|
Új kaland, új erő, nagyobb szerelem II. 17. Fejezet
Kagome-Lara 2007.12.02. 19:15
XVII. fejezet
Hamis vallomás
Kagome visszateleportálva lerogyott a szentély hideg és vizes padlójára. Mindent megtenne, hogy visszaforgassa az időt, de sajnos arra nem volt képes. Azt érezte, ez a seb már gyógyíthatatlan. Soha nem fog felépülni. Így már nem élhet tovább. Inuyasha nem őt választotta. De igazság szerint, ha mégis őt választotta volna, akkor se lehettek volna annyira boldogok, mint régen. Jobb lenne véget vetnie az életének. Igen, ez a megoldás! Sírva már formálta kezeiben az energiagömböt, amivel végezni akart magával. Ám ekkor anyja meglátta, hogy mit akar tenni. Amint Kagome ellőtte a fegyvert, becsukta a szemét, és várta a véget… …Ami nem következett be… Anyja ellökte a kezét, így a gömb a falat érte. A lány könnyes szemekkel nézett a feléje magasodó arcra.
-Mit csinálsz?-kérdezte kétségbeesetten.
-Megakadályozom, hogy végezz magaddal!
-De mi értelme lenne tovább élnem nélküle?
-Új életet kezdhetsz!
-Nem tudok! Nélküle nem!
-De próbáld meg!
-Próbáltam, de nem megy! Érted már? Én nem tudok így élni!
-De…
-Nincsen semmi de, Anya! Te nem érdemelsz ilyen gyereket!
Zokogva kifutott a házuk előtt lévő Szent Fához. Nem bírta abbahagyni a sírást. Egyszer csak előtte termett Inuyasha. Azt hitte, képzelődik, párat pislogott, de ugyanazt látta, mint az előbb. A hanyou hidegen megszólította:
-Kikyót választottam. Fogadd el!
-Tudnod kell, hogy nekem a te boldogságod a legfontosabb és…-de nem fejezhette be.
-Fogadd el!
-Elfogadom.-sírta Kagome pár másodperc múlva.
Pár perc múlva máshol:
-Csodás! Már csak egy lépés van hátra!-hangzott a rideg és gonosz kijelentés.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
