XVI. fejezet

Az akaratos

-Hol vagyok?-sz�lalt meg a sebes�lt k�t �r�val az �rkez�se ut�n.
–Fel�bredt�l? Annyira �r�l�k, hogy nem esett bajod!-mondta Inuyasha, de felemelte a hangj�t.-Hogy k�pzelted hogy megint magamra hagyt�l? Halljam!
–K�rlek, ne kiab�lj! F�j a fejem.
–Nem �rdekel! Mi�rt csin�lod ezt?! V�laszolj!!! Azonnal!
–Inuyasha…
-Nem �rdekelnek a kital�lt mes�id! Hallani akarok mindent t�vir�l-hegyire!
–Inuyasha! Mi t�rt�nt? Mi�rt kiab�lsz?-j�ttek be a hangokra Sango �s Miroku. A hanyou folytatta, mintha ott se lenn�nek. Kagome m�r s�rt.
–K�rlek, ne csin�ld ezt, Inuyasha!
-Mit ne csin�ljak? Hallani akarom hogy mi t�rt�nt!-ezzel megragadta a l�ny csukl�j�t, mire az d�h�s lett.
–J�l van! �s te ki vagy ahhoz, hogy engem szorongass?!-egy er�s sz�ll�k�st k�ld�tt fel�, mire az kirep�tette a h�zb�l, ugyan�gy, mint nemr�g Mirokut is. A l�ny kiment ut�na �s megint csin�lt egy mozdulatot a leveg�ben, amivel Inuyash�t felemelte a f�ldr�l a leveg�be.–Hogy k�pzeled?! Szerinted nekem k�nny�?! Egy vil�g sorsa van a kezemben �s szerinted nekem k�nny�?! Mindent el akartam mondani neked, de te nekem est�l!-ezalatt Inuyasha m�rhetetlen�l szomor� volt, ugyan �gy, mint Kagome, aki mindv�gig csak s�rt. V�g�l a l�ny elengedte a fi�t, odament hozz� �s ezt s�gta a f�l�be:
-Egyed�l l�tre van sz�ks�gem. K�rlek, bocs�ss meg nekem!-puszit adott az arc�ra �s elteleport�lt.
–V�rj!-kiab�lt ut�na Inuyasha, de ezt Kagome m�r nem hallotta.
A l�ny Kouga barlangj�ba teleport�lta mag�t, ott is Kouga fekhely�re. Pontosan maga sem tudta, hogy mi�rt pont oda h�zta a sz�ve. A farkasok k�rbevett�k �s r�mordultak, de Kouga k�t bar�tja, Ginta �s Hakkaku meg�ll�totta �ket.
-�llj! � Kagome!-kiab�lt�k, de a l�ny m�r v�d�pajzsot is vont maga k�r� �s harcra k�szen �llt. Mikor l�tta, hogy abbamarad a t�mad�s, leengedte a pajzs�t �s megk�sz�nte nekik.
–K�sz�n�m nektek! Kouga itt van?
–Nincs, elment vad�szni, csak este �r vissza.
–�rtem. Nos, ha nem b�nj�tok, �n megv�rn�m itt.-ezzel le�lt az egyik szikl�ra.
–Nem, nyugodtan v�rd meg itt. De… Kagome, megk�rdezhetn�m, honnan van ekkora er�d?
–Jaj, fi�k, ez egy nagyon hossz� t�rt�net. Egy�bk�nt Kouga nem mes�lte el nektek?
–� tudott r�la? �s nem mondta el nek�nk?
–Ezek szerint nem.-elmondta nekik t�vir�l-hegyire a t�rt�netet.
–H���… ekkora er�d lenne? Kezdek f�lni t�led!-mondta Ginta.
–Ugyan m�r! Nem akarok k�z�letek senkit sem b�ntani! Akkor lenne okotok f�lni t�lem, ha az ellens�geim lenn�tek, de mivel nem vagytok azok, ez�rt semmi okotok r�!
–Mi ez itt? Kupaktan�cs?-hallattszott Kouga hangja a barlang bej�rata fel�l, mikor m�r kint s�t�t volt.

