Inuyasha:

Az igaz szerelem

Gyönyörű szép este volt. A Hold  fényesen ragyogott az égen. A csillagok beborították az égboltot. Mindenki békésen aludt a lobogó tűz közelében, kivéve egy valakit. Ez a valaki egy piros kimonós, kutyafülű fiú volt. Ő egyáltalán nem tudott aludni. Egyre csak elmélkedett valamin, vagy valakin, és annyira belemélyült gondolataiba, hogy észre se vette, amikor egy lány mellé ült.

-         Mind gondolkodsz ennyire Inuyasha?- érdeklődött Kagome

-         Semmi közöd hozzá, törődj a saját dolgoddal!- ezzel elrohant

Kagoménak ez nagyon rosszul esett, és szíve mélyén tudta ki miatt ilyen Inuyasha…Kikiyou… Hát összeszedte magát, és elindult abba a sűrű, sötét erdőbe, ahova az imént szerelme futott be. Amint beljebb ért, hangokat hallott:

-         Kikiyou! Végre, hogy láthatlak! Annyira hiányoztál!

-         Inuyasha… Szerelmem, hát visszajöttél hozzám?!

-         Persze hogy vissza jöttem, hisz szeretlek!- ezzel megcsókolta

Kikiyou sem ellenkezett, heves csókolózásba kezdtek. Kagome mindezt látta, és könnyei akarva-akaratlanul hullni kezdtek. Lassan hátrálni kezdett, és csak futott, futott nem tudta hova, csak el innen. Útközben nem nézett a lába elé, és belefutott egy ismerősbe: Kougába.

-         Kagome! Ó egyetlen Kagomém, mit keresel itt, és….. MÁR MEGINT AZ A PINCSI RÍKATOTT MEG, ugye?!

Kagome nem válaszólt, csak megölelte Kougát. Kouga ennek nagyon örült, és ő is átölelte Kagomét. 1-2 perc ölelkezés után Kouga elengedte Kagomét, és halkan a fülébe súgta:

-         Ha akarod, lehetnél az asszonyom…összeházasodnánk, együtt élnénk, lenne sok gyerekünk, és elfelejthetnéd azt a sok rosszat,ami veled történt…

-         Ööö… Nagyon köszönöm az ajánlatot, majd átgondolom…- egy puszit nyomott „kedvese” arcára, majd elment.

Útközben másra sem tudott gondolni, csak arra amit látott, és amit hallott. Még mindig vízhangzott a fejébe Inuyasha mondata:

-         „ ……hisz szeretlek!....”

Amikor eszébe jutott ez a mondat, könnyezni kezdett. Egy ismeretlen mezőn találta magát. Leült az illatos virágok közé, és tovább gondolkodott. Hirtelen zajt hallott a háta mögött, ami egyre közelebb hallatszott, de nem fordult meg, gondolta ha egy szellem az, és az életére tör, neki már mindegy.

-         Kagome…hát te vagy az…mégis mit csinálsz itt egyedül ilyenkor?...- kérdezte lágyan Inuyasha

-         Mégis mit érdekel az téged?!- hangzott hidegen a válasz

Inuyashát ez hidegzuhanyként érte, de nem mutatta ki.

-         Leülhetek melléd?...- kérdezte félénken

-         Azt csinálsz amit akarsz.

Inuyasha leült Kagome mellé, majd megpróbált szemkontaktust kialakítani a lánnyal, hogy láthassa azt a csillogást a szemében, ami mindig megnyugtatta…de a lány nem volt hajlandó ránézni.

-         Kagome…valami bha van?...

-         Mégis mi bajom lenne, tökéletesen érezem magam.- majd ránézett a fiúra

Inuyasha ezt várta, de valami nem stimmelt… Az a két csillogó szempár nem volt sehol, helyette kér rideg szempár meredt rá.

-         …Kagome, biztos nincs baj?

-         Hát ezt nem hiszem el! Azért mert most nem tudlak megnyugtatni a szemeimmel a Kikiyous romantikád után, nincs semmi bajom! Nem is értem miért nem lehet békén hagyni?!- ordította, és az utolsó mondatnál már sírt

Kagome lassan felállt, és el akart menni, de Inuyasha megfogta a kezét, és mélyen a szemébe nézett. Kagome is fürkészte a fiú tekintetét, ami fájdalmat tükrözött, de nem nagyon foglalkozott vele. „Kitépte” magát Inuyasha karjai közül, majd ezt kiáltotta, miközben elindult az ismeretlen felé:

-         Nem elég neked Kikiyou?! Ha őt szereted ahogy mondtad, akkor hagy engem békén! Te élj vele, én meg majd megoldom valahogy…Sőt! Ott van mellettem Kouga! Ő legalább szeret! Ja, és tudd meg- ennél hátrafordult- őt szeretem!!!

