Egy v�gzetes szerelem

Sakur�t�l:

InuYasha �s csapata m�g mindig Naraku ut�n kutatott. Mivel nagyon elf�radtak hossz� utuk sor�n, meg kellett valahol pihenni�k. Falu �s fogad� sem volt a k�zelben, �gy h�t maradt a szabad �g, ahogyan legt�bbsz�r. �ppen egy erd�n haladtak kereszt�l, ott �t�ttek t�bort. Nem is sejtett�k, hogy a t�volb�l valaki figyeli �ket…

InuYasha beleszimatolt a leveg�be. Egy pillanatra ismer�s illat csapta meg az orr�t, de elhessegette a gondolatot, mivel Miroku pont akkor gy�jtotta meg a t�zet nagy f�stfelh� k�s�ret�ben.

A s�padt n� k�zben tovat�nt. Hossz� fekete haj�t l�gyan simogatta a sz�l. Papn�i ruh�ja m�r kiss� megviselt volt. Egyszer csak feh�r, k�gy�szer� l�nyek bukkantak el� a semmib�l, �s magukkal emelt�k a magasba.

-         InuYasha! M�r elfelejtett�l engem? – gondolta mag�ban.

K�zben Kagome hatalmas �s�t�ssal adott nyomat�kot f�radts�g�nak.

-         Szerintem aludnunk kellene. Mihamarabb meg kell tal�lnunk Narakut. M�g hossz� �t �ll el�tt�nk.

-         Igazad van Kagome. Pihenj�nk.

-         Miroku! – Sango hangja �gy csattant az �jszaka cs�ndj�ben, mint egy eg�rfog�.

-         Te- tess�k Sango? – k�rdezte f�l�nken a szerzetes.

-         Hogyan ker�lt a kezed a fenekem al� m�r megint?

-         Hidd el Sango, ez v�letlen. Puszta v�letlen.

-         T�nyleg? Akkor ezt a sok v�letlen�rt kapod!

Hatalmas pofont adott Mirokunak, majd �tk�lt�z�tt Kagome mell�. Azt�n meggondolta mag�t, �s ink�bb Kirara mell� telepedett le.

M�snap reggel tov�bbindultak. A papn� megint figyelte �ket a t�volb�l. Mivel most nem volt f�st, ami megzavarja a f�lszellem szagl�s�t, egyb�l kisz�rta Kikyo illat�t. K�l�n�sebb figyelmet nem szentelt a dolognak.

-         Biztosan megint halott lelkek ut�n kutat…

Hatalmas forg�sz�l k�zeledett fel�j�k. Mag�val hozta a farkasok szag�t. InuYasha keze megfesz�lt a kard markolat�n.

-         Ne t�madj bl�ki! Nem harcolni j�ttem. Csak meg�reztem a dr�ga Kagome illat�t. Gondoltam k�sz�n�k neki, �s megk�rem v�gre, hogy j�jj�n velem �s legyen az asszonyom!

-         Micsoda? El a kezekkel Kagom�t�l! � az �n… �hm… sz�val � velem van!

-         Befejezn�tek v�gre? �n nem vagyok senki�! �s ha k�rhetem, ne veszekedjetek. F�leg miattam ne. �rthet�?

-         NEM! – v�laszolta egyszerre a k�t fi�.

-         InuYasha!

-         Tess�k? Ugye nem…. ?

-         OSUWARI! /fekszik/

InuYasha egy r�zsasz�n villan�s �s hatalmas puffan�s k�s�ret�ben csap�dott a f�ldbe.

-         Ezt mi�rt kellett? – ny�gte.

-         Mert m�r elegem van bel�letek, az�rt!

-         De Kagome! �n szeretlek!

-         Mit mondt�l az el�bb?

-         Szeretlek.

-         Te nem szokt�l ilyen lenni… Mi t�rt�nt veled? T�l nagyot est�l?

