Új kaland, új erő, nagyobb szerelem XI.
Kagome-Lara 2007.08.27. 19:26
XI. fejezet
Az első szellem; Az energia
Visszaértek, és ott Sango már faggatta Kagomét, Inuyashát pedig Miroku: -Na? Milyen volt az estétek? –Fantasztikus és gyönyörű! Eközben a férfiaknál: -Na? Megvolt? –Igen.-mondta megszeppenve a hanyou. –És milyen volt a…? –Semmi közöd hozzá!-most már dühös volt. Így haladtak tovább. Miközben beszélgettek, egy fa kidőlését és egy sikítást hallottak. Inuyasha az ölébe kapta Kagomét, Sangoék pedig Kirara hátán elindultak a hangok felé. Amint odaértek, Inuyasha már rántotta elő a kardját, de valaki rászólt: -Inuyasha, tedd vissza a kardot! –Miért? Kagome! De… -Emlékszel? Megígérted! Ezzel rózsaszín fény keletkezett körülötte, ruhái leporladtak testéről, és egy ugyanilyen színű ruha került rá, amely melle és ágyéka köré fonódott, így egy rövid, pánt nélküli felsőt és egy nagyon rövid csípőnadrágot alkotva. Úgy nézett ki, mint a megtestesült energia. A többiek csak ámultak és bámultak az események közepedte. -Látom, van két Égkőszilánkod. Hamarosan az enyémek lesznek! -Mit képzelsz magadról te szánalmas haladó? Hogy legyőzhetsz? De látom, neked is vannak szilánkjaid! Ide velük! -Azt soha!-megindult az ellenség felé, és egy energiagömbbel leterítette. Az a földön feküdve utolsó mondatát nyögte. -Ki vagy te? -A Természet Istennője. Szép álmokat!-újabb energiagömbbel megölte, de még nem végzett. Miután Inuyasha feleszmélt a meglepettségből, indult, hogy kivegye a szilánkokat, de Kagome leintette: -Maradj ott! Maga elé nyújtotta a jobb kezét, és úgy csinált, mintha a levegőben akarná végrehajtani a műveletet. Három másodperc után már a kezében lebegtek a szilánkok. –Ezt meg hogy csináltad?-kérdezte a hanyou ledöbbenve. –Igazából én se tudom.- ezzel újra eltűnt róla a ruha, és a már valamennyire megszokott ruhája “jött vissza” rá. Észre se vették, hogy az a nő, aki sikított, eltűnt. –Menjünk! Elindultak.
|