16. fejezet



Eml�kek



Sesshoumaru szemei sark�b�l figyelte Hatsuyot, akinek egyetlen arcizma sem r�ndult a bejelent�sre. No igen, enn�l az�rt t�bbet v�rt a l�ny r�sz�r�l. Vagy t�nyleg teljesen k�z�mb�s ir�nta, vagy nagyon j�l tudja takargatni az �rz�seit. Vagy egy hazug csal�, vagy pedig rengeteg tart�s van benne, ami tiszteletre m�lt�. Ezt m�g mindig nem tudta megfejteni. Az, hogy �rintetlen volt, az ut�bbira utal, de a m�ltja, �s amiket mondott neki azon az �jjelen, a bemutatkoz�st el ne felejts�k, azt igazolj�k, hogy hazug, �rul�. A minap Naganouri t�bornok azt mondta, hogy Hatsuyo r�galmaz�ssal v�dolta el�tte Katayam�t. Persze elzavarta a t�bornokot, azzal, hogy t�r�dj�n a saj�t dolg�val. �m mindenk�ppen elgondolkodott a Naganouri szavain. Amiket Katayama mes�lt neki Hatsuyor�l, �s amit Hatsuyo a „rendes” f�rjr�l, Katayam�t igazolj�k. De, mi van, ha Katayama t�nyleg megr�galmazta Hatsuyot? Mi�rt tette volna? Hiszen nem is ismeri a l�nyt. Katayam�t m�g nem kapta sohasem gyan�s dolgokon, pedig nyitva tartotta a szem�t. Hatsuyo viszont el�g sz�gyenteljes csal�di h�tt�rrel rendelkezik, �s m�r r�gt�n az els� pillanatokban hazudott. �s most itt �ll nem messze t�le k�z�mb�s arccal… majd elh�zza a tol�ajt�t, �s csendben t�vozik…



Hatsuyonak beigazol�dtak a meg�rz�sei a Sesshoumaru mellett �l� n�vel kapcsolatban. Egy vil�g omlott �ssze benne. H�t persze, hogy gondolhatta volna, hogy majd a nagy Sesshoumaru feles�g�l veszi �t? Most m�r megkapta, amit akart. � mag�nak is ideje lenne tov�bb l�pnie… Karma… Sesshoumarunak az a sorsa, hogy tov�bbra is Nyugat �l�n legyen, �s egyszer tal�n uralma al� hajtja eg�sz Nihont, egy tisztav�r� n�vel az oldal�n. De neki mi lesz a sorsa? Egy f�lig szellem n�nek, aki egyik fajhoz sem tartozik… R�ad�sul az el�rult sz�vets�ges fi�nak a szolg�ja, akinek minden oka megvan a bossz�ra…
-„Bemutatom leend� feles�gemet: Fujikage no Aozor�t…” –agy�ban visszhangzottak Sesshoumaru hideg szavai. Torka �sszeszorult… Legsz�vesebben s�rt volna, de nem lehet. Senki sem l�thatja… Ezt az �r�met nem adja meg senkinek… M�g Sesshoumarunak sem… M�gis �gy �rezte, hogy m�r nem tudja tartani a k�z�mb�ss�g �larc�t. Jobbnak l�tta mihamarabb t�vozni… �vatosan elh�zta a tol�ajt�t, �s halkan visszah�zta maga m�g�tt. A nagyteremhez vezet� folyos�n szolg�l�k j�rk�ltak, t�lc�kat cipelve, de � �gyet sem vetett r�juk. Egyenesen Sesshoumaru lakoszt�ly�ba ment, maga sem tudta, hogy mi�rt. Mintha nem is � ir�ny�totta volna a test�t. Mikor a szoba k�zep�n �llt, akkor d�bbent r�, hogy hol is van val�j�ban. Pillant�sa a jobb oldalon l�v� tavaszi t�jk�pes tol�ajt�ra esett. A k�p k�t szerte�gaz�, vir�gz� cseresznyef�t �br�zolt. Az ajt�hoz l�pett, �s elh�zta. Szemei el� t�rult Inu no Taisho olt�ra �s fegyverzet�nek m�solata. Hatsuyo let�rdelt az olt�r el�, �s meggy�jtott h�rom f�st�l�t. �gsz�nk�k szemeit a Nagy Kutyaszellem k�p�re emelte.
