IV. fejezet
H�tlen

Az�ta eltelt egy h�nap. A t�nc elk�sz�lt, nagyon j� lett, �s m�r t�bbsz�r is el�adtuk, �ri�si k�z�ns�g el�tt. Az �j bar�taimmal is nagyon j�l kij�v�k. A l�nyokkal sokszor csin�lunk ilyen csajos-est�ket, �s v�s�rolgatunk. M�r megkaptam a fizet�sem, ami nem volt kis �sszeg, de mondjuk azt, hogy t�bb mint amennyib�l egy ember ellenne egy h�napig. Csak �gy mellesleg megjegyzem, az a furcsa �rz�sem, hogy �lland�an k�vetnek, �s szemmel tartanak, nem m�lt el. Takayaval tegnap �ppen az egyh�napos fordul�nkat �nnepelt�k egy bulival. M�g mindig nem engedtem neki, m�rmint az �gyba b�j�s ter�n. Nagyon j�l megvagyunk. J� v�laszt�s volt, amikor igent mondtam arra, hogy �sszej�jjek vele.
�ppen �lt�ztem. Egy farmert, �s egy p�l�t h�ztam fel, sportcip�vel. Elindultam, de el�tte reggelit k�sz�tettem, a kedvenc�t. �gy d�nt�ttem, fel�bresztem. Id�k�zben megtanultam t�j�koz�dni a v�rosban. Tudom, hol lakik, ellestem a t�ncos adatlapj�r�l. Az ajtaja el� �rtem, �s bekopogtam.

M�shol…
-Naraku! – sz�lt a kutyaf�l�. – Mikor l�p�nk m�r? Kikyo alig b�rja! A l�ny nem csin�l semmi k�l�n�set. Mi�rt nem tesz�nk valamit?
-Nyugalom, Inuyasha! M�ra terveztem az els� l�p�st. Ha haza�r a l�ny, elhozod ide, meg�rtetted?
-V�gre! – mondta er�lyesen, majd elugr�lt, egyenesen a k�tba.

M�shol…
K�tszer kellett kopognom, hogy meghallja, �s kinyissa. Most kelt fel. Ezt nem volt neh�z kik�vetkeztetni, mivel egy sz�l als�gaty�ban volt, a haja lelapult, �s karik�sak voltak a szemei.
-J� reggelt! – pusziltam meg, mivel ahogy n�zem, m�g mindig nem �bredt fel. – Hoztam neked reggelit!
-���… Lara, dr�g�m, az a helyzet, hogy…
-Mi a baj? Tal�n t�l nagy a kupi? Nem baj, hiszen egy f�rfilak�s! Nyugi, kib�rom pakol�s n�lk�l! – nevettem.
-Nem err�l van sz�…
-Ki az Takaya?
�s ekkor meglep�d�semre – amit nem mutattam ki – egy sz�ke haj� cicababa tipegett ki a h�zb�l az ajt�hoz, Takaya egyik ingj�be csavarva.
-Lara, dr�g�m, megmagyar�zom… - fogta v�dekez�re a dolgot.
-Dr�g�m? Ezek ut�n m�g van k�ped �gy nevezni? – k�rdeztem t�le, de nem kiab�ltam, nem l�tszott rajtam, hogy bel�lr�l tombolok a d�ht�l, de ugyanakkor �ri�sit csal�dtam benne, �s szidtam magam, hogy mi�rt is hittem neki.
-De h�t…
-Ki ez a b�nyar�m, Takaya?
-B�nyar�m? – na erre m�r begurultam. – Na idefigyelj, sz�ps�gem! – kaptam el a sz�ke lobbonc�t, �s megh�ztam, �gy tartottam. – A pasimmal most m�r azt csin�lsz, amit akarsz. Illetve az expasimmal. – sziszegtem. – De engem sehol, semmikor, �s semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt ne merj s�rtegetni! – majd beh�ztam neki a bal szeme al�, �s gyomorsz�jon t�rdeltem.
Ut�na elengedtem a haj�t, �s m�g mindig tombol� d�hvel Takaya szem�be n�ztem. De ahogy belepillantottam, a m�rgemet felv�ltotta az �rz�kenys�g. Nem akartam, hogy s�rni l�sson, f�leg nem miatta, ez�rt ink�bb fogtam magam, �s sz� n�lk�l gyors l�ptekkel a lifthez mentem. Ut�nam futott, �s elkapta a liftajt�t.
-K�rlek, bocs�ss meg! – lihegte. – Nem akartalak megb�ntani!
-De m�gis megtetted! – kiab�ltam, de most m�r nem tudtam visszatartani a k�nnyeimet. – Azt hittem, benned b�zhatok, hogy te m�s vagy! De nem vagy k�l�nb azokn�l a f�rfiakn�l, akik ugyanezt tett�k velem! Egy cseppet sem! Csin�lj, amit akarsz, de engem soha t�bb� ne keress! – �s szinte suttogva, de m�lyen a szem�be n�zve hozz�tettem. – �gy l�tszik, senkivel sem lehetek boldog…
-V�rj! – ki�ltott ut�nam k�ts�gbeesetten, mikor �tb�jtam a keze alatt, �s lerohantam a l�pcs�n.
De �n nem �lltam meg. Soha t�bb� nem akarom l�tni, el akarom felejteni! Hiba volt azt hinni, hogy � m�s, �s hogy ez tov�bb fog tartani…
Eg�sz �ton a s�rhatn�k ker�lgetett, ugyanakkor sz�t tudtam volna robbanni a d�ht�l. Felrobogtam a meredek l�pcs�n, de mikor fel�rtem, megtorpantam. A f�ra esett a tekintetem. Odaballagtam hozz�. Kim�rten meg�lltam el�tte. Feln�ztem r�, majd lehajtottam a fejem. T�rdre borultam, �s zokog�sban t�rtem ki. Olyanban, mint m�g soha. Csak s�rtam, �s s�rtam, nem b�rtam abbahagyni.

