20. rész

Iker

-Jaj Kirara,hová tűntek el a többiek?-siránkozott Shippou Kirara hátán ülve.Kirara az előttük magasodó hegy felé emelte fejét,és futott tovább.Shippou mellette ügetett amilyen gyorsan csak tudott.A hegy tetejét sűrű fekete felhőréteg takarta.Kirara hátára vette a rókaszellemet,és nagy ugrásokkal közeledett a hegycsúcs felé.Hamar oda is értek.Csak egy hatalmas palotát láttak,egyéb épületek,növények vagy állatok nem voltak.A levegőben gyenge hatású méreg terjengett.A két szellem semmivel sem törődve a palotát vette célba,és betörték az ajtót.

-Sango!Miroku!Jonh!-kiáltott barátainak Shippou.Ők még mindig a szellembábukkal küzdöttek.Jonh a végkimerülésig harcolt,vágta szablyájával ellenségét,de sikertelenül,mert ahol megvágta,ott rögtön begyógyult a seb.Kirara először neki segített,és megtámadta a szellembábut.Ennyi idő elég volt arra,hogy Jonh tőrét a szörnynek hajítsa,és így eltörje a bábut.Kirara ezután Sangohoz futott.Shippou egy rókatűzzel megvakította az ellenfélt és ezután Kirara végzett vele.Sango egy gyors „köszönöm”-öt mondott,majd mindannyian Mirokunak segítettek.Rövidesen ez a szellembábu is eltört.Naraku majd’ felrobbant a dühtől.

-Azt hiszitek,ilyen egyszerű lesz?!-ordította.Karját jobbra kitartotta,és egy dárda tűnt fel tenyerében.Maga a dárda fekete fából készült,hegye gondosan kovácsolt acélból volt.Látszott,hogy a fegyvert még sosem használták.

-Ezt Inuyasha megölésére szántam.De ő most megy a halálba.Így nektek maradt.-Elhajította.A dárda nyílegyenesen suhant,majd Miroku orra előtt állt a földbe.A fegyver hirtelen fekete fénnyel kezdett világítani,és a Naraku kezében lévő égkőszilánk is így „tett”.Egyszerre a semmiből egy,a lándzsát markoló kar tűnt föl.Az izmos végtag egy vállban folytatódott,ami egy meztelen férfi mellkashoz csatlakozott.Ebből folyamatosan nőtt ki a másik kar,a két láb,és legvégül a fej.Mindezek után kirajzolódott az arc,rajta a gonosz pillantású szemek,az orr,majd a finom ívű,de torz mosolyba forduló száj.Néhány másodperc múlva a férfi vállát már gyönyörű,hullámos fekete haja fedte,testére ruha került.Hosszú,fekete nadrágján a jobb térd alatt egy fekete-sötétzöld csíkos szalag volt kötve.Finom bőrből készült cipője szintén fekete.Öve is sötét színű,az övcsat pedig ezüsttől fénylett.Felsőjének leginkább egy mellényre hasonlított:ujjatlan,elől pedig ketté volt hasítva.Ez a ruhadarab szürke volt,nem túl szűk,mégis finoman tapadta a szőrtelen mellkasra,kihangsúlyozva az izmokat.A fény hirtelen megszűnt.Mirokék szólni sem tudtak a döbbenettől.Naraku állt előttük,csak más ruhában!Felnéztek,és ott is ott állt Naraku!

-Ezt nem hiszem el!Kettő van belőle!-törte meg a csendet Miroku.

-Jól mondod,szerzetes!-szólt le az eredeti Naraku.-Végre sikerült megteremtenem legtökéletesebb inkarnációm.Ugyanolyan,mint én.Nem is igazán a reinkarnációm.Inkább az ikertestvérem.-Mindenki porig volt súlytva.Két Naraku!Még eggyel is nehezen bírnak,de kettőve!Ráadásul nincs itt Inuyasha sem!Most

mihez kezdjenek?