-Inu no Taisho… -suttogta maga el�. –H�t ezt a sorsot sz�ntad nekem, mikor megmentett�l? T�vol haz�mt�l, �ld�ztetve, vagy fiad utols� rongyak�nt? Tudod, hogy nekem kellett volna megk�zdenem Takemaruval… De te nem engedted… Naze? Naze… Mily sajn�latos, hogy egy ilyen nagyszer� f�rfi, mint te, elt�vozott k�z�l�nk… Minden m�s lenne, ha �ln�l…


Sesshoumaru rideg b�logat�ssal, m�g Aozora kedvesen mosolyogva fogadta a vend�gek j�k�v�ns�gait, akik az emelv�ny el� j�rultak. Aozora rendk�v�l boldog volt, sz�p arc�n el�gedett mosoly ter�lt el. V�gre el�rte a c�lj�t. Nemsok�ra � lesz Nyugat �rn�je, Sesshoumaru oldal�n. Azonban tudta nagyon j�l, hogy h�s�gre semmik�ppen sem sz�m�that a f�rfit�l, de mivel gyermekkorukt�l ismerik egym�st, egy kis megbecs�l�sre igen. Sesshoumaru eddigi n�ismer�sei k�z�l eddig vele b�nt a legkedvesebben, a t�bbieket semmibe vette. H�l�s volt Katayam�nak, aki elint�zte ezt a h�zass�got. Az a kis Setsuna ivad�k, elmehet a pokolba. T�bb� nem tekintette ellenf�lnek. Pedig ez nagy figyelmetlens�g volt r�sz�r�l.

Sesshoumaru unottan fogadta a vend�gek j�k�v�ns�gait. Ezen is t�l esni. Gondolatai m�g mindig Hatsuyo k�r�l forogtak. Majd lopva Aozor�ra tekintett. Itt �l mellette a vid�k leggy�ny�r�bb asszonya, aki jobban p�rn�zik, mint b�rmelyik kurtiz�n, �s m�r gyerekkor�t�l ismeri. Tal�n ez�rt is n�zi t�bbe, mint a t�bbi n�t, �s ez�rt is b�lintott r� Katayama aj�nlat�ra. Tal�n Aozor�val elfelejti v�gre ezt a nevets�ges �s megal�z� �rz�st Hatsuyo ir�nt. Neki egy igazi n� kell, nem egy sz�z szajha. B�r Aozora m�g csak most t�rt vissza a kast�lyba, nem tudhatta mennyit v�ltozott a l�ny, mi�ta nem l�tta, de majd rajta tartja a szem�t. Visszaeml�kezett, mikor majd k�tsz�z �ve a n� el�sz�r b�jt az �gy�ba. Micsoda �jszaka volt! Akkor megfogadta, hogy feles�g�l veszi a l�nyt. �m a sors nem �gy akarta. A visz�lykod�s k�zte �s apja k�zt egyre jobban felsz�nre ker�lt. Mindenki tudta, hogy apa �s fia nem szereti egym�st, csup�n k�lcs�n�s tisztelet van k�zt�k. Megvetette apj�t, mert az, mindenf�le als�bbrend� l�nyekkel bar�tkozott, �s seg�tett nekik. Aozora �s Katayama voltak az egyetlen t�maszai. A l�ny kedves volt �s al�zatos, ezenk�v�l szerelemmel halmozta el. Katayama ugyanazokat a n�zeteket vallotta, mint �. N�ha egy�tt m�sz�roltak le falvakat, melyek�rt apj�val nem kis �sszet�z�sekbe keveredett. Azt�n Inu no Taisho sz�vets�get k�t�tt Setsuna no Joshiak�val, aki h�rom tartom�ny ura volt ekkor, m�g Nyugat csak hat tartom�nyb�l �llott. A sz�vets�get a nagy erej� Dazai kl�n ellen k�t�tt�k meg, akiknek t�z tartom�nyuk volt. �lland� jelleggel h�borgatt�k Nyugatot, �s a Setsun�kkal kerestek sz�vets�get Nyugat ellen. �m Joshiaka tudta, hogy kinek a szav�ra adhat, ez�rt Inu no Taishoval �llapodott meg, majd az �sszevont seregekkel els�p�rt�k �s kiirtott�k a Dazai kl�nt. A h�bor�ban term�szetesen � maga is r�szt vett apja oldal�n. Mikor a v�gs� gy�zelmet �nnepelt�k a Setsuna kast�lyban, Inu no Taisho �r�k-bar�ts�gi szerz�d�st �rt al� Joshiak�val, aki megkapta Hakateda sziget�t �s Mitsuy�t, mely a Dazai kl�n� volt. Persze � nem n�zte j� szemmel, ahogy apja viselkedik Joshiak�val. M�r a h�bor� alatt eld�nt�tt�k Katayam�val, hogy amint megsemmis�tett�k a Dazai kl�nt, a Setsun�k k�vetkeznek. �m apja kereszt�lh�zta a sz�m�t�saikat, f�leg, mikor az est�lyen megismerte Joshiaka s�gorn�j�t, Izayoi �rn�t. Undorodva n�zte az est�lyen, ahogy apja szemei szerelmesen csillognak, ahogy arra a n�re tekint, �m az sem ker�lte el a figyelm�t, ahogy Setsuna no Takemaru gy�l�lk�dve a Nagy Kutyaszellemre pillantott, mikor a sz�vets�gre koccintottak sakeval. M�snap alaposan �sszeveszett Inu no Taishoval. K�s�ret�vel berontott apja szob�j�ba, ahol az inuyoukai b�k�sen fogyasztotta a reggelij�t test�reivel k�r�lv�ve. Az �tel felszolg�l�s�t Izayoi fel�gyelte, mik�zben kedvesen t�rsalgott a kutyaszellemmel. A szob�ban megfagyott a leveg�, amikor � kicsapta a shoujit, �s bevonult Katayam�val �s az embereivel az oldal�n. Apja m�rgesen n�zett r�.
