XVII. fejezet

A szabálysértés

-Kagome! Nem esett semmi bajod?-kérdezte Sango, mihelyt visszaértek.
 –Nem, jól vagyok.
–De mégis hol voltál? Inuyasha nem tudott kiszagolni.-így Miroku.
–Tudom. Ha teleportálok, nem tudja kiszagolni.
–Tényleg, arról nem is beszéltél, hogy hol voltál.-látta be a hanyou is a dolgot.
–Ígérd meg, hogy nem leszel ideges!
Inuyasha felhúzta szemöldökét, ezzel tökéletesen tudatva mindenkivel véleményét.
–Rendben.
–Kougánál.
–Mi?
-Látod! Erről beszéltem! Mindig felhúzod magad!
–De miért pont Kougához mentél?
–Ugyan már! Ne veszekedjünk már megint!
–Jó.-egyezett bele a fiú miután lehiggadt.
–Rakjunk tábortüzet, és elmesélem a történteket. Miroku, Inuyasha, menjetek tűzifát gyűjteni!-adta ki a parancsot Kagome.-Mi addig Sangoval megcsináljuk a vacsorát! Munkára fel!
Mindenki elment a dolgára. A lányok a vacsorát készítették. Aznap este instant tészta volt, amit még Kagome és Inuyasha hozott a 21. századi Japánból. A fiúk nemsokára megérkeztek a tűzifával. Sango épp azzal bajlódott, hogy meggyújtsa a tűzet.
–Hagyd, Sango! Majd én!-sietett a segítségére Kagome.
–Csak tessék! Én úgy se bírok vele!
A lány jobb keze mutató ujjának hegyén egy láng gyúlt, melyet odatartott a fához, ami egyből meggyulladt. Miután kész volt, elfújta az ujján levő tűzet.
–Nos, akkor mindenkinek jó étvágyat!-mondta miután a tűznél véglegesen elkészült a fogás.
–Köszönjük, viszont!
Mindenki nekilátott a remekműnek. Hamarosan az összesen a hasukat fogták már, annyira sokat ettek, és annyira finom volt.
–Ez lett eddig a legfinomabb vacsora, lányok!-szólt elégedetten Miroku.
–Csatlakozom!-ismerte el a hanyou.
–Örülök, hogy ízlett mindenkinek, de elárulok egy kis titkot. Ezt az egészet Kagome egyedül készítette el! Én csak annyit segítettem, hogy előkészítettem a hozzávalókat!-így Sango.
–Tényleg te csináltad?-tudakolta Inuyasha.
–Igen.
Éppen ekkor tűnt fel egy méretes szellem.
–Munkára fel!-csak ennyit mondott Kagome, felállt, és már változott is át.
Most tűz fogta körül egész testét.
–Tűztornádó!-kiáltotta el magát.
Kezében egy kis tölcsért formált, ami egyre nagyobbodott, míg nem óriási tornádó keletkezett belőle, amit végül elengedett, és ami elpusztította a szellemet.
–Ez nem semmi!-jegyezte meg Inuyasha, mire a miko visszaváltozott.
–Köszi!-mondta a lány.-Akkor jobb lesz, ha belekezdek.-megint elmondta az egész sztorit.
–Ezt nem hiszem el! Narakunak már nem csak én kellek, hanem a világ, és te is, Kagome!-kiabálta a hanyou, felállt, és elfutott.
–Ne menj! Megbolondultál?!-indult utána Kagome.

Egy pillanat alatt ott termett a fiú előtt, aki óriásit fékezve megállt.
–Rendben! Értem!-adta fel.
Visszamentek, ott Miroku ezt kérdezte Kagométól:
-Hogy lehetsz ilyen gyors? Megint egy új képesség?
–Igen. Most pedig kérlek, álljatok fel mindannyian! Fogjátok meg egymás kezét!
–De miért?-kérdezte Sango, aki nem nagyon akarta megfogni Miroku kezét.
–Bízzatok bennem!-felelte, becsukta szemét, készülve a teleportálásra.
Mihelyt felértek, felvilágosította őket:
-Odabennt majd lesz egy kis balhé, de azzal ne törődjetek, majd én elintézem!-kinyújtotta jobb kezét, mire a kapu kitárult.
Rajta már a megszokott ruhája volt. Beértek a tárgyalóterembe. Ott mindenki nagyon meglepett volt:
-De hát, mit jelentsen ez, úrnőm?!-kérdezte Ady.
–A szabályainkat átadtuk magának a beavatáskor!-mondta Ry.
–Ezt én is nagyon jól tudom, köszönöm a figyelmeztetést, Ry! De azokat a szabályokat Haro alkotta, és most én vagyok itt a felelős mindenért és mindenkiért! És én azt mondom, hogy ezeken a halandókon KÍVÜL tényleg nem teheti be más ember a lábát ide!
–Rendben, elfogadjuk! Ha már így alakult, úrnőm, legalább mutasd be őket nekünk!-szólt a szerelem istennője.
–Semmi akadálya, Lara! Ő itt Sango, a szellemirtó. Miroku, a szerzetes, és végül, de nem utolsó sorban Inuyasha, a híres Inutashio fia.
”Inuyasha? Ő lenne az? De hát ő csak egy félszellem! Ő lenne a szerelme?”-így gondolkodott Ry.
–Igen ő az, Ry! Remélem minden kérdésedre megkaptad a választ! Ha nem, kérdezz nyugodtan!-szólt Kagome.
–De honnan…
-…tudtam, hogy arra gondolsz? A gondolatolvasó képességem segítségével. Foglaljatok helyet, meg kell beszélnünk a dolgokat!