Mi�rt Takaya? �s mi�rt gyalogol bele minden f�rfi a sz�vembe? Mit csin�lok rosszul?

-Soha t�bb� nem akarok szerelemes lenni! – zokogtam.

Sz�val ez �ll a h�tt�rben! Az a szem�t megcsalta! Ha megtal�lom, meg�l�m! Jaj, ne s�rj! – �s miel�tt m�g �szbekapott volna, m�r leugrott a f�r�l.

Egy tompa puffan�st hallottam, majd felkaptam a fejem, de miel�tt m�g felfoghattam volna, mit l�tok, szalt�ztam egyet h�trafel�, hogy min�l t�volabb legyek a dologt�l. Igaz�b�l ezen a mozdulatomon �s is meglep�dtem, de ez van. J�l megn�ztem magamnak az alakot, aki el�ttem �ll. Hossz�, feh�r haja volt, kutyaf�lei (!) �s piros f�rfikimon�t viselt. Szemei aranysz�n�ek voltak, m�r amennyire meg tudtam �llap�tani. �sszess�g�be v�ve, tal�n m�g Takayan�l is jobban n�zett ki. Istenem, �n m�g ilyenkor is csak a pasikra tudok gondolni! Hogy �n micsoda n�szem�ly vagyok!
Felegyenesedtem, �s megk�rdeztem:
-Ki vagy?
-Inuyasha. Velem kell j�nn�d.
-Csak a nevedet tudom. Mi�rt menn�k veled b�rhov� is? – �s h�tr�ltam egy l�p�st, mire � egyet el�re l�pett.
-Akkor elmondom m�g egyszer, hogy meg�rtsd. Velem kell j�nn�d!
-Mi�rt? – h�tr�ltam m�g mindig, � pedig ugyan �gy k�zeledett.
-Mert el kell t�ged vinnem. Ha nem ellenkezel, nem b�ntalak.
-Ezek szerint, ha ellenkezn�k, b�ntan�l? Sz�val rossz sz�nd�k vez�rel.

-Gyere, �s nem emelek kezet r�d!
-Na idefigyelj! – mondtam kicsit hangosabban. – Most igaz�n nem kellene felh�znod, pocs�k �llapotban vagyok! De ha neked kell a f�jdalom, gyere, annyi viszont biztos, hogy �n nem megyek veled sehov�! Meg�rtetted?
-Ez esetben…
�s hihetetlen gyorsas�ggal fel�m kezdett futni. Mikor fel akart kapni a v�ll�ra, hogy elvigyen, �n j�l megt�rdeltem.

A fen�be! Ez piszkosul f�jt! Nem gondoltam volna!

-Mi az, csak nem f�j? – n�ztem a has�ra tapasztott k�zzel g�rnyed� fi�t. – Menj el, �s nem kapsz t�bbet.

-Eddig m�g nem �t�ttem meg n�t, �s nem is akarok, de ha �gy fojtatod, meg kell tennem! – d�h�ng�tt.
-�, velem igaz�n nem k�ne finomkodnod! Elv�gre �n voltam az, aki az el�bb megt�rdelt! – erre d�hbe gurult, �s fejvesztve nekem rontott.
�n elugrottam el�le. � hasra v�g�dott. Gyorsan odafutottam, megford�tottam, r��ltem, lefogtam a kezeit.
-Mit akarsz t�lem?
-Csak el akarlak vinni egy helyre!
-Milyen helyre?
-Seg�tened kell valakin, akit csak te tudsz meggy�gy�tani!
-Ugyan m�r, �n nem vagyok orvos! Jobb kifog�st kell tal�lnod!
-De ez az igazs�g! – majd �tford�tott, �gy most � volt fel�l.
Ha nem ilyen ellenszenves helyzetben lenn�nk, akkor tal�n t�rt�nne egy p�r dolog… Nem, nem gondolhatok mindig ilyen dolgokra! De perverz vagyok!