-„Hogy mersz �gy bet�rni ide, Sesshoumaru?” –morgott d�h�sen a Nagy Kutyaszellem. A m�g�tte �l� szamur�jok kezei katan�juk markolat�n pihentek, �s fesz�lten n�zt�k a vill�ml� szem� ifj�t. A szolg�l�l�nyok �s Izayoi ijedten h�z�dtak f�lre az egyik sarokba.
-„�r�kbar�ts�g! Ezekkel?” –sziszegte Sesshoumaru. –„K�vetelem, hogy azonnal bontsd fel a szerz�d�st ezzel az als�rend� cs�csel�kkel, �s a tartom�nyaikat csatold Nyugathoz!”
-„Nani?” (mi?) –Inu no Taisho szemei �sszesz�k�ltek a d�ht�l, b�r tudta, hogy fia �s Katayama pr�b�lkozni fognak. –„Elment az eszed, fiam?”
-„A te eszed ment el m�r r�g�ta, ap�m!” –az utols� sz�t megnyomta. –„L�ndzs�ra t�zve akarom l�tni ennek a korcs csal�d tagjainak a fej�t, k�l�n�sen az�t a szajh��t a sarokban!” –a hat�s kedv��rt megropogtatta karmos ujjait. A szob�ban egy pillanatig dermedt csend lett �rr�. Sesshoumaru �rezte, ahogy Izayoi megremeg a c�lz�sra, �s g�nyosan n�zett a n�re.
-„Azt m�r nem!” –t�rte meg a csendet Inu no Taisho, �s felpattant a hely�r�l. Az alacsony asztal felborult, a rajta l�v� �telek �s sake a tatamira �ml�ttek. –„A szavamat adtam, mikor sz�vets�get k�t�ttem vel�k, �s tartom is azt!”
-„Engem nem �rdekel!” –mondta fagyosan Sesshoumaru. –„A szerz�d�st semmisnek tekintem, �s annak a haland� szuk�nak fogom a v�r�vel elt�r�lni!” –�s m�r lend�lt is Izayoi fel�, ha egy kard nem fesz�l a tork�nak. A Sounga volt az. A szob�ban l�v� szamur�jok egyszerre r�ntottak kardot. Sesshoumaru farkasszemet n�zett apja d�h�s tekintet�vel.
-„Erre semmi sz�ks�g! Mindenki tegye el a kardot! Ez a kett�nk dolga!” –mondta a Nagy Kutyaszellem. Test�rei engedelmeskedtek. –„�s most, fiam…” –Inu no Taisho mozdulatlanul szegezte fia tork�hoz a Soung�t, -„Te is mondd meg embereidnek, hogy tegy�k el a fegyvert!”
-„Tegy�tek, amit mond!” –sz�lt h�tra Katayam�nak �s embereinek. Egy pillanatig m�g fesz�lten n�ztek egym�sra apj�val, majd Sesshoumaru az �kl�vel el�t�tte nyaka mell�l a kardot. Kez�b�l piros v�r kezdett csepegni a tatamira, de nem foglalkozott vele. Ujjai v�ge m�ris z�ld f�nyben derengett, �s v�rfagyaszt� tekintettel n�zett Izayoira.
-„Azonnal takarodj innen, Sesshoumaru!” –morgott Inu no Taisho kivont karddal.
