20.  Fejezet: Lepkesz�net

-        Most meg fogsz halni? – k�rdezte rekedt hangon Sesshoumaru.

-        Szerinted?

-        Nem tudom.

-        J�l v�lasztottam. – a v�lasz csak egy megk�nnyebb�lt mosoly, �s egy kicsit er�sebb �lel�s. – Most mosolyogsz el�sz�r. �r�l�k – morogja a l�ny a f�rfi b�r�be �s elnyomja az �lom.

            M�snap

            Mindk�t t�borba ny�zottan �bred mindenki. Inuyasha semmit nem aludt. A t�bbiek �lm�t vigy�zta. Kagome sok�ig h�nykol�dott az elhatalmasod� s�t�ts�ggel a lelk�ben. Miroku se volt nyugodt. Nisan is agg�dott. H�seink fel� valami rossz k�zeledett csak �k m�g nem tudt�k, hogy mi.

            Nisan �lmosan kelt �s n�zte a halakat kerget� Rint. � bezzeg gondtalan volt. Nem f�lt semmit�l �s nem kellett semmi�rt agg�dnia. �s senki�rt. Elmosolyodott a gyereken. Most odarohant hozz�:

-        Nisan!!! – n�zett r� mosolyogva-  Megcsin�lhatom a hajad? – a l�ny m�r tudta mi fog ebb�l kis�lni. De mit lehet erre mondani?

-        Persze. – n�zett a kisl�nyra �s kiengedte a haj�t. – azt csin�lsz vele amit szeretn�l – sejtette, hogy ezt a mondat�t m�g k�s�bb meg fogja b�nni, de egy frizura… t�l�li. Rin felb�torodott a dolgon �s szorgosan elkezdett �gyk�dni a frizur�n. Ekkor Nisan r�j�tt, hogy ez az amit soha nem akar elvesz�teni. Megv�di. B�rmi �ron.

            Kagome fek�dt a napon �s a j�tsz� Kirar�t �s Shippout n�zte. Aranyosak voltak �gy egy�tt. A meleg sugarak j�l estek a b�r�nek, lehunyta a szem�t. A balsejtelmek nem m�ltak el. F�radt volt. Eg�sz �jjel ezeken gondolkodott. Igyekezett elcs�ndes�teni a fej�t.  Nem ment t�l j�l. Ezek ut�n m�sra pr�b�lt gondolni. De semmi nem hatott, v�g�l fel�lt. �s elindult. Meg kell besz�lnie az aggodalmait Inuyash�val.

            Naraku a palota egyik szob�j�ban �lt �s n�zte a f�gg�ny�n �t be�raml� s�padt f�nyben kering� porszemeket. Az �j terv�t t�k�letes�tette. Valami m�g hi�nyzott bel�le. Ami megadja az ellens�geinek a kegyelem d�f�st.

            De mindegy. Addig m�g sok ideje van. Sok mindent kell m�g megbesz�lnie �s egyeztetnie. Alapb�l nem rossz terv ez. Kicsit m�g csiszolatlan, de a gy�m�nt se t�nd�k�l, csak miut�n megcsiszolt�k.

            A folyos�n k�nny� l�ptek kopogtak. M�r v�rta �ket, el�gedetten elmosolyodott. �gy kell ezt. � parancsol a hangy�k pedig szorgosan dolgoznak.  Az uruk parancsol nekik.

            Kanna hangtalanul fel�llt �s kis�t�lt a szob�b�l. Tudta nincs m�r itt r� sz�ks�g. Innen a n�v�r�re van b�zva minden. A folyos�n halkan k�sz�ntek egym�snak, valamint a harmadik alaknak is.

-        Minden rendben ment Kagura? – k�rdezte csendesen

-        L�tod. – mosolyodott el g�nyosan a n� – mint a karikacsap�s – a palot�ban sok inkarn�ci� volt. De csak �k ragaszkodtak egym�shoz. Mint a testv�rek. A t�bbiekb�l teljesen hi�nyzott a szeretett. K�ptelenek voltak megtanulni.

-        Megs�r�lt�l?

-        Kicsit – a v�ll�n apr� v�rcs�k futott a h�t�n kereszt�l le a derek�ig – T�l�lem.

-        Mindig ezt mondod.

-        Igaz. Ugye itt is minden rendben ment? – a harmadik alak t�relmetlen�l toporgott, de nem nagyon t�r�d�tt vele.

-        Igen.

-        Naraku nem tett veled semmit? – a t�relmetlen toporg�st figyelmen k�v�l hagyta, ha nem foglalkozik vele majd csak abbahagyja. �ltal�ban ez bej�tt. B�r… Mindegy folytatja a besz�lget�st tudnia kell, hogy j�l van-e a h�ga.

-        Nem.

-        �s d�hrohamot se kapott? Mint a m�ltkor,amikor nem azt mutattad neki amit l�tni akart? – na igen az cs�nya esett volt. Ha Kagura nem l�p k�zbe, a hiszt�rik�ig feld�h�d�tt szellem meg�lte volna Kann�t. Soha nem l�tott m�g f�rfit �gy tombolni, mint akit dobott a pasija. Nem mertek r�k�rdezni, hogy mi baja. V�llat vontak �s igyekeztek elsiklani az esett f�l�tt. De ez nem mindig ment. Volt, hogy maga Naraku hozta el, de azt soha nem mondta el, hogy mit l�tott ami ennyire ki tudta hozni a sodr�b�l. Az�ta se mondta el. De egyszer sor fog r� ker�lni.

-         Nem.

-        Akkor j� – bar�ts�gos mosolyt villantott kiker�lte a l�nyt �s bement. A j�vev�nnyel egy�tt.

-        Megtal�ltad Kagura? – k�rdezte Naraku. A p�vi�n �larc az eg�sz arc�t eltakarta, csak a gonosz mosoly�t lehetett l�tni.

-        Meg. Elhoztam neked. –v�laszolta a n� �s utat engedett a m�g�tte �ll� alaknak.

-        �dv… M�r v�rtalak – k�sz�nt Naraku. – Kikiyo.