Inuyasha ennél a mondatnál kicsit meghátrált, majd elindult a lány felé, aki már zokogott és összerogyott fájdalmában. Inuyasha leguggolt hozzá, és megfogta a kezét.

-         Nem érted?!  Hagyjál engem békén!- és elfutott

Futott a táborhoz, és összepakolta a táskáját. A hátára vette, és elindult. Elötte írt egy levelet Sangóéknak, hogy elment a farkasokhoz, és hozzámegy Kougához.

Reggel Sango+Miroku elolvasta a levelet. Pont amikor befejezték az olvasást, Inuyashát pillantották meg, aki lassan, lehajtott fejjel közeledett feléjük.

-         Te…Inuyasha…tudod, hogy Kagome elment a farkasokhoz…és…hozzámegy Kougához?...

-         Igen…tudom…

-         Hogy MIII??!! És te csak ilyen higgadtan válaszólsz?! Azt hittem, hogy…szereted…- Sango

-         Igen Inuyasha, mi történt veled???- Miroku

-         Hát persze! Biztos azt a halott papnőt választotta, és már nem is érdekli Kagome…- Shippo

-         És akkor mi van?!!! Őt szerettem 50 évvel ezelőtt is, meg őt szeretem most is!!! Egy hisztis fruska nem változtat a helyzeten!!!- üvöltözött Inuyasha

-         Á, szóval mostmár hisztis fruska! Nemrég még kiborúltál, hogyha Kougával szóba állt most meg… Na jó, én nem utazom veled tovább!! Egyre utálatosabb leszel, ha Kagome nem lesz veled…- Sango

-         Igaza van Inuyasha… Szomorú, de igaz…- Miroku

-         Igen-igen!!!- Shippo

-         Ez nem igaz!!! Nincs szükségem sem Kagoméra, sem senkire, világos???!!!!!- Inuyasha

-         Ebben az esetben… Szia!- Sango, Miroku és Shippo

Inuyasha még utoljára utánuk ordította:

-         Nincs szükségem senkire!!!! A soha viszont nem látásra!!!

Miután egyedül maradt, elindult egy patakhoz, hogy kiszellőztethesse a fejét. Útközben csak Kagoméra tudott gondolni, és az utolsó pillantására…hogy milyen szomorú, és üres volt…Nem az a boldog, és örömteli lány volt, aki mindig is…Nem…Most egy szomorú, és magányos lány…

-         De hát… én tettem ezt vele…én tehetek mindenről….pedig…szeretem….

Eközben Kagome megérkezett a farkasokhoz.

-         Kagome!!! Hát engem választottál!!! Tudtam!!!!- majd megölelte a szeppent lányt

-         Ööö…Szia Kouga! Igen téged választottalak. J (L)

-         Jajj! Annyira boldog vagyok!! Akkor el is kezdem szervezni az esküvőt! Nézd ott van egy barlang, oda menj be, ott van neked ruha, azt vedd fel, és majd még jövök. Ja, és még valami…Szeretlek!- és egy puszit adott a lánynak

-         Szia Kouga… jajj mit csinálok?! Én nem szeretem őt, én Inuyashát szeretem! Nem! Nem szerethetem őt, hisz ő Kikiyout szereti!!  L Azt hiszem most átöltözök, majd elmegyek egyet sétálni…

Gyorsan felöltözött, és elindult egy patak felé, ahol érdekes módon Inuyasha ült egy fán, és látszólag nagyon gondolkodott valamin:

-         Ajj, Kagome! Én annyira szeretlek, de te nem szeretsz engem… és az én hülyeségem miatt elveszítettelek ÖRÖKRE!!- miközben ezen gondolkodott észrevette Kagomét, amint leül a patak szélére és nézi a vizet.

Bátorsága nem volt, hogy odamenjen hozzá, így csak nézte őt. Nézte, és ezt mondogatta magában:

-         Nagyon szeretlek! Milyen gyönyörű vagy! De…. szomorú is…vajon miattam?...

