3.    fejezet: „Bizalom?”

     F�l nap is eltelhetett mi�ta a l�ny el�jult. De lassan m�r kezdett �bredezni. Ahogy kinyitotta a szem�t egy tiszta motelszob�ban tal�lta mag�t egy �gyon. Valaki sebeit ell�tta �s lefektette.  Nira fel�lt az �gyon. Sz�tn�zett a szob�ban. Sz�p rendes szoba volt. Tiszta a szekr�nyben ruh�k az ajt�ra kiakasztva, kimosva a pul�vere �s a nadr�gja. Az ablakban egy fi� �llt egyb�l felismerte:

-        Mi�rt hozt�l ide Kurama? –k�rdezi fagyosan

-        Hova kellett volna hogy vigyelek?

-        Nem tudom. Sehova. Ott kellett volna hagynod.

-        De h�t a h�gom vagy….

-        �s?

-        ����s?- k�rdez vissza sz�rny�lk�dve- Ilyen rossz b�ty lenn�k?

-        Nem �rtem hogy mi�rt mentesz meg valakit akit elpasszolt�l nevel�sz�l�kh�z.

-        Hogy mit csin�ltam?

-        Ne j�tszd az �rtetlent tudom hogy tudod.

-        Mi van?

-        Tudod? –hangs�lyozza mintegy h�ly�nek, nyilv�n val� hogy pimaszkodik- meg-k�r-t�l va-la-kit hogy fo-gad-jon en-gem K�-L�N �-r�k-be mert te nem a-karsz egy ko.lon-cot a nyakadra.

-        Tess�k? –hangj�ban van egy nagy adag sz�rny�lk�d�s.- �n nem csin�ltam ilyet!

-        Igen eddig �n sem hittem el…. De amikor meg akart�l �lni az �tteremben akkor r�j�ttem hogy igaz.

-        De h�t a falhoz kented Hieit! A legjobb bar�tomat!

-        � meg, meg akart folytatni!

-        Mit v�rt�l egy csukly�s l�ny belesz�l a besz�lget�sbe �s olyat mond amit �k sem tudnak.

-        Nem tudt�k hogy van egy h�god? –d�bben le.

-        Nem.

-        Nem? Sz�val sz�gyellsz. �s m�r nem is szeretsz.

-        De…Nem az.

-        Akkor? –sz�l �lesen a l�ny.

-        Sz�gyelltem hogy gyermekk�nt nem b�rtam megakad�lyozni, azt hogy k�l�n ker�lj�nk m�s �rvah�zba .- mondja Kurama szinte s�rva.

-        Tess�k?

-        Nem eml�kszel semmire?

-        Amit mondtak azt tudom. Mit v�rsz 3 �ves voltam.

-        Nem �gy volt, ahogy te tudod.

-        Hanem?

-        �n 6 voltam te meg 3, teh�t nem lehettem a gy�mod �s az �rvah�zban- ahova raktak volna mindkett�nket- a fi�k k�z�tt l�tsz�mle�p�t�s volt ez�rt engem �traktak m�shova te meg ott maradt�l.

-        �s ezt nekem mi�rt k�ne elhinnem?

-        Mi�rt nem k�ne elhinned?

-        P�ld�ul az�rt mert nem j�tt�l el �rtem.

-        M�g mindig nem vagyok nagykor�….

-        Meg sem l�togatt�l.

-        De igen, de azt mondt�k m�sokhoz ker�lt�l.

-        Persze….�n is ezt mondan�m

-        Egy valamit mondj meg- sz�l lemond� s�hajjal Kurama- Akkor mi�rt mentettelek meg �s hoztalak el ide?

-                           Nem tudom.

-        Mert a h�gom vagy �s szeretlek. Te vagy az �n kish�gom. Egy�bk�nt meg meg�g�rtem r�g. Nem eml�kszel?

-        Mit �g�rt�l?

-        Hogy mindig megv�delek .- Nir�n l�tszik hogy most m�r v�gk�pp �sszezavarodott:

-        Nem hiszek neked.

-        �s mi�rt nem?

-        Nem tudom. Pedig csak a testv�rem vagy –a vak is l�thatja hogy nem tudja mit csin�ljon- Kurama nekem ezt �t kell gondolnom. �n…. �n… Most megyek.- gyorsan mag�ra kapja a ruh�it �s szalad ki az ajt�n. A folyos�n tal�lkozik Hiei-vel fagyosan n�zik a m�sikat �g�szen addig m�g ki nem �rnek egym�s l�t�sz�g�b�l. Amikor Nira elt�nik szem el�l Hiei akkor l�p be a szob�ba:

-        Elment? –k�rdezi.

-        El. –v�laszol szomor�an Kurama.