|
Éjszakai Pillangó XIII.
ivicicamica 2007.04.01. 18:55
8. Fejezet: Lepkecsók
A táborban mindenki hallotta az első koppanásokat, de nem hittek a fülüknek. Végül Kagome ment ki megnézni, boldog hangon felkiáltott:
- Esik! – erre mindenki kirohant. Hetek óta az egész ország erre várt. A cseppek fémes hangon zuhogtak le. Bele Inuyasháék arcába. Megbűvölten nézték a szürke felhőket és az azt szabdaló lilás fényű villámokat. A felhevült föld gőzölgött a hűs víz alatt. Pára szállt fel mindenhonnan a kókadt növények éledeztek.
- Ideje volt már – nézett az égre Miroku.
- Én sétálni megyek – jelentette ki boldog mosollyal Kagome.
- Ilyen esőben? – nézett rá Shippou a lány válaszul bólintott.
- Várj. Elkísérlek – fogta meg a kezét Inuyasha. Majd eltűntek a bokrok között.
Kagome az égre emelte az arcát és élvezte ahogy a víz hűsíti a bőrét. Inuyasha közelebb lépett hozzá. Csendesen nézte a lányt, majd lecsókolt pár cseppet a szempillájáról. A barna tekintett most őt méregette, végül a lány közelebb lépett és a hayanou vállára hajtotta a fejét. Ők már menthetetlenül összetartoztak.
Nisan hitetlenkedő arccal nézte a szürke eget:
- Végre – sóhajtotta és lehanyatlott a vizes fűre. Egy alak árnyékolta be az arcán. A mögötte fényesen felvillanó villám élesen kirajzolta a sziluettjét.
- Zavarok? – kérdezte Sesshoumaru.
- Szerinted? – jött mosolyogva a válasz mire a szellem leült.
- Kellett már?
- Az eső? Bizony. Miért jöttél ki?
- Nem tudom. Talán… áh, mindegy
- Amikor ilyeneket mondanak, akkor mindig óhatatlanul elfog a kíváncsiság. Ez az egyik nagy hibám.
- Több is van?
- Igen. De ne tereld a témát. Tehát?
- Talán veled akartam lenni – bökte ki nagy sokára a szellem. A lehetséges válaszok legtöbbjére felkészült: Készült a pofonra, a finom elutasításra, a durva elutasításra, a tartózkodásra, a baráti válaszra csak erre nem. A lány finom ujjai közé zárta a kezét. Rámosolygott:
- Ennek nagyon tudok örülni.
- Mert?
- Mert én is szeretek veled lenni.
- Miért?
- Az titok.
- Az is marad?
- Még egy ideig.
- Vagyis? Valamikor meg fogom tudni?
- Idővel, idővel mindent – metsző szél kezdett el fújni, felborzolta a fák leveleit, recsegtette a törzsek. A vihar óhatatlanul elhatalmasodni készült, ha egyszer beindul akkor aztán nagyon. Nisan egy puszit nyomott a még mindig megdöbbent férfi arcára – De most menjünk be. Kezd elhatalmasodni a vihar.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
