Új kaland, új erő, nagyobb szerelem XIX.
Kagome-Lara 2007.10.05. 20:02
A tizenkilencedik fejezet
XIX. fejezet
Apa lettél, Miroku!
Reggel felkeltek és elvégezték a szokásos dolgukat. Az előkészületek megkezdődtek. Lassan, de biztosan közeledett a végső összecsapás Naraku, Inuyasha és Kagome között. A tárgyalások óta már közel két hónap telt el. Mindenki nagyon feszült volt ezekben az időkben. Már Kagome és Inuyasha is tudta, hogy a szerzetes és a szellemirtó együtt van. A lányok valami furcsát vettek észre magukon. Egyik nap így beszélgettek, mikor fürödtek: -Sango, te nem vettél észre magadon valami furcsát?-kérdezte Kagome. –Mire gondolsz?
-Lehet, hogy hülyén hangzik, de nem híztál meg te is egy kicsit? –Most hogy mondod, lett egy kis súlyfeleslegem az elmúlt időben! És mintha fel is lennék puffadva, olyan kemény a hasam. –Nekem is! Mikor voltál úgy együtt Mirokuval? –Kb. két hónapja. Csak nem arra gondolsz, hogy… -De!!! Lehet, hogy anyukák lettünk! -Annyira örülök!!! De ez még nem biztos! –Van egy ötletem, hogyan lehetne biztos. Terhességi teszttel! El kell jönnöd velem az én világomba!-mondta Kagome. –De azt nem lehet! Tudod, hogy én nem tudok átmenni a kúton! –Ha adok egy égkőszilánkot, igen! Szóljunk a fiúknak! -Ha meglesz a teszt eredménye, én elmondom Mirokunak. És te? –Én még megvárom a megfelelő pillanatot. Ezzel elindultak az edzőterembe, mivel a fiúk az utolsó hetekben a délelőttjeiket ott töltötték. –Miroku, Inuyasha! Gyertek ide, légy szíves! -Mi az lányok?-kérdezte a szerzetes. –Sangoval átmegyünk a 21. Századi Japánba. Estére visszajövünk!-jelentette be Kagome, odament a hanyouhoz, aki megcsókolta. –Vigyázz magadra!-szólt. A miko leteleportált a kúthoz, amibe beleugrottak, miután az istennő megajándékozta a szellemirtót egy “átmeneti” égkőszilánkkal. –Ez a te világod? Igen csak tetszetős! És ez a ti házatok, Kagome? Nagyon szép! –Kérlek, ne gyere be! Szeretném titokban tartani ezt az egészet. Hozok ki neked ruhát! Anya dolgozik, Souta iskolában van, nagyapa pedig a gyógyszertárban.-olvasta fel az asztalon levő cédulát a jövőből érkezett.-Mégis bejöhetsz!-kiabált ki a társának. Adott neki egy pár ruhát az övéi közül, miket Sango felhúzott. Utána elmentek a gyógyszertárba, és vettek két terhességi tesztet. Visszamentek Kagoméék házába, ahol elvégezték. –Neked milyen színű lett?-kérdezte Sango. –Piros. És neked? –Nekem is! Anyukák lettünk!!!-sikítoztak, megölelték egymást. –Ez azt jelenti, hogy mostantól sokkal jobban kell vigyáznunk magunkra.-mondta a szellemirtó. –Egyetértek, de ha nincs más választásunk, harcolnunk kell majd! –Igen! Induljunk vissza! Ez is történt. Visszaértek, Kagome felteleportált a fiúkhoz. –Ó, csak egy apróság: mikor elmondom Mirokunak, csinálj úgy, mintha te is akkor hallanád először!-szólt Sango az ajtó előtt, mikor visszaadta az égkőszilánkot. –Rendben! Beléptek a terembe, ahol a fiúk tartózkodtak. –Mit csináltatok odaát, lányok?-kérdezte a szerzetes. –Semmi különöset, csak vásárolgattunk!-felelte Kagome, odament Inuyashahoz, aki megint megcsókolta. –Van egy kis bejelenteni valóm!-így Sango, és belekezdett.-Terhes vagyok! Ezt a kijelentést néma csend követte. A jeget Inuyasha törte meg. –Apa lettél, Miroku!!!-odament az érintetthez, és “barátságosan” a hátára ütött egyet. –Gratulálok, Sango!-ment oda Kagome és megölelte Sangot. –Ez igaz, Sango?-kérdezte a szerzetes, aki csak most tért magához. –Igen.-mindketten megcsókolták egymást. A gondolat csak most fürkészte be magát a hanyou fejébe. Azon gondolkodott, hogy mi van, ha Kagome is terhes. Igaz, úgy vette észre, mintha megnőtt volna a hasa neki. De azt elmondta volna! Vagy mégsem? Az nem lehet! -Szerintem, menjünk le, és ünnepeljük meg az örömhírt! Piknikezhetnénk egyet!-állt elő az ötlettel a miko. –Én benne vagyok!-mondta Inuyasha, aki mindvégig kedvese derekán pihentette kezeit. –Én is!-szólt Miroku, akinek fülig ért a szája a boldogságtól.-Kedves anyuka, ön is beleegyezik?-így Miroku szórakozottan. –Persze! Mehetünk! Az istennő leteleportálta őket egy gyönyörű tisztásra. Fentről hoztak ételeket, amiket egyenként kiraktak egy plédre, amit leterítettek a fű és virágok borította tisztás közepére. –Olyan szép ez a táj!-szólt Kagome. Ebben a pillanatban egy újabb szellem bukkant fel. Kagome látta mindenki arckifejezését, mire ezt mondta: -Semmi gond, elintézem!-ezzel elkezdődött az átváltozás. A miko testét most különféle gyökerek és levelek fonták körbe. –Kagome! Nem teheted, hiszen te is…-kiabált Sango. –Maradj csöndbe! Elintézem, nem lesz semmi gond! –De…-már késő volt. –Föld!-kiáltotta el magát.-Tüskeostor!-a jobb keze tüskés szárrá változott, mellyel egy megsemmisítő csapást mért ellenségére.
Visszaváltozott és odament a többiekhez. Alig hogy leült, már jött is a következő “áldozat”. –Ezt nem hiszem el! Nem tudtok nyugton maradni?! Levegő! Szélkatapult!-ugyan az történt ezzel a behatolóval is, mint az előzővel. Újból visszament, leült a többiekhez és nekiláttak a piknikhez. Hamarosan valaki megint megzavarta őket.
|