XVII. fejezet

Ap�s a v� ellen

-Inuyasha! Mi t�rt�nt?-futott anyuka a p�rhoz.
Tony k�kem�nyen �llt. �lt�nyben volt, mint mindig, �s hal�l komoly arcot v�gott.
”Ez az ipse lenne az a h�res-h�rhedt Inuyasha? Annyira er�s, hogy nem tudja megv�deni Kagom�t?”
-K�rem, l�ssa el a sebeit!-mondta Inuyasha.
-Tedd le az �gyra!
Ekkor a hanyou �szrevette a f�rfit a nappaliban. Nem tudta, ki az, de azt igen, hogy nem n�z r� j� szemmel.
-Te lenn�l Inuyasha?-szegezte neki a k�rd�st, a szok�sos farkasszem-n�z�s ut�n.
-Igen, �n vagyok.-felelte.

-�n Kagome apja vagyok, Tony.
-�rvendek.-mondta, de egy�ltal�n nem �gy volt, mint a szok�sos bemutatkoz�sn�l.
Nem vigyorogtak egym�sra id�tlen�l, nem r�zogatt�k a m�sik kez�t. Csak �lltak t�retlen�l, �s n�zt�k egym�st.
-Nem tudsz vigy�zni a l�nyomra?
-De igen.
-Nem �gy l�tszik.
-Ne s�rtegessen! Maga nem ismeri Kagom�t!
-M�r hogy ne ismern�m?! � a l�nyom!
-Az m�g nem azt jelenti, hogy tudja, hogy viselkedik bizonyos esetekben, �s miket szokott cselekedni!-k�zeledtek egym�shoz.
-De tudom! Ne v�dolj ilyen s�letlens�gekkel!
-Igaz�n? Csak ebbe a p�r �vbe l�tta, �s ismeri k�zelebbr�l! Nem tudhatja, hogyan tartja mag�t harci helyzetekben, hogy milyen vakmer�, forr�v�r�! �n m�r tapasztaltam! �s n�lam senki m�s nem ismeri jobban!
-Dugulj be!-�s beh�zott egyet a hanyounak.
� let�r�lte a v�rt a sz�ja sark�b�l, �s ezt felelte:
-Ha maga �gy akarja… De ha van olyan dolog, amiben nem gy�zhet le, akkor az a harc!-�s gyomorsz�jon �t�tte.
-H�, fi�k! Ne a konyh�ba! M�g mindent leromboltok!
-Javaslom, menj�nk ki!-sz�lt Tony.
Sz�pen lassan kiv�nszorogtak. Anyuka bent maradt �polni a l�ny�t. Borogat�st tett a homlok�ra, bek�t�zte sebeit. Az istenn� lassan �bredezett.
-Mi ez a zaj?-k�rdezte k�m�san.
-Ap�d �s Inuyasha verekednek.
-Apa �s Inuyasha?!-gyorsan fel�lt.-Mi�rt?!
-Volt egy kis sz�csat�juk…
-Mi�ta?
-M�r kb. negyed �r�ja.
-J�zusom!-kipattant az �gyb�l, �s egy sz�l bugyiba �s melltart�ba kifutott.
(Na m�r most, az�rt volt ilyen „leng�n” fel�lt�zve, mert az anyja levetk�ztette, hogy el tudja l�tni a s�r�l�seit.) Gyorsan kettej�k k�z� futott, k�t ir�nyba kiny�jtotta k�t kez�t, �s egy sz�ll�k�ssel sz�tv�lasztotta �ket.
-Mi a fene �t�tt bel�tek?!
-Kagome!-mondt�k egyszerre.
-Azt k�rdeztem, mi van veletek?! Mi�rt verekedtek?! Meg tudj�tok mondani nekem?!
-Azt mondja, t�bbet tud r�lad, mint �n!-h�borgott a hanyou.
-Jaj…-s�hajtott.
-Mert �gy is van!
-Ti miattam �tk�ztetek �ssze?-m�r sokkal nyugodtabban besz�lt.
-H�t… Tulajdonk�ppen…
-Igen…-fejezte be helyett�k a l�ny.-Idefigyeljetek! Fejezz�tek be! Nem kell mindj�rt egym�s tork�nak esni!-megint s�hajtott.
F�jt a feje. T�l gyorsan kelt fel, �s ez a f�lre�rt�s az apja �s szerelme k�z�tt… Karj�t fej�hez emelte.
-Azt �ll�totta, hogy nem tudok vigy�zni r�d!-mondta tov�bb a f�lszellem.
-Mert ez �gy is van!
-Na, te fogd be!-�s kislisszant Kagome el�l.
-Ne!
Elteleport�lt, �s t�k�letesen manik�r�z�tt kezeit Inuyasha mellkas�ra tette.
-El�g legyen! Nekem egy�ltal�n nem hi�nyzik, hogy MIATTAM veszekedjetek!
-Kagome… J�l vagy?-k�rdezte letekintve a mikora.
-Igen, j�l va…-de nem tudta befejezni, mivel �sszeesett Inuyasha karjaiban.
 -Nem, nem vagy j�l! Gyere, visszaviszlek!-felkapta, �s bevitte a h�zba.
Tony csak meredten �llt, �s azon t�n�d�tt, mekkora hib�t k�vetett el… Mi�rt akart �tjukba �llni...?