegyek, hiszen itt van a sz�rny is, a barlang m�ly�n..."-�s m�r el is indult a bej�rat fel�.

-„Egy alv� f�rfi...�s egy kis valami..."

-Te meg mit keresel itt??- rik�csolt a kis szolga.

-�mm, bocs�nat, engedj�tek meg, hogy itt maradjak �jszak�ra!- mondta kedvesen a n�.

Erre a f�rfi kinyitotta arany szemeit, �s az el�tte �ll� alakra n�zett.

-Egy korcs...�rzem a szagodon, mit akarsz itt? Ha nem mondod el, meghalsz!- mondta kegyetlen�l a f�rfi.

-Csak itt szeretn�k maradni �jjelre, odakint nagy a vihar...-felelte amaz, de k�ldet�se c�lj�t nem �rulta el.

-Hazudsz! Meghalsz!- mondta a f�rfi, �s m�r talpon is volt, �t�tt a n� fel�, de az elugrott �gy csak a s�lat kapta le r�la. A n� a falnak esett. Riadtan n�zett a f�rfi nyugodt szemeibe. Erre a szellem elkapta a nyak�t �s a magasba emelte.

-Azt k�rdeztem, mit akarsz itt, kis korcs?- k�rdezte ism�t, a n� megfogta a f�rfi kez�t, �s fuldokolva megsz�lalt:

-Keresek egy var�zserej� k�vet, a Goutan-k�vet.- „El�rultam a k�ldet�st, de ha meg�l, akkor es�lyem sincs megtal�lni, amit keresek..."-gondolta k�ts�gbeesetten Sakura.

-Gondoltam...-v�laszolta Sesshoumaru, �s elengedte, erre a n� a f�ldre esett, �s m�g mindig k�h�g�tt.

-Sz�nalmas...-sz�lalt meg ism�t a szellem, �s vissza�lt a hely�re, hogy pihenjen.

-„Nah���t...nagyuram nem �lte meg? Ez furcsa..."-gondolkozott a kis szolga Jaken.

-„Nem �l�m m�g meg, majd elvonja sz�rny figyelm�t, �s mikor a sz�rny vele lesz elfoglalva, meg�l�m, �s megszerzem a Goutan-k�vet, majd v�gzek a korccsal is...jobban j�r, ha sz�rny �li meg...jobb lesz ez �gy, mert m�g egy kardom sincs, csak ez a hasznavehetetlen Tenseiga...Ap�m, mi�rt, hagytad ezt r�m? �s hol lehet a Tetsusaiga?- Sesshoumaru ezekkel a gondolatokkal mer�lt alig p�r �r�s �lm�ba.

-„Mit akarhat itt ez a szellem? Csak nem??? � is a k�vet keresi? V�rok egy kicsit �s elindulok, hamarabb meg kell szereznem, mint �. Vesz�lyben a n�pem, �s ezt nem engedhetem!"- elm�lkedett a n�.

Egy kis id� m�lva, mikor l�tta, hogy a f�rfi nem mozdul, kis szolg�ja, pedig hangosan horkol, elindult m�lyen be a barlangba. Nemsok�ra megtal�lta, amit keresett, egy olt�ron ott volt a Goutan-k�, �s egy hatalmas alak. Az alak hirtelen megmozdult. Sakur�ra n�zett f�lelmetes piros szemeivel, majd felkelt a hely�r�l. Egy 3-4 m�ter magas, minotaurusz kin�zet� d�mon volt. Sakura t�madt.

-Vill�mcsap�s!- ki�ltotta, de nem t�rt�nt semmi.

-Ha, ha, ha, ha-nevetett a sz�rny- El tudom venni b�rki szellemi erej�t! Mivel te egy f�lszellem vagy, ez nem volt neh�z! Ha, ha, ha, ha!

-Miii?- k�rdezte a l�ny,- akkor csak a papn�i k�pess�gem maradt...-mondta, �s kifesz�tette az �j�t, �s l�tt is, �m ny�lvessz�, nem t�nd�k�lt z�ld f�nyben.

