Bosszú vagy szerelem XXX.
Kagome-girl 2006.12.10. 15:41
XXX. fejezet: Meglepő fordulat
- Ilyen érzésem akkor volt utoljára mikor Hirot vártam. Terhes vagyok Haro második gyermekével.
- Kistestvérem lesz? Éljen! – ölelte át Hiro édesanyja pocakját.
A felnőttek meg sem bírtak szólalni. Haro mielőtt meghalt volna két gyermeket is hátrahagyott. Minako tudta hogy mindig emlékezni fog rá.
Eltelt 6 hónap. Minako hasa már gömbölyödött és ő büszkén viselte. A kis Hiro nagyon örült – mint utóbb kiderült – a kis hugica érkezésének. Minden este rendszeresen vitte a képeskönyvét és mesét mondott kistestvérének.
Minako egy napon az erdőben sétált. Megállt egy tóparton. Azon a tóparton ahol először lettek Haroval egymáséi. A szeméből egy könnycsepp folyt le, végig az arcán.
Ekkor hallotta hogy valaki mögé lép. Túl késő volt már megfordulni.
- Vajon egy ilyen gyönyörű szép hölgy miért sír egy tó partján? – hallotta Minako az ismerős hangot.
Azt hittem csak képzelődik, de nem. Megfordult és ott állt előtte Haro teljes életnagyságban.
- H-Ha-Har-Haro?
- Igen cicám, én vagyok.
- De hiszen…. Belezuhantál a szakadékba!
- Nem olyan könnyű megölni engem. Igaz, belezuhantam. Pár napig eszméletlenül feküdtem, aztán elindultam kiutat keresni. Végül megtaláltam és az első utam ide vezetett.
- Haro! – vetette magát Minako a fiú karjaiba. – Azt hittem elveszítettelek! Ilyet többé ne csinálj!
- Nem fogok… ígérem. – mondta Haro és átölelte a lányt.
Ahogy azonban Minako hozzá simult, érzett valami gömbölyűt.
- Hát ez meg mi? – nézett le a lány hasára nézett.
- Had mutassam be a kislányodat. – mosolygott Minako.
- H-ho-hogy mi?
- Terhes vagyok a második gyerekünkkel. – nevetett a fiúra Minako.
- Hiszen ez…nagyszerű! – kapta fel a lányt Haro. – Ilyen örömhírre visszatérni!
Mindketten nevettek. Otthon kitörő örömmel fogadta mindenki Harot, főleg a kicsi Hiro aki már nagyon hiányolta az apukáját.
3 hónap múlva pedig megérkezett a család legifjabb tagja, akit szülei Kiyarának neveztek el.
Egy éjjel Minako és Haro álltak a két kiságy mellett és nézték ahogy gyermekeik alszanak.
- Hát nem gyönyörűek? – kérdezte Minako.
- Ők a legjobb dolgok amik történhettek velünk.
- Igen. És én szeretnék még kettőt. – mosolygott Minako.
- Komolyan? Akkor sok dolgunk lesz.
- Igen, nagyon sok. – mosolygott Minako.
- Én csak örülök neki. – mosolyodott el Haro is és magához rántotta a lányt és megcsókolta.
Minako átkarolta a fiú nyakát. Forró csók szárnyán szállt fel a csillagos égre a szó:
VÉGE
|