VI. fejezet

A Term�szet J�slata

Amit Kaede mondott, mindenki furcs�nak tartotta, kiv�ve Kagom�t. Neki semmi meglepetts�g, semmi f�lelem �s egy�b �rzelem nem �lt ki az arc�ra. F�l �ra gyalogl�s ut�n meg�rkeztek egy romos �p�lethez.
–Ez itt a J�slatok K�nyvt�ra. Gyertek, menj�nk beljebb!
Inuyash�t aggasztotta bar�tn�je viselked�se, ez�rt kicsit lelassult, megfogta a l�ny kez�t, �s ezt k�rdezte t�le:
-Mi van veled Kagome? Olyan furcsa vagy. El�sz�r az a “meg�rz�sdi”, most meg olyan vagy mint egy g�p. Semmi �rzelem nincs az arcodon, mi van veled?
–Velem nincsen semmi k�l�n�s, olyan vagyok, mint amilyen lenni szoktam. K�rlek, ne nevezz g�pnek, csak mert elgondolkoztam a dolgokon. Ennyi az eg�sz. �s ha j�l tudom, akkor egy g�pnek nincsenek �rz�sei, �n viszont szeretlek t�ged. De tudom, �rzem, hogy valami nagyon-nagy k�sz�l�dik. K�rlek, pr�b�lj meg�rteni!
–Pr�b�llak, de f�lek, hogy elvesz�telek. K�l�nben �n is �rzek valamit.
A besz�lget�st az any� szak�totta f�lbe.
-Itt vagyunk, k�rlek, figyeljetek r�m!
Ezzel az egyik legnagyobb polcb�l kih�zott egy el�gg� megviseltnek l�tsz� tekercset.
–Ez a Term�szet J�slata?-tette fel Sango a mindenki fej�ben j�r� k�rd�st.
–Igen. Figyeljetek, felolvasom!

“E j�slat a Term�szet J�slata, amely miatt a vil�g sorsa d�l el.
E j�slat egy nagyhatalm� mik�r�l sz�l, ki a j�v�b�l �rkezett.
� fogja majd uralni a term�szet, �s az �r�k egyens�ly erej�t.
� lesz a Term�szet Istenn�je.
Az istenn�knek miut�n meg�regedtek, �s erej�k fogyt�n van, tov�bb kell adniuk azt a kiv�lasztottaknak, hogy a vil�g tov�bbra is fennmaradjon.
A j�v�b�l �rkezett mik�nak viszont nem kell tov�bbadnia, mert a birtok�ban van a N�gy L�lek Szent �gk�ve, ami miatt nem �regszik meg.
�m kedvese, egy kutyaf�l� f�lszellem, fogja a vil�g veszt�t okozni, mivel �sszet�ri a miko sz�v�t, hacsak nem eszm�l fel id�ben, �s meg nem akad�lyozza a vil�g v�g�t, �s szerelme hal�l�t.”

A j�slat felolvas�sa ut�n n�ma, k�nos csend telepedett a poros szob�ra. A csendet Kagome t�rte meg:
-Ezek szerint �n lenn�k a Term�szet Istenn�je?
–�n pedig a kedvese?-k�rdezte Inuyasha.
–Igen. De m�g nem kaptad meg az er�det, hab�r… Gondolkozz, Kagome! Nem volt semmi el�jele? Nem viselkedt�l furcs�n mostan�ban?
–�n nem vettem �szre semmi jel�t.
–Mi viszont igen! Eml�kezz, Kagome! Miut�n elmes�lt�k a tal�lkoz�sunkat vele, te azt mondtad, hogy:
“� nem gonosz… szeg�ny Zakuro… �t nem b�nthatjuk… � nem gonosz… m�r nincs sok ideje h�tra…”-Ezt mondtad.-sz�lt Miroku.
–Igen de az csak egy meg�rz�s volt!
–H�t �pp ez az! Kagome… te leszel hamarosan az �j Term�szet Istenn�je.
–Az nem lehet, �n nem vagyok se felk�sz�lt, se alkalmas erre az �ri�si feladatra!-kiab�lt �nmag�b�l kikelve a l�ny.
–Ezt el kell fogadnod, Kagome! Nem tehetsz m�st! Ez a sorsod!
–De ha �n nem ilyen sorsot akarok?
–Akkor a vil�g odalesz!-veszekedett a fiatal �s az �reg miko.
–�rtem.
Elindultak vissza, a kunyh� fel�. Kagom�t eg�sz �ton a s�rhatn�k ker�lgette, am�g meg nem �rzett valamit.
–Sesshomaru k�zeledik!
Mindenki meglepet�s�re, ezt Inuyasha is meger�s�tette, p�r m�sodperccel k�s�bb.
-Igazad van. De honnan tudtad?
–Inuyasha, szerintem az �j k�pess�ge lehet a ludas.-sz�lalt meg Sango.
�s val�ban… Sesshomaru egyik pillanatr�l a m�sikra ott termett el�tt�k…