-         J� lesz, ha most m�r tiszt�zunk egy k�t dolgot: Szeretem Kagom�t �s � is engem. (K�zben Kagome elpirult: - H�t ennyire l�tszanak az �rz�seim?) �gyhogy Kouga, j� lenne, ha elt�nn�l innen.

-         Az�rt t�nyleg nem k�ne miattam…

-         Mi a baj Kagome? Te tal�n nem �gy �rzel?

-         De igen, csak �gy tudtam, te Kikyot szereted… - ha kigondolta, h�t ki is mondta…

-         Az m�r a m�lt�, hidd el! Sokat gondolkodtam ezen, �s m�r nem jelent nekem semmit. � m�r csak egy halom csont �s hamu. Egy halott. Nem az, aki r�gen volt. Gonosz lett, �s sz�vtelen. A hal�lon k�v�l m�s nem �rdekli, �s engem is csak az�rt szeretne, hogy egy�tt menj�nk a v�gzetbe. �n ezt nem akarom. T�ged szeretlek, �s nem az�rt mert hasonl�tasz r�, hanem �nmagad�rt! Vil�gos? Err�l t�bbet nem szeretn�k besz�lni. F�leg ilyen nagy hallgat�s�g el�tt… Ne vigyorogjatok Miroku!

-         �rtem. – Kagome m�st nem is tudott mondani, annyira megd�bbentette a f�lszellem vallom�sa. Ezt soha nem gondolta volna…

Kouga d�h�ben elviharzott. Kikyo p�r m�terrel arr�bb �lldog�lt. Hallott minden egyes sz�t. �gy �rezte, mintha k�st d�ftek volna bel�. Egyszer�en nem tudta elfelejteni a hanyout, hi�ba volt m�r halott a teste. A lelke nem tudott belenyugodni a t�nybe: InuYasha m�r elfelejtette �t.

-         Azt az ostoba l�nyt szereti. De mi�rt? Mi olyan k�l�nleges benne? – gondolta.

A l�lekrabl�k ism�t elrep�tett�k. InuYasha tudta, hogy Kikyo kihallgatta �ket, ez�rt is mondott el mindent, ami a sz�v�t nyomta. Most jutott csak esz�be, hogy m�r kor�bban is �rezte t�bbsz�r is a papn� illat�t. M�r nagyon d�h�tette a dolog, hogy szagl�szik ut�nuk.

-         Vajon mi�rt?

Ism�t eltelt egy nap. Este letelepedtek egy k�nyelmes kis tiszt�sra. InuYasha felaj�nlotta, hogy elmegy t�zif��rt. Amint az erd� sz�l�n keresg�lt, egyszer csak Kikyo l�pett el�.

-         Tudtam, hogy itt vagy.

-         Gondoltam… InuYasha! Hogy tehetted ezt velem? Mindig is szerettelek! Te csak �gy eldobsz engem egy ilyen ostoba, semmirekell� l�ny miatt? Hmm?

-         Ne nevezd �gy Kagom�t! Hagyj minket b�k�n! Nem szeretn�lek m�g egyszer a k�zel�nkben l�tni. Ezzel csak azt �red el, hogy m�g enn�l is jobban meggy�l�llek.

-         Mi�rt nem szeretsz engem? Mi�rt? – k�rdezte hiszt�rikus hangon a n�.

-         Mert gonosz vagy. Halott vagy. Te m�r nem l�tezel, Kikyo! Felfogtad? Var�zslatokkal tartod f�nt magad, �s a hal�lomra v�gysz. M�skor meg arra, hogy egy�tt haljunk meg. Nekem erre nincs sz�ks�gem!

-         Ez a v�gs� szavad te korcs?

-         Heh! Most m�r korcs lettem? Nem a szerelmed? Neked csak a hi�s�godat b�ntja, hogy nem futok t�bb� ut�nad. Ha m�g egyszer a k�zel�nkbe mer�szkedsz, esk�sz�m, �n v�gzek veled!

