|
Új kaland, új erő, nagyobb szerelem XIV.
Kagome-Lara 2007.09.03. 13:13
XIV. fejezet
A beavatás
Odafent Kagoménak óriási lelkifurdalása volt. Az ottani hely számára már szinte nyomasztóan nyugodt volt és fehér. De egyrészt jobban is érezte magát. Ott Euklipidész bevezette egy terembe, ahol a többiek fogadták őt. Először is egy férfi ment oda Kagoméhez:
-Üdvözöllek, úrnőm! Az én nevem Ry, mi uralkodunk az emberi érzések felett, én irányítom az örömöt.-letérdelt elé és kezet csókolt neki.
–Örvendek!
–Engedd meg, hogy bemutassam társaimat is! Ő itt Gery, ő a szeretetért felelős.-ez a férfi is ugyan úgy tett, mint az előző.
–Ő Bal, a bölcsesség istene.
–Ő Kay, a barátság istene.
–Ő Ady, a bátorságért felelős.
–Végül, de nem utolsó sorban, ő itt Lara, aki a szerelem istennője.
–Örülök, hogy megismerhettelek benneteket. Az én nevem Higurashi Kagome, én vagyok a Természet Istennője, ha netán még nem tudnátok. Nos, kérlek, foglaljatok helyet! Rögtön a tárgyra térek! Mi hír van Narakuról?
–Az eset nem kecsegtet sok jóval, úrnőm. Naraku már mindenkit az ő oldalára állított, kivéve még egy rossz istent, Hirot, aki az ő vezetőjük. Hiro hisz abban, hogy háború nélkül is meg lehet oldani ezt az ügyet. Nem akar felesleges mészárlást.-számolt be Ry.
–Értem. Nos, akkor talán beszélnem kellene ezzel a Hiroval.
–Azt nem lehet felség! Meg fogják ölni magát!-szólt bele Bal.
–Talán tudtok más megoldást? Várom a javaslatokat.-ezt a mondatot néma csend nyugtázta.
–Rendben, akkor én indulok is!
–Nem mehetsz, felség! Addig nem, amíg be nem avattunk köreink közé!
–De most erre nem érünk rá! Naraku bármelyik pillanatban maga mellé állíthatja az utolsó kijátszható bástyánkat!
-Nem! Ezt muszáj megtennünk, különben nem kapod meg teljes erődet!
–Mit jelentsen ez?! Még nem kaptam meg a teljes erőmet?!
–Nem, kérlek, bocsáss meg nekünk, úrnőm! Nem tudtuk a teljeset átadni a szenvedéskor, ezért van szükség a beavatásra.-mondta Ady.
–Gyorsan essünk túl rajta.-szólt nyugodtabban Kagome.
–Kérlek, kövess engem, úrnőm!-szólt Lara.
Az istennőt egy szintén fehér terembe vezették, csakhogy ez csak színben volt olyan többi. Ahogy beléptek velük szemben a terem végében és közepén egy oltár volt lefedve színes függönyökkel. Pontosabban: rózsaszín, kék, narancssárga, zöld, szürke, fehér, fekete színűekkel. Előtte egy kis asztal helyezkedett el, rajta gyertyákkal és füstölőkkel, az asztal körül félkör alakban hat párna.
–Már sejtem.-meglendítette a kezét, mire a gyertyák és füstölők meggyulladtak.-Üljetek le!-ő is elment a nagyobb oltárhoz és leült a közepébe.-Kezdjétek!
Ebben a pillanatban hangos, ismeretlen nyelven imát kezdtek el mondani az érintettek. Ekkor Kagomét a már megszokott színek kezdték el körbejárni. Érezte, ahogy az erő átjárja testét. Csodálatos érzés volt neki. Hirtelen megjelentek szemei előtt a legszebb pillanatok, amiket csak átélt egész életében. Először is az, amikor legelőször találkozott Inuyashával, aztán minden olyan emlék, mikor Inuyasha kedves volt vele, és megmutatta neki, valójában milyen természete van. A legszebb emlék mégis az volt neki, amikor először csókolózott Inuyashával. Ezek a jó érzések még elviselhetőbbé tették neki, hogy csak így elment tőle.
–A beavatás véget ért! Kérlek, kelj fel, és újult erővel láss hozzá feladataidhoz, kötelességeidhez!
-Köszönöm nektek! Szeretnék egy kicsit egyedül lenni, ha nem bánjátok!
–Persze, úrnőm!-felelte Kay.
–Ry, te kérlek, maradj itt egy percre! Kérni szeretnék tőled egy szívességet!-a többiek elmentek, csak ők maradtak ott.
–Te az öröm istene vagy, ugye?
–Igen.
–Azt szeretném kérni tőled, hogy egy kicsit vidítsd fel az én szerelmemet! Amikor megtudtuk, hogy át kell vennem az irányítást idefenn, mindjárt ellenezte, mert féltett. Aztán fel teleportáltam ide és ő most ezért haragszik rám. Nem szeretném, ha miattam főne a feje! Megtennéd nekem?
–Neked bármit, úrnőm!-ezzel becsukta a szemét, összekulcsolta kezeit és egy másodperccel később ezt közölte: -Sajnálom, de én sem értem, hogy miért pattant le róla a varázslat.
–Előre tudhattam volna.-szája mosolyra húzódott.-Őt nem érhetik ilyen varázslatok! Ő ahhoz eléggé úgymond… különleges, de azért köszönöm! És most ha megbocsátasz, szeretnék egyedül lenni egy kicsit, mint azt már mondtam!-ezzel Ry kiment, és útközben ezen törte a fejét:
„Ki lehet a szerelme, hogy nem fog rajta a varázslatom? Biztos nagyon hatalmas! Ennek utána kell járnom!”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