-Szia, Kouga!-�llt fel Kagome eddigi �l�hely�r�l.
–Egyetlenem! Ilyen hamar ott hagyott az a kutyaf�l�?-let�rdelt �s kezet cs�kolt neki.
–Ti egy�tt vagytok Inuyash�val, Kagome?-k�rdezt�k a “bar�tok”.
–Igen.
–Egy �jabb sztori, amir�l Kouga elfelejtett nek�nk sz�lni!-mondt�k s�rt�d�tten.
–Menjetek ki, besz�lni szeretn�k Kagom�val.-sz�lt Kouga, mire kimentek a t�bbiek.-Szeretn�m hallani, mi t�rt�nt!
–Rendben. Az eg�sz ott kezd�d�tt, hogy a Term�szet Istenn�je lettem…-elmes�lte neki az eg�sz t�rt�netet.
–�rtem.-felelte Kouga.
–Megk�rhetn�lek t�ged valamire?
–Halljam! T�lem b�rmit k�rhetsz, kedvesem!
–Szeretn�k itt maradni, am�g �t nem gondolom ezt az eg�sz �gyet, �s am�g Inuyasha is lenyugszik. Ugye maradhatok?
–Ahogy azt m�r mondtam, neked mindent, dr�g�m. De mi lesz, ha a kutyaf�l� kiszagolja a holl�tedet? Sebaj, �n majd elb�nok vele!-�k�lbe szor�totta kez�t.
–Nem tudja kiszagolni! Ha teleport�lok, akkor nem tudja kiszagolni. K�l�nben is, �lm�ban sem gondoln�, hogy pont ide j�nn�k. El�sz�r az erd�ben keresne, azt�n otthon, de…
Ebben a pillanatban megjelent egy feh�r �rny�k, melyben egy arc form�l�dott ki. Megsz�lalt:
-�rn�m! K�rlek, tisztelj meg jelenl�teddel minket odafenn!
-Nem megyek! �gy is el�g probl�m�t okoztatok nekem m�r! El�sz�r ott volt a beavat�s, a k�ldet�s, a csata, amibe majdnem belehaltam! M�g j�, hogy id�ben le tudtam teleport�lni, �s hogy Inuyasha r�m tal�lt! Ha ez mind nem t�rt�nt volna meg, akkor m�r keresn�tek magatoknak az �j vez�reteket! Most menj! M�g �tgondolom, hogy fel megyek-e, vagy sem!-ezzel elt�nt a feh�r �rny�k.
Kouga csak ott �llt, mintha gy�keret eresztett volna a l�ba. Csak akkor eszm�lt fel � is a t�rt�ntekb�l, mikor halk s�r�st hallott. Odament a gondterhelt istenn�h�z.
–Ne s�rj, k�rlek!
–K�sz�n�m, hogy mellettem vagy, de most jobb lesz, ha visszamegyek Inuyash�hoz. Ez az �gy nem r�d tartozik. K�l�nben is, bocs�ss meg, de a sz�vem visszah�z. Megbesz�lem vele ezt az eg�sz �gyet. Majd m�g tal�lkozunk!-ezzel els�t�lt.
A l�ny maga sem tudta, hov� megy. Csak engedelmeskedett l�bainak, amik, �gy �rezte, nagyon is j�l tudj�k az �tir�nyt. Mikor �rezte, l�bai meg�llnak, feln�zett, �s azt a helyet l�tta maga el�tt, ahol el�sz�r tal�lkoztak szerelm�vel. A hanyou a f�n �lt, de mihelyt �szrevette az istenn�t, leugrott. Egy percig n�m�n n�ztek egym�s szem�be. Szavak n�lk�l is j�l tudt�k, mi k�vetkezik.
–�n…-kezdt�k egyszerre.
–Mond csak!-sz�lt Inuyasha.
–�n szeretn�k bocs�natot k�rni. El kellett volna mondanom, mi t�rt�nt.
–Nekem meg nem kellett volna �gy neked esnem. Bocs�nat.
–Ugyan m�r, eg�sz nap itt fogunk �llni?-mondta megint egy perces sz�net ut�n Kagome nevetve, �m m�g mindig k�nnyeivel k�szk�dve.
–Eszem �g�ban sincs!-v�laszolt Inuyasha, de m�r mindketten futottak egym�s karjaiba. Ajkuk hevesen �ssze�rt egy v�gtelen pillanatig. K�zben szorosan �lelt�k egym�st, �gy mintha most b�cs�zn�nak.