-         Majd megl�tjuk ki nevet a v�g�n! Nehogy azt hidd, hogy megnyugodtam!

Egy pillanat alatt elt�nt a f�lszellem szeme el�l. Visszament a t�bbiekhez, �s elmes�lte tal�lkoz�s�t egykori szerelm�vel. Kagom�n l�tszott, hogy nem tetszik neki a dolog. Eg�sz este meg sem sz�lalt, �gy mer�lt �lomba, hogy azt�n kis id� m�lva fel�bredjen… InuYasha keltette fel.

-         Mit akarsz t�lem? Te j� �g! Mennyi az id�? H� m�g k�t �r�t sem aludtunk…

-         Kagome! K�rlek, ne legy�l f�lt�keny Kikyora. Mi�rt nem hiszel nekem? Nem szeretsz engem? Vagy te is korcsnak tartasz?

-         Ugyan m�r! Szeretlek, csak f�lek att�l, hogy mi lesz vel�nk…

-         Mire gondolsz?

-         Szerinted Kikyo belenyugszik ebbe az eg�szbe?

-         Nem hiszem…

-         �gy gondolom, most m�r t�le is meg kell, hogy v�dj…

-         Megv�delek b�rkit�l, mert nem akarlak elvesz�teni.

Kagome �t�lelte a f�lszellemet, majd megcs�kolta. Hajnalban �tnak is indultak. Nem j�rtak messze Naraku rejtekhely�t�l. InuYasha gyeng�n, de �rezte m�r a m�rges g�z szag�t. Kouga m�gis ut�nuk ment… Kikyo is, s�t, m�g Sesshoumaru is a k�zelben j�rt.

·        Bl�ki! Nekem is dolgom van Narakuval!

·        Nekem is! – sz�lt Sesshoumaru.

·        Ti meg mit kerestek itt?

·        Int�zz�k el ezt az �gyet egyszer, s mindenkorra.

·        Azt akarj�tok, hogy k�z�sen harcoljunk ellene?

·        Ahogy mondod!

·        Mi lesz a gy�l�letetekkel? Sesshoumaru! Hogyhogy most nem akarsz az �let�nkre t�rni?

·        Mindent a maga idej�ben, �cs�m. Most foglalkozzunk ink�bb Narakuval…

Meg�rkeztek a palot�hoz. Naraku m�r v�rta �ket. �gy d�nt�tt, hogy most nem vet be cseles praktik�kat, sem pedig szellem b�but. Szemt�l szemben akart harcolni a s�pred�kkel.

·        Kagura! Most el kell d�ntened, hogy kinek az oldal�n harcolsz. �t�llhatsz az � oldalukra, de ha �n gy�z�k, meghalsz!

·        De h�t…

·        Tudom, hogy gy�l�lsz, �s a hal�lomat akarod. A kis terveidet is ismerem. Azt hiszed olyan ostoba vagyok? De most mondom, hogy ak�rmit is tesztek, �n fogok gy�zni, majd megl�tod! Most menj! Ne is l�ssalak!

Kagura odament Sango�khoz. Elmondta a t�rt�nteket. Befogadt�k, mert tudt�k hogyan �rez a gazd�ja ir�nt. Naraku kiengedte a m�rgez� darazsait, �gy Miroku keze sz� szerint meg volt k�tve…

InuYasha, Kouga, Sesshoumaru, Sango �s Kagome egyszerre t�madtak r� ellenfel�kre, de sehogy sem b�rtak el vele.

Hirtelen k�kes aura villant fel a gonosz teste k�r�l �s a d�bbenett�l a t�rsas�g meg sem tudott sz�lalni…

Kikyo rep�lt oda hozz�juk a l�lekrabl�k seg�ts�g�vel. Narakut v�delmezte.

·        Mit sz�lsz ehhez InuYasha? A papn� m�r az �n sz�vets�gesem! Kell enn�l nagyobb er�f�l�ny?

