7. fejezet: R�m�lom

Sok szerencs�t k�v�nok az �letben: Sok pr�bat�telt, hogy er�s maradj. K�nnyeket, hogy ember maradj �s rem�nyt, hogy megtal�ld a boldogs�got

-          Kagome!!! Mondj valamit. – Inuyasha �lbe kapta a l�nyt m�g l�legzet

-          Inuyasha nyugodj meg! – kiab�lt a v�kony hangj�n Asami

-          Mi�rt nem l�tod, mi van Kagom�val?

-          De veszem �szre. Kagome most alszik.

-          Micsoda?

-          Ez Zakura �tka. Olyan r�m�lma lesz, amit m�r egyszer �t�lt ebben az �let�ben.

-          Nem tehet�nk semmit.

A kisl�ny megr�zta a fej�t ezzel nemet intve.

- Ez az � harca nem sz�lhatunk bele, de…

- De mi?

- Kivet�thettem, hogy mit �lmodik.

Inuyasha b�lintott, hogy tegye meg. Asami megint �sszetette a kez�t �s egy var�zsig�t rakott �ssze.

-          �lomvil�g ny�lj�l, meg hagyd, tudjuk, meg mit rejtegetsz. R�m�lom, ami k�r�l vesz, mutasd magad a v�zben.

Inuyasha mindent l�tott abban, kis t�ban. Kagome �ppen Naraku ellen harcol. Ott m�g ember.

-          Add fel az a kis korcs nincs itt, hogy megmentsen.

-          Ne nevezd �gy! Mi�rt hiszed azt, hogy meg kell menteni.

-          N�z k�r�l. – v�laszolta egyszer�en

Miroku �s Sango a f�ld�n voltak.

-          ’’ Nem ez nem lehet ez csak egy rossz �llom’’ – gondolta Kagome

A k�vetkez� m�r az, amikor f�l szellemk�nt s�r�lten j�rja az erd�t. Egy faluban k�t, ki nem sz�vesen l�tj�k, mert tudj�k r�la, hogy hanyou. De egy �regasszony m�gis befogadja �s ell�tja �t.  Amikor fel�bred egy kunyh�ban tal�lta mag�t.

- Jobban vagy? – k�rdezte egy rekedt hang

- Igen meg vagyok. Nem akarok h�l�tlanak, t�ni, de mi�rt mentett meg?

- Mert papn�, vagy ha j�l sejtem, ahogy �n is. Nek�nk �ssze kell fognunk.

Az �regasszony sejtelmesen mosolygott �s feltett olyan k�rd�st, amit Kagome nem v�rt volna.

-          L�tom mag�nyos, vagy nem szeretn�l ebben a faluban maradni?

Kagome elgondolkodott.

-          ’’ Haza �gy nem mehetek, elkapn�nak nagy bajba, ker�ln�k �s a csal�dom is. Inuyash��khoz nem mehetek vissza, vagyis nem akarok. M�g f�j a seb a sz�vemben.’’

-          Hogy d�ntesz gyermekem. Maradsz vagy m�sz?

-          Ha nem baj megh�zn�m magam egy ideig ebben a faluban, ameddig r� nem j�v�k mit is, akarok.

Teltek a napok.

-          Eddig nem t�rt�nt semmi. – jelentette ki Inuyasha

-          V�rd ki a v�g�t. – mondta v�sz j�sl�an Asami

Inuyasha ett�l egy kicsit megijedt.

Kagome �ppen az erd�b�l j�n ki m�r majd nem a falun�l, van, amikor h�rtelen f�st szagot nem �rez.

-          „A falu” - Kagome szapor�bbra vette l�pteit

Gyorsan oda �rt a hely, ahol Kagome egy kicsit boldog volt l�ngokban �llt. Minden hol el�get hull�k, de l�tszott, hogy nem meg�gtek.  Az �sszes embert lefejezt�k.  Asami a val�vil�gban elfordult nem b�rta n�zni. Inuyasha is csak nagy nehezen tudta ott tartani a tekintett�t.

Kagome a f�ldre rogyott az arc�t a kez�be temette �s elkezdet s�rni.

-          ’’ Ez az�rt t�rt�nt, mert a faluban voltam, mert felhaszn�ltam a szent �kk�vet? ’’

Egy �les sik�t�s t�rte meg a hal�los csendet �s egy gyereks�r�s.

-          Asami – mondta hangosan Kagome

Kagome elkezdet rohanni a hang ir�ny�ba. Nem sz�p l�tv�ny fogatta. A kisl�ny az anya holt teste f�l�tt s�rt. Volt ott m�g valaki egy szellem pontosabban m�g egy boszork�ny. � volt Zakura. Minden hol v�r ameddig az emberi szem ell�t. Zakur�n nem voltak s�r�l�sek csak ellen fele v�re piszk�totta be itt- ott. A n� oda l�pet a l�nyhoz.