-Ez sem hat r�m! Minden var�zser�det elvettem! Ha, ha, haaaa!- mondta a d�mon, �s a falnak csapta a l�nyt.

-�tkozott...-sziszegte a n�, de a sz�rny kimeresztette hatalmas karmait, �s a falhoz sz�gezte....

*

-„Ez meg hov� megy? Csak nem?"- eszm�lt fel a f�rfi, amikor �szrevette, hogy a l�ny fel�llt, �s elindult befel� a barlangba.

-Jaken! �bredj!

-Mmi, mmi? Iiigeen nagyuram!- v�gta mag�t hapt�kba a fent eml�tett.

-Indulunk.- jelentette ki a f�rfi, �s elindult a n� ir�ny�ba.

-Igen! V�rj meg nagyuram!!!- kiab�lta Jaken, �s futni kezdett ura ut�n.

-„Ostoba n�!"- morgott mag�ban Sesshoumaru- „kereszt�l akarja h�zni a sz�m�t�saimat..."

-�tkozott...-ism�telte a n� imm�r a has�n�l falhoz sz�gezve. Oldalra ford�totta fej�t, �s megl�tta Sesshoumarut.

-Seg�ts!- ny�sz�r�gte, ek�zben a sz�rnyeteg emelte a mancs�t, hogy lefejezze karmaival. Sesshoumaru csak �llt, �s n�zte.

-„Nincs is szebb egy szenved� korcs arckifejez�s�n�l,"- gonoszan elh�zta a sz�j�t- „milyen gyenge, m�g seg�ts�get k�r...."

-Hi�ba �llsz ott, te r�hes kutya, ut�na te k�vetkezel! Ha, ha, ha!- r�h�g�tt a d�mon, �s �jb�l l�nyra ford�totta figyelm�t.

-K�rlek! Seg�ts!- ki�ltotta a n�, a hal�l�t �rezv�n, tudta, hogy a f�rfi az egyetlen es�lye.

-„Teh�t sz�m�t�saim bej�ttek, ez az ocsm�ny f�reg a korccsal van elfoglalva...elj�tt az id�..."-�gy Sesshoumaru

-Minek nevezt�l? Meghalsz!- ki�ltotta Sesshoumaru, a sz�rny hirtelen r�figyelt, elengedte a n�t, �s koncentr�lni kezdett. K�zben Sesshoumaru felugrott, �s a kez�b�l hossz� s�rga sz�n� f�nnyal�b j�tt el�, mely v�szesen k�zeledett a sz�rnyeteg fel�...

-Miiiiiii? Az er�d m�g meg van kutya?- ezek voltak a sz�rny utols� mondatai, �s darabokra hullott.

-Hmpf, azt hitted ilyen var�zslatok hatnak r�m, a nagy Sesshoumarura? Sz�nalmas...-s�hajtott a f�rfi.

-Leny�g�z� volt�l, Seshoumaru-sama, mint mindig!!- ki�ltott �r�mmel Jaken.

Sakura felkelt, a falba kapaszkodva, ruh�j�t �t�ztatta a v�r.

-Teh�t Sesshoumaru a neved, k�sz�n�m, hogy seg�tett�l!

-Nem �llt sz�nd�komban megmenteni t�ged, nyomorult kis korcs!- sz�lt hidegen a f�rfi, �s az olt�rhoz s�t�lt, elvette a Goutan-k�vet, �s a nyak�ba akasztotta.

-Akkor most addig szolg�llak, m�g vissza nem fizetem az �letem...-felelte szomor�an a n�.

-Ahogy mondod.- csengtek kegyetlen�l Sesshoumaru szavai-" nem akarom meg�lni, de mi�rt?"

-"meg kell t�le valahogy szereznem a k�vet, de hogy?"- gondolta k�ts�gbeesetten a n�.

-"Mi�rt nem �li meg a nagyuram ezt a korcsot? Most vel�nk lesz?"- morgott mag�ban Jaken.