-Engedj m�r el!
-Nem, velem j�ssz!

-Akkor legal�bb had vigyek magammal p�r dolgot a gy�gy�t�shoz!
-Nem kell!
-Igen, akkor mivel csin�ljam, falev�llel? Te agyal�gyult! – magam f�l� h�ztam a l�bam, �s elr�gtam.
Befutottam a h�zba. Bez�rtam mindent, �s kikiab�ltam neki:
-Sz�lj, ha lenyugodt�l! Akkor t�rgyalhatunk! Addig �n �t�lt�z�k, mivel �sszepiszk�tottad a ruh�m!
-�tkozott!
A f�rd� fel� vettem az ir�nyt, �s lemostam az elken�d�tt sminket, azut�n �jat k�sz�tettem. A gardr�bb�l pedig kivettem egy cs�sz�r�, feszes, t�rdig �r� farmert, egy kopony�s ujjatlant, majd felh�ztam ezeket. Szint�n kopony�s top�nk�t, t�sk�t k�sz�tettem, amibe belef�rt a laptopom. �kszereim k�z�l feket�t h�ztam fel. Egysz�val elk�sz�ltem. M�r csak a fi�ra v�rtam…
�rdekes, ez olyan, mint egy randi. Kiv�ve azt, hogy ez a fi� igaz, el akar vinni valahov�, de l�v�sem sincs, hov�, �s m�g csak alig negyed �r�ja ismerem. �s persze azt is lesz�m�tva, hogy verekedtem vele.
N�ha elgondolkodom, mi�rt nem tudok n�iesebb lenni. De nem �rdekel! �ppen most em�sztek meg egy el�g f�jdalmas szak�t�st, nem kell pasi, �s megold�dik az �sszes dolgom. F�ggetlen vagyok, azzal fl�rt�l�k, akivel akarok, azzal fekszek le, akivel akarok, azzal megyek randira akivel akarok, �s azzal t�ncolok a bulikba, akivel akarok! Nem kell beosztanom az id�met, nem kell programokon gondolkodnom, nem kell �ri�si telefonsz�ml�t fizetnem, egysz�val szingli vagyok! �s ezt �lvezem.
A gondolatmenetemb�l egy ki�lt�s z�kkentett ki. Inuyasha volt, ha j�l eml�kszem a nev�re.
-Gyere m�r, lenyugodtam! Nem v�rhatok �r�kre! – erre felkeltem a kanap�r�l, felkaptam a t�sk�mat, kil�ptem, �s bekulcsoztam.
Meg�lltam el�tte, �s a legnagyobb lelki nyugalommal kijelentettem:
-�n v�rtam r�d, arra, hogy lenyugodj�l, k�l�nben meg m�r r�g k�sz voltam.
-T�lem! – de behat�an r�m n�zett, egyenesen a szemeimbe.
Viszonoztam a pillant�st. Leny�g�ztek azok a mogyor�barna-arany sz�n� szemp�rok. Felmeleg�tettek. Sz� szerint. Melegs�g t�lt�tt el, �s bel�lr�l rettegtem, rem�ltem, hogy nem z�gtam bel�. M�g mindig a szem�be n�zve, r�mosolyogtam. El�g cuki lehettem, vagy csak v�gykelt�, nem tudom, melyik, de a fi� nem mosolygott vissza, csak elv�r�s�d�tt, �s elkapta a tekintet�t.
-Ak-akkor in-indulhatunk? – dadogta szeg�nyem megr�k�ny�dve.
�jra r�mosolyogtam. Nem tehetek r�la, olyan „v�gtelens�gig szerencs�tlen pofi”-t v�gott.
-Igen, de rem�lem nem valami vesz�lyes dolgot fogunk csin�lni. Hab�r, szeretem a vesz�lyes dolgokat! Csak nem az �letvesz�lyeseket…
-Rendben. Akkor gyere! – �s ahhoz a szent�lyhez vezetett, ami nem messze a f�t�l terpeszkedett.
M�g nem j�rtam bent, �gy �letemben el�sz�r t�rult a szemem el� az alacsony, sz�gletes k�t.
-Ugorj bele!
Ahelyett, hogy hevesen ellenkeztem volna, mint minden m�s �pesz� ember, felm�rtem a helyzetet. Belen�ztem.
-Nem m�ly, �s v�z sincs benne. Maximum h�sz m�tert zuhanhatunk, �s a test�nk tehetetlens�g�t tekintve, meg�szhatjuk kisebb s�r�l�sekkel. Az alj�n van valami?
-���… Igen.
-Akkor mehet�nk! – �s belevetett�k magunkat…