Kagome és...VI.
ivicicamica 2007.04.14. 18:57
6. FEJEZET: Kagome tánca
Mindenki ledermedve áll. Kagome kap először észbe. Tudja most valamiért felszínre tört minden misztikus ereje. De pillanatnyilag ez sem érdekli. Fut Inuyashához. Óvatosan feltámasztja a hátát és kihúzza a nyilat, beköti a sebet majd hirtelen ötlettől vezérelve megöleli a megszeppent fiút és egy a tisztás szélén levő fához ülteti hogy pihenjen. Már épp menni akar amikor alig hallhatóan megszólal a fiú.
- Kagome nagyon vigyázz magadra. Én nem leszek ott hogy megvédjelek-szól
- Nem is kell Inuyasha, elfelejtetted? A megszálló velem van. - válaszol csöndesen.
- De, de Kagome várj! El kell mondanom valamit mielőtt visszamész!
- Mit?
- Én…én SZERETLEK! És nem akarom, hogy valami bajod essen.
„Ugyan már Inuyasha most csak a láz beszél belőled.”
- És mielőtt még mondod nem csak a láz beszél belőlem én, én tényleg szeretlek. - ezt már suttogva a lány fülébe mondta.
- Én is Inuyasha, én is. – mondta Kagome, de nem tudta biztosan, hogy a fiú szavai igazak voltak
De többre nincs ideje. Kikiyo hirtelen kilő Kagomera egy nyilat. Kagoménak most nem kell koncentrálnia arra hogy az erőtere feljöjjön maga körül. Amíg a megszálló vele van a képességeit minden korlát nélkül tudja használni. Erre most már ő maga is rájött. Tehát kivédi Kikiyo nyilát és felhangzik a zene, a megszálló zenéje. De ez a zene nem olyan amilyen Kikiyoé volt. Gyors, pattogó, érzelemmel teli. Kagome lassan már táncolva elindul Kikiyo felé és itt Kikiyo elkezd gondolkodni.
„Úristen most mi lesz? Mit csinál ez az ostoba lány? Miért jön felém? Nem tudja hogy nyilammal simán keresztül lövöm? De…de csak jön és jön nem érdekli senki és semmi. Mit csináljak? Kilőjek egy nyilat? És mi lesz ha nem talál? Akkor csak még jobban felbosszantom. Inuyasha az én szerelmem nem hagyom hogy egy ilyen kis fruska elvegye tőlem?”
Kagome látta Kikiyo szemén hogy mire gondolt és nem késlekedett a válasszal.
- Nem, Kikiyo Inuyasha nem a tiéd. Egy szabad lény tehát senki nem birtokolja. Kettő engem szeret úgy ahogyan én őt. Látom rajtad nem érted… szerelemből.
- Az az…
- Lehet – vágott közbe Kagome.
Kagome meghallja a zenének azt a részét amit keresett és elkezd énekelni. A dala eleje ijesztően nyugodt, itt Kikiyo még csak megszeppen, de meg is ijed amikor Kagome sétálva továbbra is határozottan megy felé. Lépései nyugodtak mégis erőt sugároznak.
Aztán jön egy taktusváltás és hirtelen mérhetetlen düh és bosszankodás vegyül Kagome dalába. Kikiyo nagyon megijed kilő Kagome felé egy nyilat, de Kagome aki már táncol egy könnyed kézmozdulattal hárítja.
„Most mit tegyek? Meg van szörnyeket fogok köré varázsolni.”
És mire ezt végig gondolja több tucat szörny támad Kagomera a lányt ez már kezdi kihozni a sodrából ezért nem megy bele a játékba hanem egy könnyed túrral /fél lábon történő forgás szaknyelven/ hárítja a támadásokat ugyanakkor el is pusztítja a szörnyeket. Kikiyo nagyon megrémül. Ám most következik egy nem várt fordulat. A zene könnyeddé és lassúvá válik. A megszálló már érezte hogy úrnője nagyon szeretné megnézni a kedvesét ezért ezt a pár taktust ennek megvalósítására szánta. Kagome ki is használja az alkalmat és odaad két mozdulat közben Inuyashának egy üveg vizet. Majd újult erővel vészjóslóan tér vissza a küzdelembe. Gyors taktusokban legyőzi Kikiyot és itt kezd elhalkulni a zene. De…
|