15. FEJEZET:     Ez nem lehet!!!!!!!

-         ITT MEG MI A FENE TÖRTÉNT?!?!?!?!?!?! –kiálltotta Kikiyo

-         Az öcsémék most lógtak meg –felelte teljes nyugalommal Sessomaru.

-         MICSODA?- hisztizik a miko.

-         Elmentek, leléptek, eliszkoltak, meglógtak , eltűntek, elmenekültek, elszéledtek… Folytassam?

-         Nem kell. Erre én magam is rájöttem. De hogyan?

-         Ha jól sejtem Kagome teleportált. Nagyuraim .- szólt közbe Jaken.

-         Te még mindig itt vagy? –kérdezz vissza fagyosan a szellem.

-         I-igen Rin kisasszony visszahozott.

-         Rin itt van, hol?- kérdezz újra a szellem.

-         A fák mögött várja nagyuramat- Válaszol a talpnyaló. Kikiyo közben még mindig megdermedve áll. Ő szólni sem tud a megilletődöttségtől.

-         Gyere Jaken megyünk. –szól újra a szellem- Itt már nincs semmi dolgunk.

És ellépdelnek a fák irányába. Kikiyo még hallja ahogyan Rin üdvözli őket és azt is hogy torkolja le utána Sessomaru hogy idejött és veszélybe sodorta az életétt. Majd lassan távolodnak. A lábdobogás elhalkul.

-         Most mit fogok csinálni? Megszálló? Hé Megszálló! Merre vagy?- kérdezi a miko semmi válasz

-         Hahó van itt valaki?- próbálkozik újra.

Semmi válasz…

„Úgy tűnik egyedül maradtam” gondolja „Na mind egy majd máskor…”

És elmegy, csak úgy elsétál a helyszínről. Nem tűnik különösebben dühösnek. Nem is az megértette Inuyasha már nem szereti őt és világok választják el őket egymástól. Megfogadja magában hogy ő ugyan nem áll közéjük.

De térjünk vissza főhőseinkhez

-         Kagome! Kagome ébredj már fel!!- Inuyasha ébreszgeti az ájult lányt. De semmi eredmény. - Na, na kellj már fel! KAGOME!!!!!! – kiállt elkeseredésében. –Kellj fel kérlek! - semmi válasz… Elkeseredésében elkezd sírni.

-         Segítsek? – kérdezi a Tilinkós.

-         Tudsz?

-         Igen. Persze. – szól a tilinkós majd, a zenéjébe merül és azzal Inuyasha hirtelen ötlettől vezérelve elkezd énekelni. Ugyanazt énekli amit a lány akkor énekelt neki mikor másodszor visszahozta Kikiyo uralma alól. A lány teste felemelkedik a levegőbe. A zene ritmusára kezd mozogni. Majd vörös fény lobban körülötte. De ez nem tart sokáig. Lassan leereszkedik a földre. És amint a talpa talajt ér kinyitja a szemét.

-         Mi történt?- kérdezi

-         Semmi különös- füllenti Inuyasha

-         Na, na mond el! Kérlek!- nézz rá a lány gyönyörű „kutyaszemmekkel”.

-         Hát jó… -és sorban elmesél mindent ami történt mióta elájult Kagome figyelmesen hallgatja majd a végén megszólal:

-         Sajnálom hogy annyit kellet aggódnod értem- szól

-         Semmi baj. De máskor ne ijessz így rám.

-         Nem fogok- ígéri- és ezek a szavak után Inuyasha megcsókolja a lányt. Majd együtt elindulnak a falu felé a naplementében.

VÉGE