Új kaland, új erő, nagyobb szerelem II.-6. Fejezet
Kagome-Lara 2007.10.31. 18:30
VI. fejezet
A jövő
Az idő homokja gyorsan pergett a képzeletbeli homokórában. Akármennyire is akarta Kagome, nem tudott már soha többé úgy élni, mint Inuyashával való találkozása előtt. Egyik nap Kagoménak váratlan látogatói érkeztek. -Kagome! A lány meghallotta édesanyja hívó szavát. Éppen a szobájában tanult a felvételire. -Tessék, mi az? -Látogatóid érkeztek! A miko hirtelen felpattant forgószékéből. -A gimis barátnőid azok! A vérnyomása (ami az előbb az egekbe szökött) most lement. Azt hitte Inuyasháék azok… -Meglepetés!-ekkor a nem várt vendégek benyitottak. -Sziasztok lányok!-megölelte barátnőit. -Nem is örülsz nekünk? -Dehogynem! Csak éppen tanultam. -Már több mint egy éve nem láttunk! Mi van veled? Hogy vagytok a pasiddal? Hogy is hívják? Inuyashával! -Sehogy. Otthagytam. -Tessék? -Tudjátok, neki régen volt egy nagy szerelme, Kikyo. Ez a nő újra felbukkant, és megláttam őket csókolózás közben. Egy hónapon át, minden este visszajött, és együtt voltak. -A szemét! Hogy tehetett ilyet veled?! -Ne! Ne hibáztassátok, ő nem tehet semmiről! Választás elé állítottam. Megmondtam neki, hogy engem addig nem fog látni, amíg nem tud választani.
-Biztos ezt akarod, Kagome? -Igen. -Van még esetleg valami, amiről nem tudunk? -Ami azt illeti…-mély levegőt vett, de könnyeit nem tudta magába folytani.-Terhes voltam tőle… de amikor a kilencedik hónapban voltam… a legnagyobb ellenségünk… megölte... -Kagome…-körülállták, majd megölelték.
-Inuyasha… Mihez fogsz most kezdeni?-kérdezte Miroku, amikor Sango a kislányt etette, és ketten maradtak. Azóta Miroku és Sango Kaede anyó falujában letelepedtek, házat építettek. Inuyasha velük lakott. Mindennapjai halálos unalommal teltek. És magányosan… Nem mintha Sango és Miroku nem álltak volna mellette, de hiányzott neki Kagome édes csókja, ölelő karjai, simogató pillantásai. Rettenetesen hiányoztak neki… -Nem tudom…-folytatódott a beszélgetés. -Kihez húz a szíved leginkább? -Nem tudom… Nem tudok választani… -Tudod… Megértem Kagomét. Én sem szeretnék úgy élni, hogy mindig csak második legyek, és csak tartalék. Emellett ellenzem is. De ő aznap meghozott egy döntést. Ha igazán szereted, neked is döntened kell!
-Tudom…
Eközben máshol… A lányok befejezték a „siránkozást”, de ez mit sem ér, mikor Kagome fejében mindez újra és újra lejátszódik. -Milyen egyetemre mentek, csajok?-tette fel a kérdést az istennő. -Mindhárman a színészetire megyünk.
-Az nagyon jó! -És te? Te hová mész Kagome? -Tudjátok… most hogy nem fogok hiányozni… -Ezt hogy érted? -Semmi, semmi! Nem úgy értettem. Szóval… az orvosira megyek… az amerikaiba… Amerikába költözöm…
|