A v�gs� harc �s a folytat�s

By: Sasuke

Chapter5:

Nyugalom

V�gre! Elj�tt a v�rva v�rt pillanat. Megker�lt az �kk� �sszes darabja. M�r csak haszn�lni kellett… De mire? Ezen m�g senki sem gondolkodott igaz�n… Vagy m�gis?

-         Elt�nt! Elt�nt a tenyeremben l�v� lyuk! – �rvendezett Miroku.

A csata �s az azt k�vet� esem�nyek hev�ben �szre sem vette a t�rt�nteket. Sango megfogta Miroku �s Kohaku kez�t, �gy ballagtak tov�bb Kaede any� h�za fel�. Kagome csak mosolygott…

- Na a v�g�n m�g �k is bemerik vallani az �rz�seiket, mint Inuyasha… - gondolta mag�ban.

A f�lszellem most hallgat�sba burkol�zott, k�zben a szeme sark�b�l figyelte Kagom�t.

- �gy t�nik nem is akar besz�lni a tov�bbiakr�l… hogy mi lesz ha egybeforr az �kk�… Szerintem tudja, hogy �n mit szeretn�k. Vagy nem? – t�pel�d�tt mag�ban a hanyou.

Nemsok�ra oda�rtek Kaede any� h�z�hoz. A csat�t�l eg�szen kimer�ltek. Letelepedtek a t�z k�r�, �s n�m�n �r�ltek, hogy v�gre megszabadultak att�l a gonosz �rnyt�l…

-         Kagome! �hm… kij�nn�l… iz�… velem egy percre? – k�rdezte f�l�nken Inuyasha.

-         Persze… de…

-         J�, akkor nem kell!

-         Ugyan m�r te buta! Kagome biztosan csak meglep�d�tt azon, hogy kettesben szeretn�l vele besz�lni… - mosolygott Miroku.

-         Na, menjetek csak! Addig ti meg elmes�lhetitek nekem a csat�tok t�rt�net�t. – mondta Kaede.

Inuyasha �s Kagome kimentek a h�zb�l. Langyos szell� simogatta az arcukat, a csillagok szel�den ragyogtak f�l�tt�k…

-         Ez olyan romantikus… - gondolta a l�ny, �s gyorsan elford�totta a fej�t, mert �rezte, hogy elpirult.

-         Mi a baj Kagome?

-         �hm… Semmi…

Letelepedtek a Szent Fa al�, �s �gy n�zt�k a csillagokat. Kagome el�hal�szta az �kk�szil�nkokat a zseb�b�l, �s majdnem felki�ltott meglepet�s�ben.

-         Inuyasha! Az �kk�… egybeforrt…

-         �rtem. Err�l is szerettem volna veled besz�lgetni.

Kagome meglep�d�tt, hogy milyen m�s most a hanyou… Nem volt mogorva �s s�rt�, kellemes, l�gy hangon sz�l�totta meg a l�nyt, aki nagyon zavarban �rezte mag�t…

-         Szeretlek! – suttogta Inuyasha. K�zelebb �lt Kagom�hoz �s �t�lelte.

A l�ny �sszerezzent…

-         J�, nem akartalak megijeszteni… Ha akarod, t�volabb h�z�dom t�led… Csak gondoltam h�v�s is van m�r… Nehogy megf�zz. Nem szeretn�m, ha beteg lenn�l…

-         Nem, nem ijedtem meg, csak furcsa, hogy ilyennek l�tlak. M�g mindig nem hiszem el, hogy engem v�lasztott�l Kikiyou helyett…

-         Nem �rted, hogy t�ged szeretlek? Bemerem vallani b�rki el�tt, nem csak kettesben! SZERETLEK KAGOME!!!- kiab�lta Inuyasha.

Megint elcsattant k�zt�k egy cs�k, ami �desebb volt b�rmin�l. Ilyen nyugodtak m�g soha nem voltak. V�gre t�l voltak a nagy csat�n, �s m�r csak egym�sra kellett koncentr�lniuk. Sok�ig n�zegett�k m�g az eget, de elnyomta �ket az �lom. Inuyasha betakarta Kagom�t a kimon�ja fels� r�sz�vel, �s m�g egyszer megcs�kolta. Reggel egym�s karj�ban �bredtek. Inuyasha sokat gondolkodott �jszaka az �kk� felhaszn�l�s�r�l…

-         Kagome! Igaz�b�l az �kk�r�l szerettem volna besz�lni veled.

-         Tudom… - s�hajtott f�radtan a l�ny – v�gre eg�szen szellemm� v�ltozhatsz.

-         De… �n… nem akarok szellem lenni…

-         Tess�k???

-         �n… emberr� akarok v�ltozni. Melletted akarok lenni �let�nk v�g�ig!

-         Igaz�n… megtenn�d …�rtem? – Kagom�nak elcsuklott a hangja.

-         Igen. De nehogy elkezd s�rni… M�g �r�m�dben sem. Boldognak szeretn�lek l�tni.

-         �n mindig boldog vagyok, ha melletted lehetek.

-         Akkor j�. Rem�lem ez mindig �gy lesz majd.

�jabb cs�k k�vetkezett, majd lassan elindultak vissza a h�zhoz. Nagyon boldogok voltak mindketten. Csak m�g azt nem tudt�k, hogy milyen meglepet�s �ri �ket aznap…

Folytat�sa k�vetkezik!