8. fejezet: Kérdésekre a válaszok

Választ vártam. Megkaptam, örültem, hogy elmondtad.

Kagome az álom végén rendesen vette a levegőt kezdet megnyugodni. Inuyasha visszavitte a helyére megint tett a homlokára vizes borogatást és Asamihoz fordult.

-          Most biztos sok kérdésed van Inuyasha. – Asami hangja komoly volt és megfontolt

Inuyashának ez járt a fejében:

-          ’’ Ennek a lánynak is korán kellet felnőnie nem volt rendes gyerek kora csak, azért mert fél lény sem, az egyik sem a másik. Kívül álló.  Tudom, min megy keresztül, de neki legalább ott van Kagome. ’’

-          Vi-vizet – hallatszott Kagome gyenge vékony hangja

-          Rögtön hozom. – Inuyasha fel pattant a helyéről

Egy tálkába merített vizet, azt is Asami varázsolta oda.  Máris vitte Kagoméhoz.

-          Tudsz inni?

-          Ne- nem hiszem. - a lány egy kicsit akadozva beszélt

Inuyasha ivott egy korty vizet, de nem nyelte le. Így közelített a lány szája felé. Kagome tudta mit akar, ezért kinyitotta azt. Inuyasha megcsókolta, vagyis a vizet a szájába folyatta. Körülbelül 10 szer megcsinálta, de a végén olyat tett, amit már régen meg akart tenni. Nem tudott ellen állni szabad volt az út.  Inuyasha nyelves csókot adott neki. Kagome megijedt, de óvatosan ő is viszonozta. Az után, hogy elvált ajkaik. Kagome megfogta Inuyasha arcát, és ezt mondta neki:

-          Inuyasha ne vidd túlzásba. Ne használd ki, hogy gyenge vagyok. Fogd vissza magad össze, vagyok zavarodva.

-          Értettem. Most pihenj. – Inuyasha betakarta a kimonó felsőjével

-          Köszönöm.

Inuyasha felállt és oda sétált Asamihoz ő a tavat figyelte. Gondolatai teljesen máshol jártak a kislány nem érzékelt abban a pillanatban semmit a külvilágból.  Inuyasha letelepedet, mellé még azt sem vette észre. Egy ideig csak ültek egymást, mellet utána Inuyasha nem bírta tovább kérdezet tőle valamit.

-          Asami mond Kagome és te, hogy találkoztatok?

A lány szemei üresek voltak nem volt benne semmi érzelem, amikor rá nézet a fiúra, de amikor visszatért a valóságba válaszolt a kérdésre. Hírtelen kezdet bele.

- Amikor apám meghalt Kagome már a faluban volt. Mivel Kaji papnő befogatta mivel ő is miko ezért ők, búcsúztatták apámat. Ekkor ismerkedtem meg vele. Nem telt bele sok idő és huginak nevezet én nővérkémnek. Anyámmal is jóban volt.

- Nem tudod, honnan szerezte a kardját? – Inuyashát ez a kérdés jobban foglalkoztatta

- Sajnálom, de arról fogalmam sincs. Néha eltűnt egy-két napra. Soha nem kérdeztem meg tőle, hogy hol volt vagy mit csinált. De…

- De mi?

- Egyik nap szomorúan tért hozzánk vissza.  Féltem rá kérdezni. Rossz volt úgy látni. Elkezdtünk beszélgetni. Gyorsan rá jöttem, hogy szerelmes.

- Ki be? Megölöm azt a szemétládát! – Inuyasha már megint féltékeny lett

- Nem kéne megölnöd magad. – Asami vigyora megnyugtatta a fiút

- Ezt nem értem.

- Azt konkrétan nem mondta, hogy te lennél az, de hány kutyafülű kardos egyén járkál erre Kagomén kívül. Hát nem sokan ősszintén te vagy az egyetlen.

Inuyashának egy kő esett le a szívéről.

-          Azért volt szomorú, mert látott téged azzal Kikyou nevű lánnyal.

Inuyasha hallgatott az emlékeiben kutatott. Nagyon rég nem találkozott Kikyouval. Inuyashának eszébe jutott valami egyszer felkereste a papnőt. Meg tudni tőle, hogy él-e még Kagome, de válasz helyett harcoltak. Annyira megsebezte a mikot, hogy bűn tudata lett és a karjába vette. Kagome biztos azt látta meg. A lélekrablók szokásukhoz híven elvitték Kikyout.

-          Visszatérve a kardhoz az egyiknapról a másikra volt nála. Lehet egy kérdésem?

-           Persze, de szerintem nekem kéne itt kérdezősködnöm, de mond.

-          Kagome tényleg egy másik világ szülötte?

-          Igen a jövőből jött.

-          Csak azért akartam tudni, mert amikor ember volt akkor mindig haza ment bele ugrott egy régi kútba.

-          Haza ment?

-          Azt mondta, hogy oda megy.

-          Kagome mikor lesz ember? – Inuyasha azért akarta tudni, mert úgy veszélytelenebb lesz majd megcsókolni a lányt

-          Változó. – egyszerű válasz egy boszorkánytól

-          Keh? Ezt, hogy érted?

-          Úgy ahogy mondom. Mivel Kagome nem születésétől fogva szelem, vagyis fél szelem ezért neki nincs meghatározva az ideje. A szent ékkő dönti el. 

-          Világos. – Inuyasha kezdet bele zavarodni a dolgokba

-          Veszem észre. – kuncogott Asami

Inuyasha tudta, hogy a mostani kérdés rosszul fogja érinteni a lány, de mégis választ várt a lánytól.

-          Asami

-          Hm?

-          Mond mi közöd, van Zakurához?

Asami abban a pillanatban kővé dermedt, amikor Inuyasha kimondta ezt a nevet.