|
Változó szelek VIII.
ivicicamica 2007.02.16. 20:28
8. Fejezet
Végül egész jó délután lett. Sokat nevettek és szórakoztak, még ha nem is tudták azokat a dolgokat átbeszélni, amiket akartak. A fiúk tényleg nem sok vizet zavartak. Estefelé a lányok elköszöntek egymástól. Hin amint hazaért becsukta az ajtót kulcsra és a mobilját szorongatva lehuppant az ágyra. Tárcsázta Sant és türelmesen várta, hogy a másik felvegye.
- Szia! –egyből megismerte a barátnője hangját.
- Szia San…
- Hát… Végülis egész jó volt.
- Csak éppen a fő témánkról nem tudtunk beszélni. Most nyugiba vagy?
- Már igen… - ezzel elfordítja a kulcsot az ajtóban, kizárva ezzel Yurit a szobából – Szóval mi van most köztetek?
- Nem tudom. – Mondta és hanyatt dől az ágyon, a fekete órarugó tincsek a krémszínű párnára hullanak.
- De tetszik?
- Nem tudom…
- Hin!
- Jó, tetszik. Most örülsz?
- Nem ezért. Lehet te nem tudod eldönteni, hogy mit akarsz, de én… én szerelmes vagyok! Első látásra! Fülig!
- A szőke herceg mi?
- Az… van vajon valakije?
- Te laksz vele. Ne tőlem kérdezd.
- Hanem?
- Mondjuk tőle.
- Jó vicc, úgysincs hozzá bátorságom.
- Azt hittem boszorkány leszek – vált témát Hin. Ezzel a helyzettel nem tudott mit kezdeni.
- Nem lett volna annyi duótok. Jó lesz vele dolgoznod, nekem is Yurival. A párosunk meg… Hozzuk a formánkat. Az a sok díj csak bizonyít valamit.
- Emlékszel a tavalyi számunkra?
- A cirkuszfesztiválon? Igen! Ha nem vagy ott az lesz az utolsó fellépésem. Sokkal jobban csinálod, mint én.
- Te magával ragadóbb vagy…
- Csak élvezem amit csinálok
- Azt én is.
- Akkor mutasd meg! Mostanság igazi jégkirálynő vagy.
- Jégkirálynő?
- Teljesen bezárkózol. Jóformán, már csak nekem nyílsz meg… Mennem kell. Yuri már harmadszorra kopog. Jó legyél! És bátor! És nyílj meg! Puszillak! Szia! – mielőtt a lány bármit is mondhatott volna kinyomta a telefont. Hin csak nézte a baldehint az ágyán. A fejében kavarogtak a gondolatok, még emésztgette a hallottakat.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