-„Ahogy k�v�nod…” –mosolygott g�nyosan. –„De el�bb meg�l�m azt a kis f�rget!” –�s megint lend�lt a n� fel�. Apja azonban elkapta a kez�t, �s olyan f�ld�nt�li er�vel szor�totta �ssze az ujjait, �s tekerte h�tra a kez�t, hogy Sesshoumaru fogcsikorgatva t�rdre rogyott. Aranyszemei v�r�s sz�nben villantak fel.
-„Azt mondtam, takarodj innen, Sesshoumaru! Wakarimasu, ka? (�rted?) –sziszegte az apja higgadt arccal, majd elengedte. A szor�t�s abbamaradt, Sesshoumaru lihegve n�zte sajg� karj�t. Inu no Taisho eltette a kardj�t, �s m�r nyugodt szemekkel tekintett m�rges fi�ra. Sesshoumaru m�lt�s�gteljesen felemelkedett, �s dacosan h�tat ford�tott az apj�nak.
-„Ikuso!” (menj�nk) –adta ki embereinek a parancsot, akik f�lreh�z�dtak utat engedve neki. A shoujin�l megtorpant �s ezt mondta:
-„Chichiue… ezt m�g meg fogod b�nni” –hangja imm�r nyugodt volt. Nem tudni, hogy fenyeget�s, vagy ink�bb aggodalom bujk�lt a mondat �rtelm�ben, b�r Sesshoumaru tudta, hogy agg�dik. M�g hallotta apja hangj�t a folyos�n:
-„Tudom, mit teszek…”
Embereivel m�g aznap visszat�rt a Nyugati kast�lyba. Nem foglalkozott t�bbet az apja szesz�lyeivel, ink�bb Aozor�val. Remek�l �rezte mag�t a n�vel, m�g apja egyre ink�bb k�t�d�tt a Setsuna kl�nhoz. Eljegyezte Izayoit, aki m�r a k�z�s gyermek�ket v�rta. �m az esk�v� k�slekedett a folyamatos hat�ron k�v�li h�bor�k miatt, amikben term�szetesen � nem vett r�szt. Majd hirtelen meghalt a Setsuna kl�n feje, Joshiaka. A hatalmat, f�lszellem fia, Takemaru vette �t. B�r neki semmi k�ze nem volt a dolgok alakul�s�hoz, a sors m�gis az � malm�ra hajtotta a vizet a Setsun�kkal kapcsolatban. A kl�n tartom�nyaiban folyamatosak lettek a l�zad�sok �s kiv�gz�sek. Apja, pedig Ryuukoutsusei, az �ri�ss�rk�ny nyom�ban j�rt, mert az, zaklatta a falvakat. Azt�n egyik �jjel, mikor Aozor�val pihentek a szob�j�ban, a test�rei h�r�l adt�k, hogy apja megk�zd�tt Ryuukoutsuseivel, �s s�lyosan megsebes�lt, r�ad�sul Takemaru t�szul ejtette Izayoit a k�zponti kast�lyban. Az asszony m�r vaj�dik Inu no Taisho gyermek�vel. Azonnal elindult megkeresni apj�t. A tengerparton tal�lkozott vele. K�mei nem hazudtak, a Nagy Kutyaszellem s�lyosan megs�r�lt, �s a Setsun�k k�zponti kast�ly�ba tartott, hogy megmentse asszony�t. �t ez m�r nem �rdekelte. Apja kardjait akarta, a Tetsusaig�t �s a Soung�t. Mikor majdnem r�t�madt a v�rz� inuyoukaira, az r�gt�n �tv�ltozott. Egy hatalmas h�feh�r kutya lett bel�le, �s bele�v�lt�tt az �jszak�ba, majd elrohant. Sesshoumaru csak �llt ott egyed�l a tengerparton, ez�st�s tincseivel a jeges sz�l j�tszadozott. Nagyon rossz �rz�se t�madt. Tudta, hogyha az apja most bes�t�l a Setsun�k k�zponti kast�ly�ba, azt nem �li t�l. M�gsem tett semmit. Apja mag�nak kereste a bajt, hogy �ssze�llt ezzel a kl�nnal, pedig figyelmeztette �t. �veges szemekkel meredt el�re, �s lass� l�ptekkel elhagyta a partot. Hajnalban meg is �rkeztek az �j h�rek. Inu no Taisho �s Setsuna no Takemaru benn �gtek a k�zponti kast�lyban, Izayoi elmenek�lt. Ekkor � elindult Katayam�val, Naganourival, Nakamaruval, Ryouseivel �s