·        Nehogy azt hidd, hogy megijedt�nk t�letek!

Kikyo el�vette az �j�t �s hamarosan s�lyos sebet ejtett Kagom�n, �s Sangon is. Odasz�gezte �ket egy-egy f�hoz.

·        Hogy �rzed magad te l�ny? F�j igaz? Ha annyira szereted ezt a korcsot, akkor szenvedj �rte egy kicsit… Legal�bb annyit, amennyit �n is szenvedtem.

·        Te semmit sem szenvedt�l �rte! Soha nem volt�l mellette, amikor sz�ks�ge volt gy�gy�t�, seg�t� kezekre! – kiab�lta mag�b�l kikelve Kagome.

·        Sebaj. Nemsok�ra �lomba fogtok mer�lni. Te �s a szellemirt�. Majd ha egyszer v�letlen�l erre j�r egy szerzetes, vagy egy papn�, tal�n fel�breszt titeket… Addig is �lvezz�tek tov�bb ahogyan v�gz�nk a dr�ga szerelmeddel.

Miroku �s InuYasha elindultak a l�nyok fel�.

·        InuYasha! Meg ne pr�b�lj�tok kiszabad�tani �ket! Vagy azt szeretn�d, ha most azonnal v�gezn�k a dr�ga Kagom�val?

·        Azonnal engedd el �ket! Most meghaltok mindketten! Te is �s az a sz�rnyeteg is! Sz�lborda!

Ez nem sokat seg�tett. Hi�ba vagdalkoztak, Naraku csak minim�lis s�r�l�seket szerzett. Kikyo �gyszint�n. Csak nevettek a szenved�s�k�n… Naraku energiag�mb�t k�ld�tt InuYasha fel�. Az er�g�mb hatalmas gonoszs�got sug�rzott.

·        InuYasha! Vigy�zz! – kiab�lta Miroku, Kouga, Sesshoumaru �s Kagura.

·        Ellenhull�m!

A sz�rny t�mad�s�t ezzel sikeresen visszaverte, �s el�g s�lyosan megsebes�tette. Ek�zben a t�bbiek is t�mad�sba lend�ltek, de Kikyo a szent ny�lvessz�kkel visszaverte �ket. InuYash�t k�t helyen is eltal�lta. Az egyik vessz� a v�ll�ba, a m�sik pedig az oldal�ba f�r�dott. A f�lszellem t�rdre esett, �s m�r h�r�gve l�legzett. A Tetsuaiga kifordult a kez�b�l, �s tudta, hogy nincs ki�t. Itt fognak meghalni mindannyian. A sebei cs�ny�n v�reztek. Kagom�ra gondolt, �s a bar�taira. Nem akarta elvesz�teni egyik�ket sem. K�zben Naraku fogs�gba ejtette Koug��kat. M�r senki sem tudott seg�teni… Arra lett figyelmes, hogy Kagura elt�nt a szeme el�l. K�rben�zett �s l�tta amint a sz�lboszork�nyt felny�rsalj�k a tekerg� gy�kerek, amik csak �gy �radtak Naraku test�b�l. A boszork�ny is eszm�letlen�l hanyatlott a f�ldre. A sebeib�l patakzott a v�r. Kikyo el�gedetten mosolygott…

·        Most m�r azokkal is v�gezhetn�nk, akiket a f�hoz sz�gezt�l.

·        Rendben kedvesem. – Kikyo cs�kot lehelt Naraku ajkaira, �s elindult Kagome fel�.