Kagome nem vette észre Inuyashát, ezért elkezdett magában beszélni. Elég hangosan, így még Inu is meghallotta:

-         Ajj Inuyasha… Miért?.... Miért szereted még mindig Kikiyout? Bárcsak… á, mit áltatom magam, úgyis őt szereti! De olyan jó lenne, ha… ha szeretne… Istenem! Hogy lehetek ilyen önző?! Jajj Inuyasha…én csak…én csak azt akarom, hogy boldog légy…és ha te Kikiyouval akarsz boldog lenne, akkor legyél vele boldog… Én ezt tökéletesen elfogadom. Talán… az lenne a legjobb hogyha… igen!... Ha nem éehetek vele boldog…nem leszek senkivel boldog…- ezt már halkan mondta- NINCS ÉRTELME ÉLNEM!- s ezzel elővett egy nyílvesszőt- mivel hozott magával- és elkezdte felemelni…

Inuyashának most esett le, hogy mit akar tenni a lány, ezért leordított neki:

-         Kagome!!! Ne!!! Ne tedd ezt!!!- majd leugrott a fárol, és közelíteni kezdett hozzá

-         Inuyasha…..- könnyezni kezdett- …szeretlek…

Felemelte a nyílvesszőt, és… magába döfte

-         NEEE!!! KAGOME!!! NEEE!!!

Kezébe vette a lányt, akiben volt még egy kis élet. Szorosan magához ölelte.

-         I…Inuyasha…

-         Kagome! Ne hagy itt!!!- már könnyezett

-         Mi…Miért… ne??? Hisz… te…Kikiyout…választottad…őt…sze…szereted…

-         NEM!! Hazugság!! Úgy volt, de…de már nem szeretem! Téged szeretlek, csak téged!!

Kagome szemébe e szóra újra visszatért az a csillogás, ami mindig megnyugtatta Inuyashát…De most cseppet sem volt megynugtató…

-         I…Inu…yasha…

-         Psszt! Ne beszélj, meg fogsz gyógyulni!...- már sírt

-         Ne…nem…te is tudod hogy nem… Inuyasha…szeretlek…- még utoljára elmosolyodott, majd a gesztenyebarna szemei üresen tekintettek a semmibe… meghalt…

-         NEEEM!!! Nem hagyhatsz itt!!! Kagome!!!!- már zokogott

Én…szeretlek!- mégegyszer szorosan magához ölelte a lány holttestét.

Nem leszek újra magányos… Nem… azt nem bírom ki…

  Ekkor érkezett meg Kouga.

-         Megjöttem Kagome… Mi ez itt???!!! Mi történt??!! Megölted???

-         Hülye…. Nem öltem meg…

-         Akkor meg???

-         Hagyál…. Kagome… Nem leszek többé magányos…többé nem… veled megyek… veled megyek a halálba is…

Megfogta a Tesseigát, felemelte, majd magába döfte, és Kagome mellé zuhant. Többé egyikük sem magányos! J

-         Ez a hülye Inuyasha…megölte magát csak mert…Várjunk csak!! Ez a Pincsi… tényleg szerette Kagomét…Vajon én is ezt tettem volna… vagy gyáván elfutok, és magára hagytam volna Kagomét…

-         Hogy MICSODA???!!! Kagome meghalt, és Inuyasha is utána ment a halálba??!!!- kérdezte sírva Sango Kougától

-         Igen… így történt…Azt nem tudom, hogy Kagome hogy, és miért halt meg, de Inuyasha megölte magát, azt láttam…- válaszólt Kouga

Sango Miroku vállán zokogott.

-         Legalább együtt vannak…. J- mondta Miroku

-         Kagome!!!! Miért tetted ezt??!!!- sírta Shippo

Néhány hét múlva, látszólag mindenki túl volt a haláleseten, de ez csak a látszat volt… Legbelül mindenki sírt, és gyászolta őket…

Kouga és a többiek azóta mindennap vittek a sírjukhoz friss virágot, és elmondták nekik minden bajukat… Úgy gpndolták, még így is hallják őket… És így is volt… Kagome és Inuyasha végighallgatták barátaik mondanivalójukat, majd mikor befejezték, az égből nézték őket, és vigyáztak rájuk.

Sango és Miroku abban állapodtak meg, hogy a sírjukra az lesz rávésve:

                                        Igaz szerelmesek!!! :

                                                      Kagome és Inuyasha

                                                 THE   END

                                                                     Köszi, hogy elolvastad! J

                                        Ez életem első FanFice, remélem tetszett!!!!

                                                                                   By: Tubi_ca