Tatsuroval, hogy kiirts�k a Setsuna kl�nt, �s f�ldjeiket elfoglalj�k. K�zben �tvette a Nagy Kutyaszellem hagyat�k�t, a Tensaig�t. Cseppet sem �r�lt neki. Avval a karddal ugyanis nem lehetett �lni. A h�bor�k t�bb �vtizedig elh�z�dtak, k�zben Nyugaton is l�zong�sok t�rtek ki, mert a lak�k m�r hozz�szoktak Inu no Taisho b�k�s uralkod�s�hoz. Sokan ellene fordultak az �r�k�s h�bor�z�s, magas ad�k, �s a folyamatos m�sz�rl�sok �s kiv�gz�sek miatt. Rengeteg id�be telt, mire �rr� tudott lenni a helyzeten, �s elismert�k �t Nyugat tr�nj�ra. �gy a h�zass�got el is felejthette. Am�gy is jobban �rdekelte m�r a h�d�t�s, mint Aozora. Persze tov�bbra is � volt az egyetlen n�, akit megbecs�lt. H�l�s volt neki, mert a neh�z id�kben mindig mellette volt. K�s�bb Aozora f�rjhez ment egy daimjohoz, aki k�lcs�nt adott az apj�nak. Elker�lt a kast�lyb�l Nyugat egy k�ls� tartom�ny�ba. Karma. Gondolta akkor. Azt�n tov�bbra is a h�bor�z�sra koncentr�lt, �s arra, hogy mindenki rettegjen, ha elhangzik az a n�v, hogy: Sesshoumaru. K�zben felkutatta a Setsun�kat �s csatl�saikat, term�szetesen egyik sem �lte t�l, kiv�ve egyet. Joshiaka l�nya… Neki sosem bukkant a nyom�ra. Sokf�le besz�d j�rta vid�ket. Annyi biztos, hogy Hakateda szigeti h�bor�ban l�tt�k, hogy s�lyos sebet kapott, �s meghalt. Ekkor abbahagyta a keres�st, folytatta a tartom�nyok Nyugathoz csatol�s�t. �gy telt el majd k�t �vsz�zad. Puszt�t�s �s szenved�s j�rt nyom�ban ott, ahov� betette a l�b�t. �s ez tetszett neki. Majd megjelent a semmib�l Hatsuyo, �s teljesen felbor�totta a bels� harm�ni�j�t. Mikor megl�tta azt a n�t… Teljesen el�nt�tte a v�gy, �s onnant�l m�r nem ura saj�t �rz�seinek. Hi�ba pr�b�l k�zdeni ellene… Egy csap�ssal elint�zhetn� a l�nyt, de nem tudja megtenni. Tal�n Aozora megint seg�t neki, mint r�gen…
-Sesshoumaru! –hirtelen egy kellemesen csilingel� hangra lett figyelmes. Aozora volt az, kez�ben a sakes kors�val.
-Hm? –fordult a n� fel�.
-Saket parancsolsz? –mosolygott az asszony.
-Hai. –b�lintott. Megv�rta, m�g Aozora kit�lt�tte neki a meleg bort, �s a vend�gekkel egy�tt ittak a jegyess�gre, �s Tatsuro kinevez�s�re.


Katayama mosolyogva �lt �gyasa, Haruko mellett, �s emelte cs�sz�j�t az �jdons�lt p�rra. �r�lt Aozora szerencs�j�nek, �s annak, hogy tal�n a n� v�gk�pp eltereli Sesshoumaru figyelm�t Hatsuyor�l. �s akkor v�gre az �v� lesz. Ha kell sz�p sz�val, ha kell er�szakkal, de akkor is megszerzi mag�nak Hatsuyot. Lopva �gyas�ra tekintett. M�r nagyon unta �r�k�s k�rd�seit, �s t�l�rad� �rzelmeit. R�ad�sul ma az o-furo-ban, �ppen Aozora illat�t igyekezett elt�ntetni mag�r�l, amikor benyitott �gyasa, �s meg�rezte. Igaz, semmi k�ze hozz�, mert a f�rfi azt tesz, amit akar, de Haruko k�ts�gbe vonta a szerelm�t, �s kezdi sejteni, hogy � csakis egy terv r�szek�nt szerepel az �let�ben. Haruko r�gt�n sz�v� tette, hogy Aozora illat�t �rzi rajta, ami vesz�lyes r� n�zve. Haruko ostoba. Mindig kimondja a gondolatait. �s ha mag�ra harag�tja, k�pes elmes�lni mindent Sesshoumarunak. Harukonak vesznie kell… M�r tudta is, hogy milyen m�don…

Folyt. K�v.