XXI. fejezet

The end

A l�ny p�r �ra m�lva fel�bredt. Kinyitotta szem�t, �s egy alakot l�tott a t�z mellett �lni. Ahogy tisztult a k�p, kirajzol�dott teljes nagys�gban.
-Inu… yasha…
-Kagome!-a hanyou most letelepedett szerelme mell�.
-J�l vagy?
-Ezt pont te k�rdezed? Te fek�dsz itt most sebekkel tele!-a szok�sos hanghordoz�sa m�g mindig megvolt.
V�gign�zett mag�n, fels�teste ruha n�lk�li volt, k�t�sekkel teli. Azt is �szrevette, hogy Inuyasha ruh�ja t�bb helyen is szakadozott volt.
-K�sz�n�m, hogy ell�ttad a sebem!
-Ugyan m�r!
-Inuyasha… megv�ltozt�l! Olyan hideg vagy, mint akkor, amikor el�sz�r tal�lkoztunk!
-M�gis mit v�rsz t�lem? N�gy �ve nem l�ttalak! Azt se tudtam, hogy �lsz-e m�g egy�ltal�n!
-K�rlek… Ne kiab�lj!
Hangja nem olyan volt, mint annak idej�n, mikor ugyan ez el�fordult k�zt�k. Nem elkeseredett, hanem ink�bb elsz�nt.
-Te is megv�ltozt�l!-mondta most m�r halkabban.
-Tudom… Mond… hogy siker�lt d�ntened?
A f�lszellemet meglepte ez a k�rd�s, de tudta, hogy v�laszolnia kell r�.
-Tudtam, hogyha nem v�lasztok, akkor mindkett�t�ket elvesz�telek.
Kagome r�tette kez�t a f�lszellem�re.
-Ne haragudj! �n nem akartam ekkora szenved�st okozni neked, de nem volt m�s v�laszt�som!
-�ppens�ggel lett volna.-kih�zta kez�t a l�ny� al�l.
-�rtem…-mondta k�nnyes szemekkel, �s nagy nehezen fel�llt.-M�gis igaza volt Kikyonak…-elindult a barlang kij�rata fel�.-M�r nem szeretsz…-�s ezzel m�r rugaszkodott volna el a f�ldt�l…
Ha k�t k�z ebben nem akad�lyozza meg. A meleg kezek a dereka k�r� fon�dtak, megakad�lyozva t�voz�s�t.
-Bocs�ss meg!-Inuyasha szorosan mag�hoz �lelte.
A l�ny is viszonozta, �s k�nnyekkel teli arc�t a fi� v�ll�ra helyezte. Ott zokogott tov�bb.
-Nem akartalak megb�ntani! Ez az eg�sz az �n hib�m! Nem kellett volna aznap Kikyo ut�n mennem! Sajn�lom! Meg tudsz nekem valaha is bocs�tani?
-M�r megtettem!-megcs�kolt�k egym�st.
Majd a cs�kb�l t�bb lett. Lassan elter�ltek a barlang hideg padl�j�n, szenved�lyesen h�zt�k le egym�sr�l a k�l�nf�le ruhadarabokat. Reggel amint Kagome fel�bredt, kez�t kedvese izmos mellkas�ra akarta tenni, de csak a f�ldet �rintette. Erre hirtelen fel�lt, fej�t gyorsan kapkodva minden ir�nyba, de nem tal�lta Inuyash�t. Teljesen mag�ba roskadva h�zta fel l�bait arc�hoz, �tkarolva azokat. Kintr�l �gak t�r�s�t hallotta, �s m�r minden izma k�szenl�tben volt egy esetleges v�dekez�sre vagy t�mad�sra. A hanyou bel�pett a barlangba.
-J� reggelt! Mi a baj?
-Azt hittem, megint elhagyt�l!-futott a f�lszellem karjaiba, aki ett�l h�traesett.
-Csak reggelit hoztam… De ha m�r �gy itt vagyunk…-karolta �t a l�ny v�kony derek�t.
-Ne legy�l telhetetlen! Mindent a maga idej�ben!-megcs�kolta.
-Egy�nk, mert m�r �hes vagyok!
-�rulj el valamit! Te mikor nem vagy �hes?
-Amikor nem te k�sz�ted!
-Ne! Tegy�l le!-kiab�lta nevetve, sik�tozva az istenn�, mivel Inuyasha most felkapta, �s elkezdett vele �ssze-vissza futkosni a barlangban.
-H�t ti meg…
A p�r a bej�rat fel� tekintett, ahonnan k�t figyel� szemp�r meredt r�juk. �rdekes helyzet lehetett, mivel Kagome Inuyasha fels�j�be csavarva volt, a ruh�k szanasz�t voltak, Inuyasha pedig csupasz fels�testtel. Sango �s Miroku volt az.
-�hm… Miroku… menj�nk!-sz�lalt meg nagy nehezen Sango.
A szerzetes le sem tudta venni a szem�t Kagome telt idomair�l. Sangonak �gy kellett kir�ngatnia.
-�lt�zz�nk fel!-mondta Kagome, miut�n Inuyasha letette.
-Rendben!
Amint v�geztek, beh�vt�k a m�sik p�rt.
-Reggelizz�nk meg egy�tt!-jelentette ki Kagome.
Miut�n elfogyasztott�k a r�sz�ket, (Inuyasha persze mindenb�l tripla adagot evett) Kagome elmes�lte nekik r�szletesen azt a n�gy �vet, ami kiesett k�z�s �let�kb�l.
-H�t… ennyi lenne!-fejezte be a mondand�j�t.
-De most m�r ugye itt maradsz vel�nk?-tudakolta Sango.
-Semmi p�nz�rt sem hagyn�m ki!
-Ugye most m�r boldogok lesz�nk?-k�rdezte Inuyasha.
-�r�kk�n �r�kk�, �des!
L�gyan megcs�kolt�k egym�st, �s �lvezt�k azt, amit m�r n�gy �ve nem �reztek: a boldogs�got.

Folyt. k�v.