14.     Fejezet

          A reggel gyorsan elj�tt �s a pr�ba is hamar eltelt. San �s Yuri hatalmasat alak�tott a gumi k�telekre fel f�ggesztett gerend�kon. Holnapr m�r csak egy jelenet maradt kidolgoz�sra. A j�gen val� menek�l�s. Ut�na m�g n�gy hossz� napuk lesz a premierig. B�ven el�g lesz az �sszpr�b�kra.

          San, Hin, Yuri �s Leon j� hangulatban besz�lgetnek a sz�npadn�l. R�gen volt minden ilyen nyugis a t�rsulaton bel�l. Ekkor megsz�lal Hin telefonja:

-        Pillanat �s j�v�k, gyere San biztos az otthoniak lesznek- a k�t l�ny fel�ll �s kis�t�l a sz�ksorok k�z�l.

-        Na mi megint kimaradunk valamib�l…- n�zz Yuri Leonra.

          Hin veszi fel a mobilt:

-        Ki az? – egy g�phang felel neki.

-        J�rtam a gardr�bodban. L�ttam az �j ruh�d. Nem tetszett. Kicser�ltem – a l�ny kez�b�l kiesik a telefon. – eml�kszel cica? Ha cafatokban is, de eny�m leszel – hallatszik a f�ldr�l. San r�gt�n a f�l�hez kapja majd kinyomja.

-        Sz�lnod kell Leonnak.

-        Mir�l is? – jelenik meg az eml�tett a l�ny h�ta m�g�tt.

          K�s�bb mind a n�gyen Kalos irod�j�ba �ltek. Hin zavartan babr�lta a ruhaujj�t.

-        Sajn�lom – ny�gi ki v�g�l.

-        Nem a te hib�d – n�zz r� Yuri.

-        De, ha nem �rzed biztons�gban magad �s el akarsz menni, nem hib�ztatunk – na igen a kedves f�n�k n�ha t�ls�gosan is gyakorlatias tud lenni.

-        Maradn�k, ha nem baj…-n�zz a l�ny Leonra.

-        Engem nem zavarsz…

-        De vesz�lyes…

-        Nem baj.

-        Viszont…-sz�lal meg Yuri- jogunk van az el�zm�nyekhez – mintha nem tudn�…

-        H�t a k�sel�s el�tt szak�tottam vele. San szerette, �n meg r�j�ttem nem szeretem. Meg akarta k�rni a kezem. Nemet mondtam. �s most itt tartunk – fejezte be majd j�tszotta nekik le  a felv�telt.

-        Ez ijeszt�… - �sszegzi mindenki v�lem�ny�t Leon.

-        Nekem mondod? – most el�sz�r a j�g k�k szemekben mosoly bujk�l.

-        Na dologra! – int Kalos – m�g sok a dolgunk.

          Mindenki megy haza. El�g csendes a t�rsas�g, f�leg Hin. B�r ez �rthet�, azok ut�n amit t�rt�nt. Nagyokat pislog: nem �s nem s�rja el mag�t. Nyel egy nagyot �rzi, hogy kapar a torka. F�l. Nem is alaptalanul. Tudja mennyit k�sz�nhet Leonnak, h�l�s is �rte �s b�zik benne, de ut�l f�ggeni. A hideg kir�zza att�l, hogy egy m�sik ember j�indulat�ra �s seg�ts�g�re r�szoruljon.

-        Haragszol?- n�zett fel Leonra. Hossz� percek �ta most sz�lalt meg el�sz�r.

-        Nem. Persze, hogy nem. Mi�rt haragudn�k?

-        H�t az eg�sz h�h��rt…

-        Nem a te hib�d.

-        De miattam van.

-        Ugyan m�r ne hib�ztasd magad. Egy�bk�nt tal�n nem sokat jelent de beriaszt�ztam a h�zat.

-        Miattam?

-        Igen.

-        K�sz�n�m – sz�l el�rz�keny�lve �s �t�leli a fi�t.