10.     Fejezet: Vizilepke

A hetek tellettek- múlottak. Minden csendes volt. Naraku is csak párszor merészkedett elő, csupán kisebb harcokba bocsátkozott. Valami készült. A feszültség fullasztóan telepedett mindenkire. Az emberek féltek. A gyengébb szellemek bujdostak, az erősebbek is elővigyázatosan viselkedtek.

Mindezek mellett a nap már napok óta tüzesen perzselte a vidéket.  A földek cserepesen álltak, a máskor haragoszöld rizstáblák szárazan kókadtak. 

Nisan nem bírta elviselni ezt a forróságot, bár szerette a meleget lassan kezdett sok lenni belőle. Egy vízesés szélén ledobálta a ruháit, megremegtette tarka pilleszárnyait, hogy hüljön valamit a teste és belegázolt a hűs vízbe. Lebukott a felszín alá, szárnyaival hajtotta magát, tágra nyílt szemekkel csodálta a szivárványos fényű halakat. Kezdett szebb lenni az élet, már a hőguta se fenyegette.

A másik világban a főkolompos még mindig nem volt meg. Sok vadászt elkapott, sok ruha elkészült, úgy nézett ki fantáziája kimeríthetetlen a felhasználásba, odaát sok ember epekedett a költemények után. De a Fej még nem volt meg. Márpedig amíg őt el nem teszi láb alól mindig lesznek újabb és újabb gyilkosok, akik jó pénzért szívesen vállalják ezt a munkát is.

Lassan kezdett eligazodni a másik világban. Megtanulta mire jó az a sok papír amit kapott. Ott az volt a pénz! Megtanult vásárolni és az autókat is kezdte megszokni maga körül, tudta mi az a computer, és hogy hogyan kell használni. Sokkal többet tudott, mint amit valaha is meg akart tanulni.

Örült most a csendnek és a magánynak. Jól esett a pihenés. Fáradt tagjait masszírozta a beáramló víz kemény hulláma. A hideg zuhany kellemesen felfrissítette. Órákig el tudott volna itt még egyedül lenni. Nem is sejtette, hogy pihenésének hamarosan vége.

-        Sesshoumaru-sama! Nagyon meleg van. – állt Rin a szellem előtt és a copfjából csinált kis kontyot babrálta, azt egy holdköves, ónixos tű tartott meg. – Nem megyünk el úszni? – kérdezte, és esdeklő tekintettel a szellem ölébe mászott.

-        Tényleg ennyire meleged van?

-        Bizony, mindjárt elolvadok – nem csoda, lehetett vagy negyvenöt fok árnyékban.

-        Akkor menjünk. Úgyis vízszagot érzek – válaszolta a szellem és felállt.

-        Még nem is köszöntem meg neki – váltott témát pár perces hallgatás után Rin. – De ha nem tudott volna megölni akkor minek rántott maga elé?

-        Blöffölt. És ha nem is hittem el, bejött neki. Elmenekült nem?

-        De!!! Nagyon okos lány lehet!

-        Ha te mondod…

-        Te nem gondolod úgy, Sesshoumaru-sama?

-        Nem tudom mit gondoljak. Furcsa dolgok jutnak az eszembe a lányról…

-        Milyen furcsa?

-        Mindegy – magának se akarta bevallani, de ha rá gondolt egészen ellágyult, úgy érezte semmilyen körülmények között nem tudná bántani. És hogy nagyon sok mindent megtenne a kedvéért. Örült volna, ha maga mellett tudja, akkor meg tudta volna védeni. De így csak reménykedhetett, hogy nem keveredik halálos bajba, például nem rabolja el újra Naraku. Ennek a részleteit se tudta, de nagyon dühítette a dolog. Mindazonáltal, ha egyszer el tudott szökni elég erős lehet.

-        Min gondolkozol, nagyúr? –törte meg a pár perces hallgatást a kislány. Sesshoumaru erre elmosolyodott. Egy óráig se bírja ki, hogy ne beszéljen. Mostanság bizony csak akkor volt csönd, ha a csöpp gyermek az igazak álmát aludta.

-        Butaságokon.

-        Mond el!

-        Még ihletet merítesz belőle…

-        Én ugyan soha – már a glória is megjelent a feje tetején. Az ördögszarvak állhatatosan tartották.

-        Na persze.  – beszélgetés közbe már a forrásnál voltak – Mert te ugye nem szoktál csintalankodni? – a szellem az eget bámulta beszéd közben. A kérdésére hosszas hallgatás volt a válasz. Tétován lepillantott a kislányra, aki csodálva nézett valamit a víz közepén. Kicsit talán unottan követte a pillantást és ő is meglátta Rin csodálni valóját. Két tarka pilleszárny rezgett zavartan. Egy türkizkék szempár fürkészte a gyerek tekintetét. A hosszú hajba szellő borzol bele. Láthatólag fürdés közben zavarták meg. A két lány továbbra is csak nézi egymást. Nem is lehetett eldönteni ki van nagyobb zavarban. Sesshoumaru, Rin vagy Nisan.