-          Varom azt a napot, amikor feln�sz �s elj�ssz bossz�t �llni. Az�rt amit tettem. – a n� hangja komoly volt �s irgalmat nem ismer�

-          Csak ez�rt hagylak most �letben-, folytatta

-          Arra nem kell sokat v�rnod. - Kagome kis�t�lt a t�zb�l egyesen Zakura fel� tartott

A n� csak nevetett.

-          T�ged ismerek f�lv�r korcs. Te vagy az, aki felhaszn�lta saj�t c�ljaira a szent �kk�vet.

-          Ezt honnan tudod,

-          Nem mindegy neked? Kutyuli.

-          De.

Kagome el�r�ntotta a karj�t �s neki t�madt Zakura � is �gy tette. A k�t penge egym�snak csap�dott kis szikr�kat hoztak ezzel l�tre. Olyan gyorsan mozogtak a harc heve sor�n, hogy emberi szemmel nem is lehetett �ket k�vetni. Meg �lltak egy pillanatra.

-          Rem�lem sejted, hogy k�nnyen meg�lhetn�lek t�ged? – a hangja len�z� volt

-          Hiszem, ha l�tom.

Asami csak most n�zett r� a k�t k�zd�re. Elkerekedet a szeme, amikor megl�tta, �gy mond n�v�r�t.

-          Bl�ki van tudom�sod r�la, hogy ki �ll itt el�tted?

-          Nincs, de nem is �rdekel. – Kagome megint t�madt, volna, de nem siker�lt

Mert Zakura kiny�jtotta, a jobb kez�t ezzel meg �ll�totta a papn� idej�t. Egy id� s�kban volt nem tudott mozogni.

      -’’ Fen�ben. Nem tudok mozogni. Inuyasha seg�ts, k�rlek.” – Kagome hangja k�ts�gbe esett volt. 

-’’ Hi�ba sz�l�tom most nincs itt velem.’’

Inuyasha a val�vil�gban szorosan mag�hoz �lelte �t �s ezt s�gta a f�l�be.

-          Most m�r itt vagyok veled.

Az �lom folytat�dott.

-          �n vagyok a legnagyobb boszorka Nyugaton. Az�rt vagyok itt, hogy t�ged megtal�ljalak. Mi�rt? Biztos ezt k�rdezed most magadt�l. Az�rt, mert kell az �kk�, ami n�lad van, hogy m�g hatalmasabb legyek, de mikor r� j�ttem, hogy te m�r elveted az erej�t… hogy is mondjam nagyon d�h�s lettem. M�r kezdtem elvesz�teni a rem�nyt. Amikor h�rtelen meg nem tudtam egy papn�t�l, hogy ha meg�llek, akkor a szent �kk� megint haszn�lhat� lesz. Az�rt mert te volt�l olyan buta �s nem teljesen haszn�ltad fel, hi�nyzik m�g 3 �kk�.  Nagyon h�l�s vagyok annak a papn�nek. Ja �s �dv�zlet�t k�ldi. Mi is volt a neve, ja t�nyleg Kikyou.

Kagome d�h�s lett forrt a v�re. Tehetetlen volt nem tudott mozogni �s m�g Kikyou is benne van a dologban.

-          M�g valami. Naraku azt �zeni, hogy l�gy �vatos azokon a napokon, amikor ember vagy.

Kagome nem b�rta tov�bb. Annyira d�h�s lett, hogy a var�zslat m�r nem hatott r�.

-          Leny�g�z� te vagy az els�, aki kiszabadult. – Zakura hangja m�g sem volt meglepett

Kagome megint neki t�madt teljes erej�vel, de a boszorka megint kiny�jtotta a kez�t. Kagom�t most nem �ll�totta, meg hanem neki r�p�tette egy �g� kunyh�nak. Zakura nem el�gedet meg ennyivel felemelte a f�lig �jult l�nyt �s k�zelebb ment hozz�.

-          Szeg�ny kicsi kutyus. �sszet�rt�k a sz�v�t nem egyszer t�bbsz�r most meg ez. H�t igen a sors n�ha kegyetlen tud lenni. - mondta ny�jasan Zakura �s Kagom�t f�ldnek v�gta

-          ��� – Kagome sz�ja sz�l�n egy kicsit ki buggyant a v�r.

Az �lnok boszorka m�r azon volt, hogy megadja kegyelemd�f�st, de valaki nem hagyta az �tj�ba �llt.

-          Menj az utamb�l Asami! – ord�tott a kisl�nyra

-          N�nik�m ne tedd mi�rt vagy ilyen?  K�rlek. Fejezd be. A kedvem �rt.

Zakura ell�kte a kisl�nyt �s oda ment az �jult Kagom�hoz. Megfogta a t�rj�t �s bele karcolt egy z-� bet�t a bal v�ll�ba.

-          Csak az�rt k�m�lem meg, mert te k�rted �s akkor �lvezetesebb lesz meg�lni, amikor er�sebb lesz.

Zakura elment nem maradt h�tra m�s csak az �g� falu �s egy s�r� l�ny a halott anyuk�ja �s a megsebzett f�l szelem l�ny.