Misana VIII.
Axvir 2007.05.13. 19:12
Hamarosan Hiei is elment, és Misana egyedül maradt.
Botan rontott be Yusuke lakásába. -Yusuke, siess! -Mi történt? -A másik világból egy Haku nevű szörny átjött az emberek világába! -Szólok a többieknek. -Várj! Nem küzdhettek meg vele ebben a világban! Vissza kell csalnotok a szellemek világába, és ott elpusztítani. -Nem elég csak visszacsalni? -Nos, amint mondtam, eléggé veszélyes, de nem csak erre a világra nézve. Évtizedek óta keresik, és próbálják elpusztítani a szörnyet, de túl gyors és ravasz. Koenma úgy gondolta, ti biztos el tudnátok intézni, Ráadásul még Misana is veletek van, így még erősebbek vagytok, mint voltatok. -Rendben, szólok a többieknek-mondta Yusuke, majd elhagyta a házukat.
Néhány perc múlva már össze is állt a kis csapat. -És mit tudni erről a szörnyről?-érdeklődött Kurama. -Nem sokat. Botan csak annyit mondott, hogy nagyon gyors és ravasz. Meg hogy vissza kell csalnunk a szellemek világába, és ott elintézni. -Már csak az a kérdés, hogyan csináljuk? Még sokáig töprengtek ezen, végül úgy döntöttek, hogy szétválnak. -Úgy gyorsabban találhatjuk meg a szörnyet-mondta Yusuke. -Nem is rossz ötlet-értett egyet Kurama. -Akkor gyerünk! El is indultak. Yusuke a nyugati vársorészt, Kurama a keleti részt és Kuwabara a déli oldalt mnet átvizsgálni. Hiei az északi oldal mellett döntött. -Hiei-ment oda hozzá Misana. -Igen? -Esetleg…csatlkozhatok hozzád? Hiei hátatfordított, bólintott, majd elindult. Misana lassan utánaballagott. Egy ideig csak némán mentek, amikor Botan jelent meg mögöttük. -Álljatok meg!-kiabálta. -Mi az,Botan?-kérdezte Misana. -Meg…megtaláltam a ször…szörnyet-mondta, levegő után kapkodva. -Akkor miért nem Yusukénak szóltál? -Mert…ti…voltatok…közelebb… -És hol van a szörny?-szólalt meg Hiei. -Meg….megmutatom… -Akkor induljunk. -De előbb nem…nem kéne meg keresni a többieket?-kérdezte Botan. -Minek? Misana felsóhajtott. -Akkor menj, én addig megkeresem a többieket. ~Érdekes most úgy viselkednek, mintha semmi se lenne köztük~elmélkedett Botan. Hiei dühösen felsóhajtott. -Jól van akkor keressük meg a többieket.
Pár perc alatt mindenkit összeszedtek, és Botan elvezette őket a szörnyhöz -Még nincs olyan messze az átjárótól, vissza tudjátok csalni, nem kell messzire mennetek-tette hozzá, amikor megérkeztek. A szörny valójában egy normális emberre hasonltott, ha nem számítjuk a karmokat és a szarvakat. Magasabb volt, mint Kuwabara, hosszú, világos haja és a szarvai vörösek voltak. Kuwabara egyszerre meg akarta támadni, de Yusuke lefogta. -Egyszerre kell támadnunk-súgta neki. -Értem, értem-morogta. -Látlak benneteket…-mondta halkan Haku. -Hogy?-lepődtek meg a többiek. -Gyertek elő a rejtekhelyetekről! Nem kell bújkálnotok. Így is, úgy is meg fogtok halni-mondta, egész nyugodtan. Kijöttek a bokorból. ~Fenébe, a meglepetés erejének annyi~gondolta Yusuke. -Látom az átjárót-súgta Kurama. -Remek. Majd én leszek a csali-mondta Misana. -Mi!?-lepődött meg Yusuke. -Átcsalom, ti pedig gyertek utánunk… -És mi van ha utolér? -Akkor…utolér…de…remélem nem fog. Hiei kifejezéstelen arccal nézett Misanára. -Még sokáig fogtok tanácskozni?-kérdezte Haku. Misana elkezdett Haku felé rohanni, aki ettől elmosolyodott. Misana a többieknek nem mondta el, hogy először neki akar támadni Hakunak, hogy ne fogjon semmi gyanút. A többiek ezért arra számítottak, hogy el fog futni mellette. Misana a kardjára tette a kezét , és amikor már csak fél méterre volt Hakutól, előrántotta. Hakut nem érte felkészületlenül az egész, de a többiek nagyonis meglepődtek. Haku elugrott a kard pengéje elől, és megpróbált visszatámadni, de Misana elfutott a támadás elől, egyenesen az átjáró felé. Haku minden gond nélkül utána rohant, akárcsak a többiek. Hakunak csak akkor esett le, hogy ez egy csapda, amikor már átértek az átjárón. -Na ne…sikerült behúznod a csőbe… Misana megállt, majd hátrafordult. A többiek is feltűntek, és rátámadtak Hakura. -Mind bolondok vagytok!-kiáltotta, majd elugrott a támadás elől. Terpeszbe állt, karjait széttartotta, majd hamarosan egy kísérteties vörös fény kezdett megjelenni körülötte. Mindenki csak állt, és kerekre tágult szemekkel néztek. Haku lassan eltűnt a fényben, és csak annyit lehetett látni, hogy a vörös fény egyre nagyobbá vállik. Hamarosan megszűnt a fény, és Haku háromszor olyan magasan és szélesen nézett ki. Igazából már teljesen úgy nézett ki, mint egy szarvas óriástigris.
Folyt. Köv.
|