Menet k�zben el�vett egy t�rt, �s a l�ny fel� szegezte. InuYash�ban ekkor �bredt fel valami. A f�jdalom, �s a kedvese elveszt�s�nek lehet�s�ge ezer t�k�nt dobolt az agy�ban. A Tetsuaiga mellette hevert, de ez most nem sz�m�tott, csak a puszt�t�s. A hanyou aur�ja l�ktetni kezdett, m�rgez� cs�kok jelentek meg az arc�n, mik�zben az arany szemek �g� v�r�ss� v�ltoztak. Naraku nem tudta mi t�rt�nhetett, de m�r arra sem volt ideje, hogy elkezdjen rajta gondolkodni. InuYasha elemi er�vel csapott le r� a karddal. Hi�ba fogta a kez�ben, m�gsem v�ltozott vissza emberr�. Ahhoz t�l nagy volt benne a gy�l�let. A gonoszt pillanatok alatt sz�tszabdalta. V�ge volt…

·        InuYasha! Ehhez mit sz�lsz? – ki�ltotta hiszt�rikus hangon Kikyo, mik�zben a t�rt Kagome sz�v�be d�fte.

·        Mi�rt csin�ltad ezt?!? Ez�rt meghaaalsz!

Elrugaszkodott Kikyo fel�, �s m�r k�sz�tette a karmait. Ott karmolta, t�pte, marcangolta a n� test�t, ahol csak �rte. Egy pillanattal k�s�bb m�r zokogott, de a dolg�t m�g mindig nem hagyta abba. A v�r�s szemek lassan visszav�ltoztak aranny�. Kikyo utols� lehelete is egy sz� volt csup�n:

·        Szeretlek!

�gy �rt v�get a gonossz� v�lt papn�, s a m�g sz�rny�bb szellem �lete. InuYasha fel�v�lt�tt f�jdalm�ban. Kagome meghalt. Elvesz�tette az egyetlen embert, akit igaz�n szeretett. Ahogyan a gonosz aura szertefoszlott, a kis csapat �bredezni kezdett. Miroku odarohant a f�khoz, �s fel�bresztette Sangot. Amikor megl�tta Kagom�t, megfagyott az ereiben a v�r.

·        �llj f�lre szerzetes! – sz�lt a hanyou.

Miroku kih�zta a ny�lvessz�t, �s �gy InuYasha karjaiba vehette halott kedves�t.

·        Mi�rt? Mi�rt kellett �gy t�rt�nnie? Soha nem lehetek m�r boldog?

·        De lehetsz, csak hagyd abba a vony�t�st te �t�d�tt! – mondta Sesshoumaru.

·        Hagyj engem most b�k�n, j�?

·        Akkor ki fogja felt�masztani ezt az ember?

·        T�nyleg megtenn�d? Mit k�rsz �rte cser�be? Tudom, hogy nem a j� sz�ved vez�rel…

·        Semmit sem k�rek. Nem kell a kardod, s�t, az �leted sem. Csak egy �g�ret kell.

·        Mi lenne az?

·        Harcoljunk. Nem most. Majd egyszer. De ut�na t�bb� soha!

·        Rendben. Meg�g�rem.

Sesshoumaru el�vette a Tensauig�t / m�g �ppen id�ben/ , �s lekaszabolta a pokol szolg�it, �gy azok nem tudt�k elvinni a l�ny lelk�t. Lassan kinyitotta a szem�t. A t�bbiek k�r�l�tte �lltak, � pedig a f�ld�n fek�dt…

·        Kagome? J�l vagy?

·        Baka… /h�lye/ �r�l�k, hogy �lek… Furcsa �lmom volt.

·        Az nem �lom volt. A b�ty�mnak k�sz�nheted, hogy �lsz.

·        Huh… H�t… K�sz�n�m Sesshoumaru.

·        Viszl�t! M�g tal�lkozunk. De legk�zelebb m�r ne sz�m�tsatok r�m.

·        InuYasha! Most jut csak eszembe: Te hagyt�l engem meghalni? Nem v�dt�l meg? �s mi t�rt�nt volna, ha Sesshoumaru nincs a k�zelben?

·        �n… �n… �ppen Narakuval csat�ztam, amikor Kikyo…

·        Kikyo? Kikyo?? � �lt meg? �s te meg hagytad?

·        Mondtam m�r, hogy…

·        OSUWARI! /fekszik!/

·