Vetélytársak…

1. FEJEZET:         A sebesült Kagome

Miroku:       - Kagome jobban vagy?

Kagome:      - Őszinte legyek vagy biztató?

Miroku:       - Biztató…

Kagome:      - Óh, akkor már sokkal, de sokkal, de sokkal jobban vagyok…

Felelte Kagome némi iróniával a hangjában. Majd hirtelen újra felszisszent fájdalmában.

Miroku:       - Tehát még mindig nagyon rosszul vagy.

Kagome:      - Honnan jöttél rá?

Miroku:       - Hát…

Kezdte úgy mint amikor egy elsős kisfiú mondja a tanító néninek a verset.

Miroku:       - Onnan, hogy meg mindig olyan sápadt vagy mint a fal, Bár már a lázad lement a seb még mindig vérzik.

És itt komolyabbra vette a hangnemet.

Miroku:       - De azért már örülök hogy viccelődni van erőd.

Mondta és kiment a szobából. Amint kilépet Sango kérdésekkel kezdte el bombázni.

Sango:         - Jobban van már? Lement a láza? Még mindig alszik? Nagyon nem akar gyógyulni a seb? Mikor kellhet fel? Még mindig nagyon fáj neki a feje?

A fiú nem is tudta melyik kérésre válaszoljon. Ezért Sango sürgette. Nem

tehetett róla nagyon féltette a barátnőjét.

Sango:         - NA MESÉLJ MÁR!

Mondta kicsit hevesebben a kelleténél.

Miroku:       - Jól van na… Le ne harapd a fejem. Tehát: Igen. Igen. Nem. Igen. Még soká. Igen.

Sango:         - Mi van?

Miroku:       -/sóhaj/ Tehát. Igen jobban van. Lement a láza. Már nem alszik. De nem nagyon akar gyógyulni az oldalán a seb. Még soká kellhet fel. Majd ha a szúrás teljesen begyógyul. És igen. Nagyon fáj még a feje…

Sango:         - De azért bemehetek hozzá?

Miroku egyből azt akarta válaszolni, hogy „miért ne” de Inuyasha aggódó arcát

látva azt felete.

Miroku:       - Ugyan bemehetnél. De most velem kell jönnöd.

Sango:         - Mi a … /elnézést ezt a szót nem tűrte a nyomdafesték/

Miroku:       - Démonűzni egy faluba. Kb.  egy hét múlva jövünk. El kell mennünk. A falut, ahova megyünk, sötét aura lengi be és pókdémonok  garázdálkodnak körülötte majd Sippot is felszedjük valahol. Inuyasha ugye tudod hogy kell adagolni a gyógyfüveket.

Válaszolt a pap olyan hangsúllyal hogy Sangonak leesett mi van.

Sango:         - Oké megyek.

Inuyasha:     - Igen tudom

 Sango okéja elég beletörődötten szólt. Tudta Inuyasha szeretne már

négyszemközt beszélni a lánnyal,  de  ezt addig úgysem teszi meg amíg ők itt

vannak. És most hogy hagyni kéne nekik egy kis nyugtot.

Sippo elment ha ők is elég gyorsan felszívódnak akkor itt lesz az alkalom.

Elindultak. Inuyasha amint elmentek ment be Kagoméhoz aki ugyan akkorra

már elaludt. Óvatosan ébresztette fel.

Inuyasha:     - Kagome, Kagome ébredj fel.

Keltegette a lányt.

Kagome:      - Mi van Inuyasha? Mi a baj? Miért nem pihenhetek?

Inuyasha:     - Ezt idd meg! És akkor majd gyorsabban gyógyul a sebed.

Kagome:      - Mi ez?

Inuyasha:     - Gyógynövény tea. Most nem részletezném mi van benne. Kagome? Lehet egy kérdésem?

Kagome:      - Mond.

Inuyasha:     - Mi történt akkor amikor ti Narakuval a búrán belül voltatok? Miért tört fel hirtelen az a fehér fény ami mindenkit megvakított egy két percre? Ja és hogy szerezted a szúrást az oldaladon.

Kagome:      - El mondom, ha előbb válaszolsz valamire.

Inuyasha:     - Mi lenne az?

Kagome:      - Komoly az a szúrás vagy Miroku csak azért mondta hogy nem mert nem akart megijeszteni?

Inuyasha:     - Semmi komoly a kés pont két izomköteg között csúszott át és bensőszervet sem érintett. De lassan fog gyógyulni. És még sokat vérzik. De ha a vérzés már eláll akkor felkelhetsz.Tehát akkor válaszolsz?

Kagome:      - Hát amikor téged és mindenki mást ki lökött a gonosz aurájával engem nem tudott odébb lökni. Csak egy percre megdermesztet. Akkor odahívta két emberi szolgáját hogy fogjanak le. Megjegyzem nagydarab fickók voltak… Ma mindegy lefogtak Naraku akkor már olyan dühös volt hogy a késével akart engem ízekre vágni. De nem sikerült neki. Mindjárt elmondom részletesen… de kérlek adj egy kis vizet mert így már nem bírok sokáig beszélni.

Inuyasha segített a lánynak felülni. Adott neki vizet. Kagome mohón nyelte

egészen addig amíg el nem fogyott. Utána fojtatta.

Kagome:      - Először belém szúrta a késpengét ettől van a szúrás az oldalamon. Utána a vállamon akart megtámasztani a kezét hogy a kést felfelé húzza. Azt hittem itt a vég, de amint hozzám ért belőlem kicsapott az a fehér fény amit láttatok.  És mire vége volt Naraku, Kagura, Kanna is csak egy, egy nagy halom pernyévé váltak. Ennyi…. Inuyasha most én kérdeznék.

Inuyasha:     - Mond.

Kagome:      - Kitől szerezted a gyógyfüveket? Mert nekem Miroku azt mondta hogy Kaede anyó nincs itt és ha jól tudom négyünk közül a sebgyógyulást gyorsító teát senki nem tudja megcsinálni… Vagy félre vagyok informálva?

Inuyasha:     - Nem jól tudod. Nekem egy barátom adta aki…

De nem volt ideje befejezni a mondatott az ajtón egy női alak lépettbe a

mögüle sütő naptól nem lehetett látni az arcát. Amint belépet csak ennyit

mondott:

-         Én vagyok.

Kagomét szíven ütötte ez a hang.