XIII. fejezet

A nagy h�r

Mikor vissza�rtek, Sango �s Miroku �jra “nekik estek”:
-Hol voltatok? �gy agg�dtunk miattatok! Mi t�rt�nt? Mi a baj? Kivel csat�ztatok? L�ttuk a f�nyeket �s…-de ezt m�r nem tudta befejezni, mert Kagome a sz�j�ra tette az ujj�t.
–Nyugodj meg Sango, nincsen semmi bajunk! Tal�ld ki, kivel tal�lkoztunk!
–Kivel? Csak nem Narakuval?
–J�zusom, te mindig pont a legrosszabbra gondolsz?! Koug�val!
–Nem mondod! �s tudja m�r hogy Inuyash�val egy�tt vagytok?
–Igen, �pp ez a b�kken�. Szeg�nyemnek szab�lyosan lekonyultak a f�lei! �gy sajn�lom! De k�pzeld el, azt mondta nekem, hogy: „Ha elhagy, akkor engem mindig megtal�lsz!”
–�rtem! Akkor ezek szerint Inuyash�val kib�k�ltetek.
–Igen, de m�g hogy! Miut�n megk�zd�ttem egy bikaszellemmel, azut�n odaj�tt hozz�m �s azonnal megcs�kolt, �n meg ut�na k�rdeztem t�le, hogy vehetem-e ezt most bocs�natk�r�snek, � meg erre azt felelte, hogy igen. Olyan romantikus volt!
Ek�zben a fi�kn�l:
-Na? Mi volt? Kib�k�ltetek? Kivel harcoltatok? Csak mert l�ttuk a f�nyeket �s…-de � se tudta befejezni a mondand�j�t.
–Fogd be a sz�dat, Miroku! Nem volt semmi, �s igen, kib�k�lt�nk! L�gy sz�ves hagyj�l m�r b�k�n! Mellesleg Kagome k�zd�tt meg a szellemmel.
Eff�lek�ppen folytat�dott a besz�lget�s a t�rsas�g k�z�tt. Kezdett s�t�tedni �s a hanyou azt javasolta, hogy t�borozzanak le. Sz�val visszamentek a Csontok K�tj�hoz. Ott az istenn� elkezdett kutatni cuccai k�z�tt, amit az�ta nem tett meg, mi�ta megkapta istenn�i erej�t. Meglepetten vette �szre, hogy minden holmija �tv�ltozott, vagy elt�nt. Tal�lt egy mp3 lej�tsz�t, azt bekapcsolta, �s le�lt a Szent Fa el�. Nem sokkal k�s�bb a hanyou odament mell�:
-Mit csin�lsz azzal a valamivel?-de mivel nem hallatszott semmilyen nem� v�lasz kih�zta a l�ny f�l�ben l�v� (sz�m�ra idegen) dolgot.
–Na! Mi az? Mi�rt vetted ki a f�lemb�l a f�lhallgat�t?
–Mit?
–A f�lhallgat�t. Tess�k, tedd be az egyik f�ledbe!
–Ezt? Mi fog t�rt�nni? H�, ebb�l zene sz�l!
–Igen! De m�g milyen gy�ny�r� zene! Hallgasd csak!
–Igen, nagyon j�.-automatikusan egym�shoz b�jtak, mivel egy szerelmes dal sz�lt.
�gy aludtak el. Reggel a szok�sos m�don �bresztett�k egym�st, kiv�ve, hogy ma megint csak nem mindennapi dolog fog t�rt�nni. Mikor pakol�sztak hirtelen az �gb�l lej�v�en egy hatalmas f�nyoszlop keletkezett, amib�l egy alacsony alak sz�llt le. Az esem�nyre mindenki felfigyelt. Az idegen megsz�lalt:
-J� reggelt, haland�k!
–Mi nem vagyunk k�z�ns�ges haland�k, idegen!-sz�lt Miroku.
–Az �rn�mh�z k�pest igen.
–Ki vagy te?-k�rdezte Sango.
–�n a J� F�ldi Istenek k�ld�tte vagyok. A Term�szet Istenn�j�t keresem.
–�n vagyok az.-sz�lalt meg a l�ny.-De most mi szeretn�nk tudni a te nevedet.
–�n Euklipid�sz vagyok �rn�m.-ezzel meghajolt Kagome el�tt.
–Halljuk, mi ilyen s�rg�s, hogy �rtem k�ldtek az istenek?
–Engedd, hogy elmagyar�zzam, �rn�m!
–Hallgatlak!-ezek alatt mindenki k�v�ncsian figyelte az esem�nyeket.
–Nem r�g t�rt�nt, hogy Haro uram, a j� istenek feje meghalt. Ez�rt azt szeretn�nk, ha te venn�d �t a hely�t, �rn�m!
–Mi? De mi�rt pont �n?
–Mert Haro uram ut�n te vagy a leghatalmasabb, �rn�m! K�rlek, j�jj velem fel, ahol �tveheted m�lt� helyedet a j� istenek k�z�tt!
–Nem! Nem mehet el!
–Ki vagy te, hogy �gy besz�lsz az �rn�mr�l?
–Az, aki v�get vet sz�nalmas kis �letednek!-ezzel el�r�ntotta a Tessaig�t.
–Ne tedd Inuyasha! Mond csak, Euklipid�sz! Nincsen m�s, aki �tvehetn� Haro hely�t, csak �n?
–Igen!
-Akkor…
-Nem! Ezt m�r t�nyleg nem v�llalhatod!-mondta a hanyou.
–De! Mit kell tennem Euklipid�sz?
–L�ttad a hajadban azt a hajp�ntot, �rn�m?
–Igen.
–�s benne a krist�lyt? Azok ir�ny�tj�k a k�l�nleges k�pess�geidet. A hajp�nt a teleport�l�st; a nyakadban l�v� a gondolatolvas�st; a jobb f�ledbe l�v� a hipnotiz�l�st; a bal f�ledben l�v� a kvinteszenci�t; �s az ujjadon l�v� gy�r� a gyorsas�got.
–Ennyi k�pess�gem van?
–Ez m�g nem minden. Ezek voltak a k�l�nleges k�pess�geid. Most j�nnek a kieg�sz�t�k. Pajzsok, er�falak; ruha �s sz�nv�ltoztat�s; gondolat�tvitel; t�rgyak lebeg�se, mozgat�sa; l�thatatlans�g; f�nyforr�s; a v�gzet l�ndzs�ja.
–Mi? Ennyif�le er�m lenne?
–M�g t�bb is van, csak fel kell fedezned �ket.
–�llj! Nem mehetsz el!-kiab�lta Inuyasha.
–Ne parancsolgass az �rn�mnek!-sz�lt Euklipid�sz.-�s most, k�rlek, vedd fel igazi Istenn�h�z m�lt� k�ls�det!-kez�t meglend�tette, �s ezzel egy hossz�, nagy ruha v�ltotta le Kagome megszokottj�t, amelynek a “tart�ja” a nyak�ba volt k�tve, �s egy kis f�tyolszer�s�g ker�lt a kezeire.
–K�sz�n�m. Egy vagy k�t nap m�lva j�v�k.-odament a hanyouhoz, megcs�kolta �s az �g fel� n�zett, mikor azt�n feh�r f�ny keletkezett k�r�l�tte, felfel� emelte tekintet�t, egy pillant�s ut�n m�r nem volt ott.
–Te ostoba! M�r megint itt hagyt�l!-kiab�lta ut�na Inuyasha.
De igaz�b�l csak f�ltette szerelm�t, mert ez se egy kis feladat a sz�m�ra, ahogy a Term�szet Istenn�je dolog sem.