Harc a szerelemért XIII.
Kici 2007.09.09. 11:47
13. fejezet: A szenvedélyes harc
( saját vers)
Kínzó vágyak erdeje hova bújak el benned.
Legnagyobb vágyam teljesül, amikor a testünk egyesül.
A két fél még mindig egymás előtt állt és nézték egymást. Inuyashának nem fért a fejébe, hogy kérhet ilyet Kagome.
- Nyugodj meg Inuyasha nem életre, halálra fog menni a dolog. – mondta közömbösen Kagome
- Hanem? - nézet kérdőn a lányra
- Addig harcolunk, míg valamelyikünk nem szegezi a másik torkának a pengét. A nyertes kap valamit. Egyezünk, meg ha én nyerek, akkor békén hagysz, addig ameddig nem teljesítem a feladatomat. Ha gondolod utána, együtt lehetünk. Ahogy már említettem. Nekem biztos tervem van, és nem szeretném, hogy bele keveredj.
- Rendben, de én győzők. Akkor velem maradsz és még ma este az enyém, leszel. – mondta kaján vigyorral az arcán
- Benne vagyok, de ne mosolyog, úgy sem nyerhetsz.
Mind két fél biztos volt abban, hogy ő fog győzelmet aratni a másik felet. Inuyasha elhátrált Kagométól a lány meg ellőre lépet. Elszántak voltak ott lobogott a tűz a szemükbe. Ezzel csak a másikat akarták megvédeni. Inuyasha elő rántotta a Tessaigát. Kagome a saját kardját.
- Ja és még hozzá szeretném tenni, ha nyerek, megválaszolod egy-két kérdésem. Például, hogy honnan van ez a csinos fegyver.
- Felőlem úgy sem fog sikerülni.
Kagome támadt elsőnek a pengék egymásnak feszültek. A levegőizzót körülöttük. Elugrottak egymástól, de újra összecsaptak. Kagome sikeres támadási miatt Inuyasha néha métereket repült. A fiú nem akarta bántani a lányt. Legalábbis még nem most még fárasztja egy picit, de utána. Inuyasha felkelt a földről és Kagoméra támadott. A papnő óvatlan pillanatában ki ütötte a fegyverét a kezéből. Az övét meg visszaváltoztatta egy rozsdás karddá és Kagome nyakához, szorította és egyben egy fához is.
- Meg vagy. – jelentette ki diadalmasan Inuyasha
Inuyasha elkezdte csókolgatni Kagome nyakát úgy, hogy a penge még mindig a torkánál volt.
- Neh kérlek. Azt hittem meg akarsz ijeszteni. Nem maradt hatnánk annyiban, hogy veled maradok?
- Nem! Mi a biztosíték arra, hogy nem hagysz el vagy, hogy hagyod magad megöletni. Erre nincs semmi garancia, de ha teherbe esel velem, kell, hogy maradj és nekem meg veled.
Kagome nem akarta elhinni, amit az előbb halott. Félt soha nem csinált ilyet és hogy harcolhatna úgy, hogy egy másik élet van ő benne.
- Nem kell félned. Finom leszek és megvédelek téged és a picit.
- Inuyasha nem biztos, hogy elsőre lesz gyerek.
- Tudom, de ha elsődleges próbálkozás nem jönne össze, akkor talán a másodlagos igen. Be kell tartanod a szavad egy tisztességes meccsben nyertem. Nézd és pont a legjobb helyen, vagyunk.
Kagome körülnézet. Meg döbbenve vette észre, hogy hol lyukadtak ki.
- Goshinboku. – Kagome el sem hitte
- Itt ismerkedtünk meg. Itt láttalak meg először.
- Itt akarod meg tenni? - Kagome elfordította a fejét
Inuyasha nem nézte jól szemmel és visszafordította az arcát és megcsókolta.
- Igen. – ez a válasz megfélemlítette a lányt, de bele nyugodott a sorsába
- Tudod nekem minden te vagy az első. Első ölelés, csók, és most ez
Kagome elpirult és most ő csókolta meg a fiút, ő ezt viszonozta. A kardot visszacsúsztatta a hüvelyébe, de közben egy kicsit letolta Kagome felsőjét így kivillantak a vállai. Inuyasha nem tudta türtőztetni magát elkezdte finoman nyaldosni a vállát. Amikor megunta szétnyitotta a kimonóját. A kötés még mindig ott volt. Az, ami megakadályozta Arant, de vele ellentétben Inuyasha levágta róla.
- Látom a sebed, jól gyógyul.
- Inuyasha te talpig úri ember vagy. Pardon fél szelem. – Kagome mosolygott
- Miért is?
- Mert nem azt nézed, amiért meg a szabadítottál a kötéstől. Vagy talán azért nem izgat, mert már láttad.
- Akkor sem azt figyeltem, de most, hogy mondod.
Inuyasha a nyakát vette célba a kezével a lány mellkasát, kényeztette. Kagome bele vájta a karmait a fa törzsébe. Elkezdte fel felé húzni ezzel mély árkot hagyott ott. Lassan leereszkedtek a fa gyökereihez és itt teljesült be a végzetük. Végre egymásé lettek. Fáradtan ölelte át kedvesét, de az előtt, hogy Inuyasha elaludt volna Kagome ezt, súgta a fülébe:
- Én is szeretlek.
Inuyasha boldogan aludt el és Kagoméval álmodott és abban reménykedet, hogy lesz egy vagy több közös gyerekük. Kagome is ezt szerette volna, de nem most később. Olyan boldog volt ez az egy év kínnal és fájdalommal volt teli. Hiányzik neki Inuyasha és jobban bele gondolt. Talán jobb is, hogy veszített. A napsugarai, bevilágította az 1000 éves fa tetejét aztán lassan két egymásba fonódót alaknak a testét is elérte a fény. Mind ketten pihentek még és aludták az igazak álmát.
|