XIX. fejezet

Apa lettél, Miroku!

Reggel felkeltek és elvégezték a szokásos dolgukat. Az előkészületek megkezdődtek. Lassan, de biztosan közeledett a végső összecsapás Naraku, Inuyasha és Kagome között. A tárgyalások óta már közel két hónap telt el. Mindenki nagyon feszült volt ezekben az időkben. Már Kagome és Inuyasha is tudta, hogy a szerzetes és a szellemirtó együtt van. A lányok valami furcsát vettek észre magukon. Egyik nap így beszélgettek, mikor fürödtek:
-Sango, te nem vettél észre magadon valami furcsát?-kérdezte Kagome.
–Mire gondolsz?

-Lehet, hogy hülyén hangzik, de nem híztál meg te is egy kicsit?
–Most hogy mondod, lett egy kis súlyfeleslegem az elmúlt időben! És mintha fel is lennék puffadva, olyan kemény a hasam.
–Nekem is! Mikor voltál úgy együtt Mirokuval?
–Kb. két hónapja. Csak nem arra gondolsz, hogy…
-De!!! Lehet, hogy anyukák lettünk!
-Annyira örülök!!! De ez még nem biztos!
–Van egy ötletem, hogyan lehetne biztos. Terhességi teszttel! El kell jönnöd velem az én világomba!-mondta Kagome.
–De azt nem lehet! Tudod, hogy én nem tudok átmenni a kúton!
–Ha adok egy égkőszilánkot, igen! Szóljunk a fiúknak!
-Ha meglesz a teszt eredménye, én elmondom Mirokunak. És te?
–Én még megvárom a megfelelő pillanatot.
Ezzel elindultak az edzőterembe, mivel a fiúk az utolsó hetekben a délelőttjeiket ott töltötték.
–Miroku, Inuyasha! Gyertek ide, légy szíves!
-Mi az lányok?-kérdezte a szerzetes.
–Sangoval átmegyünk a 21. Századi Japánba. Estére visszajövünk!-jelentette be Kagome, odament a hanyouhoz, aki megcsókolta.
–Vigyázz magadra!-szólt.
A miko leteleportált a kúthoz, amibe beleugrottak, miután az istennő megajándékozta a szellemirtót egy “átmeneti” égkőszilánkkal.
–Ez a te világod? Igen csak tetszetős! És ez a ti házatok, Kagome? Nagyon szép!
–Kérlek, ne gyere be! Szeretném titokban tartani ezt az egészet. Hozok ki neked ruhát! Anya dolgozik, Souta iskolában van, nagyapa pedig a gyógyszertárban.-olvasta fel az asztalon levő cédulát a jövőből érkezett.-Mégis bejöhetsz!-kiabált ki a társának.
Adott neki egy pár ruhát az övéi közül, miket Sango felhúzott. Utána elmentek a gyógyszertárba, és vettek két terhességi tesztet. Visszamentek Kagoméék házába, ahol elvégezték.
–Neked milyen színű lett?-kérdezte Sango.
–Piros. És neked?
–Nekem is! Anyukák lettünk!!!-sikítoztak, megölelték egymást.
–Ez azt jelenti, hogy mostantól sokkal jobban kell vigyáznunk magunkra.-mondta a szellemirtó.
–Egyetértek, de ha nincs más választásunk, harcolnunk kell majd!
–Igen! Induljunk vissza!
Ez is történt. Visszaértek, Kagome felteleportált a fiúkhoz.
–Ó, csak egy apróság: mikor elmondom Mirokunak, csinálj úgy, mintha te is akkor hallanád először!-szólt Sango az ajtó előtt, mikor visszaadta az égkőszilánkot.
–Rendben!
Beléptek a terembe, ahol a fiúk tartózkodtak.
–Mit csináltatok odaát, lányok?-kérdezte a szerzetes.
–Semmi különöset, csak vásárolgattunk!-felelte Kagome, odament Inuyashahoz, aki megint megcsókolta.
–Van egy kis bejelenteni valóm!-így Sango, és belekezdett.-Terhes vagyok!
Ezt a kijelentést néma csend követte. A jeget Inuyasha törte meg.
–Apa lettél, Miroku!!!-odament az érintetthez, és “barátságosan” a hátára ütött egyet.
–Gratulálok, Sango!-ment oda Kagome és megölelte Sangot.
–Ez igaz, Sango?-kérdezte a szerzetes, aki csak most tért magához.
–Igen.-mindketten megcsókolták egymást.
A gondolat csak most fürkészte be magát a hanyou fejébe. Azon gondolkodott, hogy mi van, ha Kagome is terhes. Igaz, úgy vette észre, mintha megnőtt volna a hasa neki. De azt elmondta volna! Vagy mégsem? Az nem lehet!
-Szerintem, menjünk le, és ünnepeljük meg az örömhírt! Piknikezhetnénk egyet!-állt elő az ötlettel a miko.
–Én benne vagyok!-mondta Inuyasha, aki mindvégig kedvese derekán pihentette kezeit.
–Én is!-szólt Miroku, akinek fülig ért a szája a boldogságtól.-Kedves anyuka, ön is beleegyezik?-így Miroku szórakozottan.
–Persze! Mehetünk!
Az istennő leteleportálta őket egy gyönyörű tisztásra. Fentről hoztak ételeket, amiket egyenként kiraktak egy plédre, amit leterítettek a fű és virágok borította tisztás közepére.
–Olyan szép ez a táj!-szólt Kagome.
Ebben a pillanatban egy újabb szellem bukkant fel. Kagome látta mindenki arckifejezését, mire ezt mondta:
-Semmi gond, elintézem!-ezzel elkezdődött az átváltozás.
A miko testét most különféle gyökerek és levelek fonták körbe.
–Kagome! Nem teheted, hiszen te is…-kiabált Sango.
–Maradj csöndbe! Elintézem, nem lesz semmi gond!
–De…-már késő volt.
–Föld!-kiáltotta el magát.-Tüskeostor!-a jobb keze tüskés szárrá változott, mellyel egy megsemmisítő csapást mért ellenségére.

Visszaváltozott és odament a többiekhez. Alig hogy leült, már jött is a következő “áldozat”.
–Ezt nem hiszem el! Nem tudtok nyugton maradni?! Levegő! Szélkatapult!-ugyan az történt ezzel a behatolóval is, mint az előzővel. Újból visszament, leült a többiekhez és nekiláttak a piknikhez. Hamarosan valaki megint megzavarta őket.